<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><br>
<div bgcolor="#FFFFFF" text="#000000">
<font face="Calibri">Kedves Partnerük!<br>
<br>
Ajánljuk szíves figyelmükbe a Székely Könyvtár legújabb köteteit.<br>
<br>
<br>
Ferenczes István: Válogatott versek<br>
Székely Könyvtár 30.<br>
„…azokon a tájakon, amelyek Ferenczes vízióiban megjelennek,
valami olyan pusztító szél söpört végig, ahol a romok eltakarítása
is maga lenne a teremtés” – írtam bő tíz évvel ezelőtt Ferenczes
István Minerálnájá pesznyá című kötetének fülszövegében, de csak
most, verseit válogatva jöttem rá, hogy ez a megállapítás nemcsak
az említett kötetre érvényes, hanem Ferenczes egész költői
életművére is:<br>
– eltűnik az a paraszti világ, amelyben évszázadokig értelmes
rendje volt mindennek;<br>
– kiürülnek a mítoszok, amelyek valaha megmagyarázták a világot;<br>
– széthull vagy kificamodik a nyelv, amelyen egykor még értelmesen
lehetett kommunikálni;<br>
– összekeveredik nyelv és identitás, hogy már mi magunk sem
tudjuk, kifélék-mifélék vagyunk.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2014<br>
kötött, 125×190, 176 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-68-7<br>
<br>
<br>
Petelei István: Válogatott novellák<br>
Székely Könyvtár 28.<br>
Nem tudom, kezembe vettem volna-e, ha nem kellett volna
szerkesztenem a válogatott novelláit. Talán igen. Talán nem. Ha
igen, akkor kíváncsiságból, valahol ugyanis, egy interjúban az
egyik kedvenc íróm-költőm az ő nevét is felsorolta az általa
előszeretettel olvasott prózaírók között. Ha nem veszem kezembe,
vagy csak fanyalogva, akkor Ady miatt, aki a kilencszázas évek
elején, egy kalap alá véve Jókait, Mikszáthot, Bródyt és Peteleit,
az elavult ízlést, a társadalmi elmaradottságot pellengérre
állítva írja le a nevét. És hát az ember élete – amint azt egyik
egykori kollégám mondogatta – arra sem elég, hogy a remekműveket
elolvassa.<br>
Turgenyev hatását emlegetik nála a kritikusai, egyébként maga is
képbe hozza egyik levelében a nagy orosz írót, amikor barátjának –
úgymond – ars poeticájáról vall: „Turgenyev írt erdőről. Ő az
erdőt ismerte. A vadakat és madarakat. Én a városról írok. Ezt én
ismerem: vadaival, madaraival egyetemben.” (Jakab Ödönnek írt
levél) De az „erdélyi kisváros” világában, az „apró semmiségek”
krónikái között akár Csehovot is felfedezhetjük (vö. Görög Trátyi
és az apja), amint a korabeli lapok divatos érzelgős-romantikus
darabjaival szemben megalkotja, megteremti a tárcanovellát a maga
kisszerű alakjaival, szürke hétköznapjaikba beleszürkült
embereivel.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2014<br>
kötött, 125×190, 176 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-66-3<br>
<br>
<br>
<br>
Kriza János: Székely népmesék<br>
Székely Könyvtár 27.<br>
„Újult ügyekezettel fogtam hozzá a székely népelme virágainak,
vagy ha úgy neveznem szabad lesz, vadrózsáinak gyűjtéséhez,
kiterjesztve most figyelmemet mindenre, mi az ősi népvirányon
sajátságosnak látszhatott. (...) Részemről bőven megjutalmazva
érzem fáradságomat, ha bár egy szetemnyi adalékkal is járulhattam
szeretett szülőföldem nyelvjárásainak ismertetéséhez igénytelen
Vadrózsáimmal” – írja Kriza János a Vadrózsák előszavában. Ma már
tisztán látjuk, hogy az 1863-ban megjelenő kötet a
legklasszikusabb magyar népköltési gyűjtemény, és senki meg nem
