amit vartunk(?)
Auth Gábor
auth.gabor at enaplo.hu
2005. Ápr. 4., H, 08:32:52 CEST
Halihó!
Szalayne Tahy Zsuzsa ezt írta:
> SuliXerverről azt hallottam, hogy 86 ezer FT lesz. Nem tudom, milyen, de
> már többször kiszámolták, hogy ha nem arra hagyatkoznak, hogy a
> rendszergazda ért a programhoz, és ezt a tudását ingyen adja, akkor nem
> olcsóbb a Linux.
Szerintem itt az a kulcsszó, hogy nem ingyen adja. Nincs ingyen senkinek
a tudása. Miért terjedt el az a tévhit, hogy a Windows munkaállomáshoz és
szerverhez nem kell tudás? Ha megkövetelünk a rendszergazdától MSCE vagy
CLE/CLP vizsgát, és újraszámoljuk a költségeket, akkor mi lesz?
Jómagam sok cégnek segítettem áttenni Windows technológiát Linux
alapokra. Átszámoltuk, és minden esetben az jött ki, hogy olcsóbb. Ha ki
kell menni a helyszínre, akkor 6eFt órabérrel nem mindegy, hogy Linux-ot
vagy Windowst kell gatyába rázni? Viszont 10-20 munkaállomásnál nagyon is
számított, hogy a telepítési munkadíjon felül 2 millió forintot ki kell
fizetni, vagy sem. 2 millió forint két minimálbéren foglalkoztatott munkás
teljes bérköltsége. Nagyon nem mindegy. Sok helyen a jogtisztaság Windows
alapokon való biztosítása az volt, hogy két dolgozótól meg kell válni.
Kíváncsi vagyok, hogy ezt az analógiát végiggondolva hány iskola mondta
volna, hogy jó dolog a Tisztaszoftver: mondhatja az állam, hogy jövőre
nincs 5% béremelés, mert kaptatok szoftvert. Ez az összeg 1500 pedagógus
egy évi bérköltsége, ha az állam úgy gondolkodna, mint egy piacon élő cég,
akkor most jönne egy 1500 fős elbocsátás az oktatási divizión, mert
ennyivel kevesebb pénz marad az oktatási tálcánál, és a feladatok nem
csökkentek. Az a szerencsénk, hogy az állam nem így gondolkodik... de
mégis így gondolja majd a jövő évi béremelést, akkor egy szavunk nem lehet
ezek után. Egy halk szavunk sem.
> Tavaly valahol azt hallottam, hogy iskolánként kb. 500
> Ft a kettő közötti különbség, de szerződésbe leírható, SZÁMONKÉRHETŐ
> tulajdonságokkal, tömeges használatra megrendelhető Linux disztrib nem
> volt.
Mi a baj a Novell Linux-al? Esetleg RedHat Linux a problémás? Miért nem
számonkérhető? Ne terjesszünk rémhíreket. Mindegyik megrendelhető, és
korrekt terméktámogatás van mögöttük. A Novell Linux pedig váltja a
NetWare terméket OES néven. A Novell is taposni való ezek után?
Nem lehet, hogy egyesek a Linux fóbiájukat élik ki? :)
> Könnyen lehet, hogy már elköltöttek egy csomó pénzt a linuxos
> fejlesztésre, csak éppen semmi nem látszik belőle (pénznyelőt támogat?)
Valóban... a szabad szoftverek oldalán (NEM csak a Linux!) olyan 50
millió forintnyi állami támogatást lehet megemlíteni ezen a szinten
(azonos időtartamot tekintve), amely egy töredékéből az MLE nagyon sok
dolgot csinált. Konferenciákat szervezett, oktatási füzeteket készített,
stb. :)
Szerintem ez az összeg fél százaléka sincs annak a pénznek, amelyet a
Campus és a Tisztaszoftver akciókra elköltött az állam. Ez annyira kevés
pénz, amelyből egy átlagos középiskola nem képes fél évet működni. Ha
körülnézek, akkor ennél magasabb szabad szoftver arányt látok (OO.o,
Firefox, Thunderbird, Linux, stb). Gondoljunk csak arra, hogy a fővárosi
bíróság régóta használ StarOffice/OO.o szoftvert, illetve az új
gépbeszerzéseik Linux oprendszerrel történnek. Mert meg merték lépni.
> Ha a SuliX... használható lesz, és iskolákban tömeges igény lesz a
> használatára, akkor érdemes elgondolkodni, hogy mennyiért szerzik be.
A SuliX egy nagyon gyenge alternatíva. Rá kell jönni, hogy kis ország
vagyunk ahhoz, hogy saját disztribúciónk legyen. Az UHU is ezért
gyengélkedik, s nem félnek politikai irányban evezni... :/
Lehet keseregni, de a magyarítás nagy részét nem a magyar disztribúciókat
kiadó cégek készítették. FreeBSD alatt is magyar a KDE, magyar a Firefox,
magyar az OO.o, satöbbi; pedig ameriaki szoftver.
> Miért fizetne _előre_ az állam? a kutatómunka, tesztüzem ilyen formájú
> biztosítása nem tervezhető pénzpazarlást okozhat. (Az MS is előbb
> fektetett bele, és a kész terméket ajánlja fel, valamennyiért.)
Azért, mert magyar munkahelyet teremt és magyar munkaerőt foglalkoztatna.
Azért, mert nem menne ki az országból ez a pénz, hanem adó formájában
több, mint a fele visszatérne. Azért, mert ezzel nem egy céget támogat az
ország, hanem egy közös terméket, infrastruktúrát. Azért, mert ezzel nem
húsz ember jólétét támogatja, hanem sokmillió ember jólétét. Azért, mert a
megtakarított pénzt másra lehet fordítani. És még nagyon sok ilyen indok
van.
> Javaslom, hogy e témában maradjunk a technikai kérdéseknél, mert a
> gazdasági kérdések hátterében erős érzelmi kötődés tapasztalható, és ez
> a pénzügyi kérdéseknél nem szerencsés.
Ezek után? :)
--
http://www.enaplo.hu - Iskolai Információs Rendszer
Auth Gábor -=- +36-70/9400-341 -=- ICQ: 49179141
FreeBSD 5.3
További információk a(z) Techinfo levelezőlistáról