RE: LCD szemkímélőbb a CRT-nél?

[Pintér Tamás]

Hali!

Talaltam egy egesz normalis leirast, meg nem formazom most, mert 1000masik fele kell figyelnem, de elolvashatjatok:

A folyadékkristályos monitor (Liquid Crystal Display)
A régebbi időkben a monitor egyet jelentett a hagyományos CRT technológiával készített monitorokkal, mára azonban már elérhetők a folyadékkristályos technológiával készült kijelzők (LCD) is.

Az LCD technológia
Alapja a polarizált fény. A fénynek hullámtermészete van: az elektromos és mágneses erőterek folyamatos rezgést végeznek, a tér minden irányában. A polarizált fény rezgései egy síkban történnek. Ha azután az ilyen fényt egy olyan rácsra irányítjuk, amelynek rései nem párhuzamosak a rezgési (polarizációs) síkra, a fény nem jut át rajta. Ezen az elven működik a polárszűrő: két rácsból áll, amelyek rései merőlegesek egymásra, ha a (polarizált) fény az egyiken át is megy, a másikon biztosan nem. Az üvegről, vízfelszínről visszavert fény polarizált, ha polárszűrőn keresztül nézzük, megszűnik a csillogás. Az elektromos tér erőhatással van a mágnesre. Ha egy mágnes körül változtatjuk az elektromos térerősséget, a mágnes (elegendő nagy tér vagy elegendő kis tömeg esetén) elmozdul.
Felépítését tekintve nagy mértékben különbözik a CRT képernyőktől. Két üveglap között egy speciális folyadék helyezkedik el, amely oldott kristályokat tartalmaz. Ezek a kristályok pálcika alakú molekulákból tevődnek össze, amelyek alapesetben egy gyenge mágneses tér hatására a lapokkal párhuzamosan helyezkednek el, így a rájuk eső polarizált fényt átengedik. Bizonyos feszültség hatására ezek a molekulák elfordulnak és a polarizált fényt már nem engedik át, így egy pontban sötétre színezhető az üveglap.

Passzív LCD
Egy átlagos VGA-felbontásban 640 oszlop és 480 sor van. Ennyi oszlop- és sorvezetékre van szükség, hogy minden pontban létrehozhassuk a szükséges feszültséget. Elvileg nincs akadálya a színes LCD-kijelzőnek. A problémát az okozza, hogy a három alapszínnek és a világosságot szabályozó fehér árnyalatnak külön vezérlés szükséges, így pixelenként négy vezeték-kereszteződésre van szükség. Ez igen nagy vezeték-sűrűséget jelent. - 26 -
Az egymáshoz közel levő vezetékek egymásra is hatnak, így nem csak annál a pixelnél keletkezik megfelelő feszültség, amit címezni akarunk, hanem máshol is. Tehát más molekulák is elfordulnak, kevésbé engedik át a polarizált fényt. Ennek eredményeképpen a kijelző kontrasztja csökken.

Aktív LCD (TFT - Thin Film Transistor)
A pixelek mellé apró tranzisztorokat helyeznek, amiket kis feszültséggel lehet vezérelni, így az elektromos hatás közvetlenül az egyes pixelek alatt jön létre, így a többit nem zavarja. Az LCD monitorok technológiájából következően a fekete képpontok megvalósítása nem igazán egyszerű, ugyanis az óriásmolekulákat nem lehet elég precízen vezérelni, így ezen monitoroknál a fekete sosem lesz "igazán fekete".
Jelenleg négy TFT technológia létezik (TN+film, IPS és MVA), ezek technológiái leginkább a legsötétebb és legfényesebb képpont képzésében térnek el egymástól, illetve a képernyő láthatósági szögében.
- TN (Twisted Nematic)+Film: Legrégebbi technológia. Kontrasztaránya a többi típushoz képest viszonyítva a leggyengébb, látószöge a legszűkebb; Leggyorsabb frissítésű TFT-ket felvonultató technológia (16, 12, 8, 6, 4 ms).
- IPS(In-Plane Switching: Kis fényerő és kontrasztarány; színvisszaadása majdnem tökéletes. Jobb látószög a TN+Filmnél;
- MVA (Multidomain Vertical Alignment): Jó látószög; Jó kontrasztarány; Lassú válaszidő.
- PVA (Patterned Vertical Alignment): Az MVA Samsung által továbbfejlesztett verziója.
A TFT-k jelen pillanatban két jelentős problémával küszködnek, amelyek éppen ezen a területen láthatók a leginkább. Az egyik a képpontok állapotváltozási sebessége, a másik a natív felbontásuktól eltérő üzemmódok megjelenítése. A CRT monitoroknál megszokhattuk, hogy a kép a szemünk előtt a legrosszabb esetben hatvanszor (60Hz), tipikusan viszont nyolcvanötször (85Hz) frissül, jelenik meg újra. A foszfor kialvási sebessége mikroszekundumokban mérhető, tehát minél gyorsabban pásztáz a monitor, annál egyenletesebb képet kapunk. A képpont fényerejének, színének változási sebessége pont megfelel az igényeinknek, hiszen gond nélkül meg tudja jeleníteni az emberi szem (agy) igényelte minimális másodpercenkénti 25 képet. A TFT monitorok képpontjai azonban néhány milliszekundum alatt változnak, ezen a technológián a folyadékkristály tulajdonságai miatt nem könnyű változtatni. A képernyőn megjelenő gyors mozgások a 20-40 ms körüli
kapcsolási idő miatt darabosnak látszanak, hiszen az új kép megjelenésekor még egy pillanatig láthatjuk a régit. Más kérdés, hogy a képpontok a kép teljes letapogatásáig be- illetve kikapcsolt állapotban maradnak, így még a meglepően alacsony, 60 Hz-es képfrissítés esetén is villódzásmentes képet produkálnak. A titok abban rejlik, hogy a TFT képében csupán a képkockánként változó képpontok okoznak villogást, ez pedig egy stabil kép mellett fel sem tűnik.
A másik kritikus működési jellemző a felbontás. Amíg a CRT monitorokon analóg jelet jelenítünk meg, a képpontok közötti átmenet folyamatos feszültségváltozásban nyilvánul meg, s a képen való megjelenésében az intenzitás is folyamatosan változik. Abban tehát, ha egy logikai képpont fizikailag nem a monitor lyukmaszkjának vagy rácsának a "lyukaiba" esik, nincs semmi zavaró, hiszen elcsúszva éppen a megfelelő intenzitás kerül a megjelenítendő helyre. Az viszont tagadhatatlan, hogy egy pontosan kiszámított, beállított kép minősége tökéletes is lehet, ehhez viszont nem szabad a látható terület széléig kihúzni a képet. A TFT nem rendelkezik ilyen technológiai biztosítással, egy képpont vagy olyan színű, amilyet akarunk, vagy nem. A legtökéletesebben olyan képet tudunk megjeleníteni, amely pontosan illeszkedik a kijelző méreteihez.


Üdv: Pintér Tamás

Web: http://pintertamas-tudastar.spaces.live.com/
E-mail/MSN-WLM: pintertamas-tudastar[KUKAC]hotmail[PONT]com
Skype: pintertamas-tudastar


_________________________________________________________________
Ingyenes frissítés a Windows Live Messenger programhoz!
http://get.live.com
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://lista.sulinet.hu/pipermail/techinfo/attachments/20081014/9d0c0f2b/attachment-0001.html