kerülheti ezeket az „igénytelen” vadrózsákat, ha a magyar
népköltészet szépségét, gazdagságát kívánja megismerni.<br>
Az 1842-ben megjelent felhívás óta 20 év telik el a megjelenésig,
s a gyűjtőmunka során egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem lehet
egy kötetbe sűríteni az anyagot, s szükség lesz második kötetre
is. Ezért Kriza csak egy „maroknyi”, szám szerint húsz népmesét
közöl a feltehetően közel kétszáz hozzá beküldöttből, azt
tervezgetve, hogy majd a második kötetet prózai szövegekből,
leginkább népmesékből fogja összeállítani, „mutatványul népünk e
nembeli képző-erejének, mely még mostan is elég gazdag forrásból
buzog fel”. Az új kötet megjelenése azonban meghiúsult, s Kriza
váratlan halála után hagyatéka Budapestre került, melyről lassan
mindenki megfeledkezett. Közel hét évtizednek kellett eltelnie,
hogy egy szerencsés véletlen folytán ismét felbukkanjon: 1949-ben
az MTA székházának pincéjéből a munkások átpenészedett
papírkötegeket kezdtek felhordani, hogy eltüzeljék. Mennyivel
szegényebbek lennénk, ha Gergely Pál könyvtáros nem ismeri fel,
hogy ez nem más, mint a Kisfaludy Társaság elveszettnek hitt
anyaga, benne a Kriza-gyűjteménnyel! Hiszen nem olvashatnánk ma
Királyfia Kis Miklóst, Világhírű szép Borica éneklő madarait, nem
ismernénk Az álomlátó fiút, A csudamadarat, csak hogy néhányat
említsünk közülük.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2014<br>
kötött, 125×190, 160 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-65-6<br>
<br>
<br>
Régi székely költők<br>
Székely Könyvtár 26.<br>
Költészet...? A versek rejtélyessége és bizonyossága olvasóját
keresi. Van-e bennünk kíváncsiság és van-e türelem követni a néhol
lassú tempót, és megérteni a mára már homályba burkolózó
utalásokat? Miben áll a poétikusság? Mibe kódolták ama hajdaniak a
halánték ere dobogását, az elválásoktól elálló lélegzetet és a
vágyakozások (hazavágyások) vissza-visszatérő hosszú pillanatait?<br>
Zsoltároktól az ódáig terjed e mostani sorozat, a szerzők
megosztják velünk a megőrizésre érdemes pillanatokat, meglepnek,
visznek; feltámad a nyelv az új antológiában, mai beszédünk új
ízekre lel. Nemcsak a kalendáriumok üres lapjára, a sírjelekre és
a tükrösre, hanem az elmébe is folyamatosan íratik a végtelen
versmondat és a végtelenül parányi poétikus jel. Igen, itt küldi
jeleit a jelenbe az, aki a Péchi Simon nevet viselt, az, akit
Aranyosrákosi Székely Sándornak hívtak; együtt van püspök, katona,
diák és oskolamester. A kötetben mind hazatalálnak. Milyen
versismerettel, látásmóddal? Sokfélével, hiszen felkészülésük is
sokféle volt, csaknem alkalmatlan az összehasonlításra. A külföldi
akadémiákon művelődött és az itthon cseperedett egyaránt keresi
azt az igazi nyelvet, amelyen a lényeges – veretesen vagy
könnyedén – kimondható, elmondható.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2014<br>
kötött, 125×190, 176 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-64-9<br>
<br>
<br>
Vári Attila: Volt egyszer egy város<br>
Székely Könyvtár 25.<br>
Egyszer talán én is elmesélem „ruhás” tehenünk történetét, aki
megette nagyanyám frissen mosott kötényét, hiszen Vári Attila,
lám, milyen szépen tud írni Klotildról, a sörivó és cigarettát
kedvelő szamárkancáról Volt egyszer egy város című regényében!
