Adminisztrációs szoftverek

[Szabó László]

Üdvözlet!

Úgy láttszik, hogy az iskolaadminisztrációs programok meglehetősen nagy
port vertek fel az érintettek körében, pedig elvileg az iskolákban
"uborkaszezon" van. Az OM eljárását nem tisztem megítélni, azonban
néhány kérdés felvetődik, melyek tükrében talán látható lesz, hogy a
levlistán korábban felvetett kérdések, problémák sokkal messzebre
vezetnek, mintsem azt pár hét alatt felelősségteljesen el lehessen
dönteni. 

- hogyen lehetséges, hogy az országban legnagyobb referenciákkal
rendelkező, több éve működő szoftverek (INFORMER, MAGISZTER, FÖKIR,
ASTVA) "elhasaltak" az OM akkreditációján, míg olyan szoftverek,
melyeket a készítőik saját bevallásuk szerint is csak egy éve
fejlesztenek sikeresek voltak?

- hogyan lehetséges, hogy a nyertes cégek az elvileg március 25.-én
publikus követelményspecifikációt, a hivatalos közzététel előtt már
hónapokkal ismerhették?

- ha "közoktatási információs rendszerről" beszélünk, akkor hogyan
maradhattak ki a követelményekből pl. a kollégiumok, a diákotthonok, a
lakásotthonok, a speciális szakiskolák, a gyógypedagógiai ellátást végző
intézmények, a tanulói képeeségeket vizsgáló és rehabilitációs szakértői
bizottságok, az alapfokú művészetoktatási intézmények, a nevelési
tanácsadók ill. a szakmai szolgáltatók adatai (hogy csak néhány olyat
említsek ami hirtelen eszebe jutott)? ezek az oktatási-nevelési
feladatok ugyanis - valamilyen formában - a közoktatási intézmények
majdnem 40%-ban megtalálhatók.

- hogyan maradhattak ki olyan alapvető funkciók, mint pl. a
normatíva-igénylés ill. normatíva-elszámolás támogatása, vagy például a
feladatfinanszírozás és a hozzá kapcsolódó tantárgyfelosztás (ez nem
keverendő össze azzal a tanárgyfelosztási táblázattal amit az iskolák
maguknak készítenek). Bárki, aki a tanügyigazgatásban dolgozott nagyon
jól tudja, hogy ezek a legfontosabb feladatok egy közoktatási
intézményben?

- miért maradtak ki a követelményekből a szakképesítések folytató
intézmények adatainak meghatározása, a különböző szakképesítéseket (pl.:
OKJ-s, nem OKJ-s, akkreditált képzés stb.) folytató intézmények
adatszolgáltatási igénye. Ha valaki egy kicsit is ismeri ma
Magyarországon a szakképzés átalakulását, tudja, hogy pl.: a TISZK-ek
kialakításához, ezekre az információkra égető szükség lenne. 

- hogyan lehetséges, hogy a követelményspecifikáció nem tartalmazott
semmiféle előírást a hardver- ill. szoftverigényekre (pl.:
platformfüggetlen megoldások előnyben részesítése)? 

- ha a cél az "egységes közoktatási rendszer feltételeinek megteremtése"
volt, akkor miért nem adta meg a követelményspecifikáció az adatbázis-
vagy a kommunikációs-interfészeket, protokolokat, be- és kimeneti
adatformátumokat?

- miért nem tették kötelezővé, hogy a pályázaton induló szoftvereknek
rendelkezniük kell legalább egy olyan demo változattal, melyet az
intézmények kipróbálhatnak, és ennek ismeretében dönthenek a
megvásárlásról. itt persze felmerülhet az a kérdés is, hogy miként
akkreditálhattak egy olyan szoftvert, mely "nincs még végleges
formában"?

Szóval a kérdéseket lehet még hosszasan sorolni, de nem kívánok senkit
sem fárasztani ezekkel. SZVMSZ gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy az
intézmények melyik szoftvert választják (vagy nem választják egyiket
sem), igazán megalapozott felelős döntést az információk hiányában nem
lehet hozni. Néhány észrevételt azonban megosztanék, melyek esetleg
segíthenek a döntésben: 

TANINFORM:
- elnézve a szoftver architektúráját elvileg alkalmas mind MS mind LINUX
platformon működni, bár tény, hogy elsősorban egy központi szerverre
tervezték. a központi adattárolás, az alkalmazás-szerver szintű
megvalósítás vitathatatlan előnyöket tartalmaz, mind adatbiztonság, mind
pedig üzemeltetés szempontjából. az idei érettségi szoftverrel
kapcsolatos tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy mindenképpen egy
dedikált internetvonal szükségeltetik a hatékony működéséhez. ha egy
iskola ezt megengedheti magának, akkor nem lesznek sebességbeli gondjai,
azonban a sulineten keresztül valószínűleg nem fog működni. 
- elvileg nem kelthet adatvédelmi aggályokat, hogy az adatokat
központilag tárolják, egészen addig amíg ún. "szenzitív" adatok nem
jelennek meg a rendszerben. A probléma azonban éppen az, hogy pl. a
tanulók fogyatékosságának kezelése szerepel a szoftverben, aminek
kezelésére kizárólag az intézmény, mint az adatok kezelésére
feljogosított szervezet (adatkezelő) jogosult. Abban pillanatban, amikor
ezek az információk kikerülnek az intézményből, a felelősséget az iskola
fogja viselni. 
- a nevek együttes kezelése megkérdőjelezi annak a követelménynek a
teljesítését, hogy a rendszer képes legyen kapcsolódni a KIR-es
adatszolgáltatáshoz, azonban szerintem 
ezt ki fogják javítani a végleges változatban. 
AROMO
- ez csak MS környezetben képes működni, tehát a LINUX-os iskolák
elfelejthetik. itt ugye előjön az MSDE 5 felhasználós korlátja (ezt már
előttem is leírta valaki), ami azért egy kis iskolában nem jelent igazán
gondot, de egy közepes vagy nagyobb iskolában már nagyon szűk
keresztmetszet. az MSDE használata miatt rendelkezik annak minden
"bújával-bajával", de ez mondjuk nem csak a program hibája. 
- WIN98-on nem fut a program, tehát ahol nincs csupa XP-s gép ott gond
lehet. erre elvileg lehet TS klienst használni, de ott is
beleütközhetünk az MS-es korlátozásokba.
- elég erőforrásigényes a program (a ténylegesen hatékony működéshez
"izmos gép" kell), telepítése nem túl egyszerű, hajlamos néha
"összeakadni" más progikkal. igazán gyorsan és biztonságosan csak MS SQL
szerveren képes működni, de az árban az nincs benne. 
- az AROMO-t (ill korábbi változatait) használók szerint kissé
körülményes a használata, sajátos programlogikával rendelkezik, mely sok
esetben nem igazán alkalmazkodik a gyakorlathoz. (ezek persze
meglehetősen szubjektív vélemények).

Általánosságban mindkét programról elmondható, hogy a korábban leírt
funkciók hiányoznak belőlük, továbbá elég nehéz igazán értékelhető
információhoz jutni, mivel egyik cég sem ad túl részletes tájékoztatást.
A leírtak elsősorban a bemutatók tapasztalatain alapulnak, de mivel
ezeket elsősorban a szoftverek forgalmazói tartják, sok esetben a
konkrét kérdésekre ők sem tudnak válaszolni.

Szabó László