Felhasznaloi nevek kepzese vizsgara

[Szalayne Tahy Zsuzsa]

Tisztelt Lista!

Most értem haza az INFO Savaria konferenciáról, ahol u.ez (is) volt a téma.
Mondhatom, mint Békéscsaba esetén... egyik helyen beszélek róla, másik
helyen dől a levél... :)

Összefoglalom a lényeget, így is hosszú, de olyan kérdésekre is válaszolok,
ami a konferencián jött elő:

1. A 10 jegyű azonosító NEM KELL
2. A központi vizsgakód a központilag szabályozott eljárás szerint képzett,
helyszínt és vizsgázót azonosító kód. A vizsgakódok a vizsgahelyszínen
kerülnek kiosztásra - azaz nem az első felügyelő tanár fogja eldönteni.
3. Ez a vizsgakód a könyvtár képzés alapja (a másikban - az iktatószámban -
nincs is "/" jel)
4. A vizsgakódot termenként kell kiadni, lényegében a vizsga helyeket lehet
ezzel megjelölni.
5. A vizsgakódnak megfelelő (1-1, 1-2...) KÖNYVTÁRAT ELŐRE LÉTRE KELL HOZNI.
Még akkor is, ha ez nem a hálózati meghajtón van. Amennyiben bejelentkezési
név is tartozik a könyvtárhoz, az is ezzel egyezzen meg.
6. Az iskola - várhatóan a dolgozatokkal együtt - megkapja a forrásfájlokat,
A/ melyet a rendszergazda ellenőriz, hogy hibátlanul megérkeztek-e, szükség
esetén jelzi a problémát az igazgatónak ->OKÉVnak
B/ a fájlokat a rendszergazda a megfelelő helyen el kell helyeznie. Ez lehet
MINDEN VIZSGÁZÓ VIZSGAKÖNYVTÁRA vagy egy, közös elérésű könyvtár, melyből a
vizsgázó maga másolja át. A második esetben a vizsgázót fel kell készíteni
arra, hogy a fájlokat ténylegesen másolja át, nehogy egy weblapba beszúrt
kép ../../../forras/*.jpg alakú legyen, mert ebben az esetben a forrás már
nem kerül CD-re
C/ A rendszergazda titoktartási felelősséggel tartozik a látott adatokkal
kapcsolatban. Azaz senkinek nem árulhatja el, hogy hány, milyen témájú vagy
tartalmú fájl található a forrásban. (Kiszivárgás esetén ennyi idő még nem
sok ahhoz, hogy később kideríthető legyen, honnan indult az információ,
ahhoz képest, hogy a tényleges feladatokat nem nagyon lehet bemérni.)
7. A vizsga napján, a vizsga megkezdése előtt, a diákoknak - a választott
szoftvermegkötöttségeken túl - véletlenszerűen kiosztják a vizsgahelyeket. A
rendszergazda írásban vagy szóban tájékoztatja a vizsgázót a könyvtár
helyéről, elérési módjáról, a vizsgázó bejelentkezési nevéről (ha van) és
jelszaváról. (Ha a tájékoztatás szóbeli, akkor is érdemes írásban is odaadni
neki.) (Lehet hogy azt fogod mondani: "az 1-2 néven bejelentkezel és a Z
meghajtó a vizsgakönyvtárad". Vagy ezt: "nem kell bejelentkezni, a D:/1-2 a
vizsgakönyvtárad".)
8. A vizsgának nem része a vizsgakönyvtár létrehozása, legfeljebb ezen
belüli könyvtár létrehozás, de az már nem az azonosítója, hanem konkrét
névvel rendelkezik (pl. "image" könyvtár).

9. A vizsga végén a vizsgázó felírja a dolgozatlapjára a vizsgakönyvtárban
szereplő fájlokat, amit a felügyelőtanár ellenőriz, hogy tényleg az adott
könyvtárban (erre lehet, hogy fel kell készíteni, hogy mit fog megfelelő
könyvtárként látni) a vizsgázó által leírtakkal megegyező neveket látja
(tudnia kell olvasni). Ha a két lista megegyezik, a dolgozatot aláírja
10. a rendszergazda minél előbb archiválja, egyszerírható adathordozóra
(amit le is zár) 2 példányban. Ebből az egyik páncélszekrénybe kerül, a
másik tovább sokszorosítható, másolható - pl. a javítótanároknak,
elnöknek... DE ne legyen a dolgozat bárki számára elérhető, módosítható
helyen (a dolgozat nem publikus).
(A tanár a saját példányában módosíthat a megoldáson - pl. a weblapon egy
hivatkozást kijavít, hogy így ellenőrizze, van-e benne további hiba, de az
eredeti dolgozat alapján végzi a pontozást. Ehhez várhatóan saját
könyvtárába fogja másolni a dolgozatokat a CD-ről.)
11. Komolyabb ellenőrzőkódos hitelesítés országosan nem lehetséges (egyes
helyeken a rendszergazda nincs rá felkészülve) és a vizsgázót sem győzi meg
jobban a hitelességről. Amennyiben a vizsgázónak kételyei vannak a
rendszergazda munkáját illetően, ő, vagy képviselője (célszerűen 1 fő) várja
meg az archiválást.
12. Az archiválás történhet vizsgázónként is 2-2 CD-re, de nem javasolt.
Nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy hány dolgozat legyen egy CD-n, ->
amennyi ráfér. Ha több teremben folyik a vizsgáztatás, de közös szerveren
dolgoznak, az összes vizsga kerülhet akár egy CD-re (DVD-re).

13. A tanárok belső szabályozás szerint elosztják egymás közt a javítást és
kijavítják a vizsgadolgozatokat.
14. A javításhoz pontozólapot használnak, melyet a vizsgadolgozathoz
tesznek. Célszerű a javítókulcshoz mellékelt összesítő táblázatot is
kitölteni.
15. A vizsgázó megtekinti a javított munkáját. Ehhez szükséges az ő
azonosítójával ellátott könyvtár, és a vizsgadolgozat pontozólappal együtt.
Vizsgaazonosító-Név táblázat ekkor már nem titkos - legalábbis a
megtekintést biztosító tanárok számára.
16. A tanár NEM ADHAT információt a dolgozatról a vizsgaazonosító alapján
(1. honnan tudja, hogy az kérdezi, akié valójában; 2. a pontszám még
változhat - nem hiteles az adat).
17. Az érettségi elnök úgy és annyi dokumentációt visz el, amennyit akar,
vagy helyben megnézi. (Informatika esetén pl. célszerűen az összesített
pontozólapot és a CD-k egy másolatát érdemes elvinni, de ez az elnök dolga)
Az elnöknek NEM feladata, hogy megismerkedjen a diákkal, tehát nem egy diák
dolgozatát kell megnéznie, hanem a javítás pontosságát, helyességét,
korrektségét..., a megtekintést követően beérkezett reklamációkkal kell
foglalkoznia - ez vizsgakód alapján (is) azonosítható.
18. Minden hitelességi probléma esetén a páncélban őrzött CD a mérvadó.

(((
A Fókuszba bárki bekerülhet, ha elég hangosan nyafog.
Ez nem minősítés akar lenni, csak megállapítás a műsorról: ha úgy gondolják,
hogy hír van, bekerül a műsorba
)))


Szalayné Tahy Zsuzsa
sztzs at infokatedra.hu
Szt. István Gimnázium