Esetleg „Kála” Árpiról, falunk csendes bolondjáról is megemlékezem
majd, aki kispárnával a hóna alatt bandukolt a falu utcáin, fejben
sakkozva képzeletbeli ellenfelével, hiszen Vári Attila, lám,
milyen szépen tud írni doktor Lajtáról, Klotild gazdájáról, akit
az ivászaton és a kérlelhetetlen igazságon kívül csak a különféle
ásványok érdekelték, mert kíváncsi volt, hogyan törik meg rajtuk a
fény…<br>
Kötve hiszem, hogy Vári Attila Volt egyszer egy város című,
„abszurd realista” nagyregényével tanítani akart volna, számomra
mégis megnyugtató, hogy a várost „nem egy alattomos éjszakai
földrengés, nem is holdkőzetport kavaró űrciklon, és még csak nem
is háború” pusztította el, hanem „a szeretetben rejlő magnetikus
erők pólusainak egymással szembefordulása, pozitív sarok pozitív
sarokkal, szeretet szeretettel, gyűlölet gyűlölettel való
találkozása”. Hiszen csak figyelni kellett volna egy kicsit, s
akkor talán elkerülhető lett volna az egykori „székely” főváros,
Marosvásárhely tragédiája.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013<br>
kötött, 125×190, 352 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-57-1<br>
<br>
<br>
Tompa László: Válogatott versek<br>
Székely Könyvtár 23.<br>
Egy biztos: Tompa László nem „a székelyharisnyás költő”. Soha nem
is volt az, és – jöjjenek bármilyen újabb és újabb értelmezők –
reméljük, már soha nem is lesz az. Mai költő, ugyanolyan és
ugyanúgy mai, mint amennyire az az ő igazi nemzedéke, a múlt
század elején, Pesten iskolázott, a modern magyar irodalom
hullámverésében, centrumában élő és alkotó több Nyugatos kortársa:
Kosztolányi, Babits és társaik. (Jó pár héttel ezelőtt, kedves
egykori tanárommal levelezvén, szóba került a sorsa, a költészete,
jelentősége. És ez volt a Tanár úr levelének a végkonklúziója is
Róla. Meg a Tompa-versek önarckép-jellege.)<br>
Modern magyar költőként indult (németül tudott, németből
fordított), és modern magyar költő maradt. Csak sorsa, választott
sorsa a peremre, a peremvidékre sodorta, és végig egy kisváros
adatott meg neki élete helyszínéül. Vidéken élő, vidékre
sodródott, de nem vidéki költő volt ő. Amikor a székely tájról, a
székely emberről, a helytállásról, magányosságról, a megmaradásról
írt, akkor is csak önmagáról írt, „ezek a versei önarcképek”
csupán, és nem olyanszerű szócsövek, amilyeneknek tulajdonították
őket a korabeli és későbbi kritikusai.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013<br>
kötött, 125×190, 160 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-55-7<br>
<br>
<br>
Cserei Mihály: Erdély históriája I–II.<br>
Székely Könyvtár 21–22.<br>
Alighanem hosszan el lehetne vitatkozni arról: volt-e igazából
Erdélynek aranykora, s ha igen, mikor? Hiszen, ha volt is (az
utókor megszépült emlékezete szerint), az aranykorban is volt
minden bizonnyal ínség, betegség, cselszövés, szegénység és
ezerféle más nyavalya, ami a világ ezen részén őshonosnak számít.<br>
Azt viszont, hogy mikor NEM volt Erdélynek aranykora, egészen
pontosan megtudhatjuk Cserei Mihály nemzetes uram Históriájából.
Ötven évet ölel fel, székely embertől szinte szokatlan
bőbeszédűséggel ez a história: s az ötven év alatt ötszáz évre is
elegendő lenne, ami történik a kicsi országban 1661 és 1711
között.<br>
Kurucok, labancok, udvari intrikák, csaták és menekülések,
sebesülés és váltakozó sikerű pályafutás – mindez önmagában szinte
csak egy „szokványos” emberi sors lenne a kor Erdélyében. Cserei
Mihály beszámolója azonban egészen személyessé teszi ezt a kort,
históriáját olvasva szinte érezzük az udvarházak szagát, hallani a
társzekerek dübörgését, s a részeg főurak vitázását.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2014<br>
kötött, 125×190, 240 + 304 oldal<br>
Ár: 7600 Ft helyett 5000 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-60-1<br>
<br>
<br>
<br>
Páll Lajos: Válogatott versek<br>
Székely Könyvtár 20.<br>
Nagyon nehéz volt...<br>
...a Páll Lajos-összesből válogatni, mert túl közel van még, mert
hallom még enyhén karcos hangját, a dikcióját, amint mondja,
szavalja verseit, amelyek így élőbb, katartikusabb hatással égtek
belénk, másabbá, tágasabbá lett a holdudvarral, mint amikor a
papírra örökített szöveggel szembesül az ember. Nehéz volt
kihagyni az egyiket, beválogatni a másikat, amikor sokszor ott
láttam a vers mögött a képet is, a festőállványon éppen készülő
alkotást, a kínkeserves küzdést az anyaggal és a megszenvedett
élettel.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013<br>
kötött, 125×190, 144 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-54-0<br>
<br>
Szabó Gyula: Válogatott novellák<br>
Székely Könyvtár 19.<br>
Talán nem volna tanulság nélküli vállalkozás összeállítani egy
olyan könyvet – a mellőzött, elhallgatott, feledésre ítélt,
peremre szorított írók antológiáját –, amelybe összegyűjtené a
szerkesztő mindazokat a méltatlanul elfeledett szerzőket, akiket a
nagyérdemű utókor már-már szinte kitörölt az emlékezetéből. És
talán az sem volna tanulság nélküli kísérlet, ha eme antológia
elején egy nagyobb tanulmányban megpróbálna ez a szerkesztő annak
az ördöngös dolognak a mechanizmusára rájönni, hogy miként, hogyan
történik, történhetik meg, hogy jelentős alkotókat, igazán kitűnő
literátorokat, ezeknek kiemelkedő alkotásait egyszerűen csak
mellékvágányra, a futottak még, az és még sokan másokkategóriájába
helyezzen a kollektív (irányított?) olvasói-kritikusi emlékezet.
És itt most nincs szándékomban a „miközben ezzel szemben másokat”
kezdetű mondatot használni folytatásként, mert ez úgyszólván nem
érdekel. Ezek a mások ugyanis azok, akiknek nem lehet(ett) okuk
panaszra, akiket felkapott egyik vagy másik kánon magasra
szárnyaló széliránya, széljárása. És rendben is van ez így. Mert
engem igazából azok vagy ezek a mások foglalkoztatnak, érdekelnek
már jó néhány éve, akik kikoptak úgyszólván röpke egy-két évtized,
vagy még rövidebb idő alatt az emlékezetből.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013<br>
kötött, 125×190, 144 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-53-3<br>
<br>
<br>
Márton Áron: Válogatott írások és beszédek<br>
Székely Könyvtár 18.<br>
Márton Áron püspök 1939 és 1980 között, 41 évig volt főpásztora a
közel félmillió hívőt számláló, 58 000 km2 kiterjedésű
Gyulafehérvári (korábbi nevén: Erdélyi) Egyházmegyének. Írásos
hagyatéka már csak ezen okból is sokak érdeklődésére tarthat
számot. Ám a „székely püspök” már a kortársai szerint sem „csak” a
katolikusoknak volt szellemi-lelki vezetője: írásai és beszédei
más világnézetűek számára is hordoztak (és hordoznak ma is)
érvényes erkölcsi és esztétikai üzenetet. Ezért kapott helyet a
Székely Könyvtár sorozatban az írásaiból és beszédeiből készült
válogatás.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013<br>
kötött, 125×190, 272 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-52-6<br>
<br>
<br>
Kőváry László: Székelyhonról<br>
Székely Könyvtár 17.<br>
A terület méretét és a lakosok lélekszámát illetően is akadnak
Európában hasonló vagy akár kisebb országok is a Székelyföld
régiónál. Ez a tájegység annyi markáns ismertetőjellel, más
vidékektől jól megkülönböztethető jellegzetességgel rendelkezik
(például történelmét vagy az itt lakók nyelvezetét és
gondolkodásmódját illetően stb.), hogy egészen természetes,
miszerint időről időre olyan munkák láttak napvilágot, amelyek
külön egészként tárgyalták földrajzát, történelmét, gazdaságát,
néprajzát. Ezek közül a legismertebb vállalkozás Orbán Balázsnak
1868 és 1873 között hat kötetben megjelent A Székelyföld leírása.<br>
Ennek mintegy előképe Kőváry László 1842-ben nyomdafestéket látott
Székelyhonról című könyve. Ebben nincs ugyan annyi részletező
leírás, nem ad annyira átfogó képet a Székelyföldről, mint Orbán
Balázs műve, mégis érdekes olvasmánnyá teszi egyrészt az, hogy
emberöltőnyi idővel korábbi, még 1848 előtti állapotokról ad hírt,
másrészt meg a szerző látásmódját tükröző időnkénti kommentárok.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013<br>
kötött, 125×190, 224 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-51-9<br>
<br>
Székely népdalok<br>
Székely Könyvtár 16.<br>
Igen, a népdalok sóhajtásában évszázados örömök, bánatok,
szerelmek, vágyak szabadulnak fel a maguk egyszerűségében.
Felismerjük a népdal hangját, hiszen bennünk él, ereinkben kering,
szívünkben lüktet. Magunkra lelhetünk benne, mert a népdal nem
más, mint „a magyar lélek tükre”.<br>
Sokan és sokáig énekelték őket, mindenkié volt, s számtalan
avatott kéz alatt csiszolódhattak tökéletes formákká, dallamokká
az évszázadok alatt. És ebben rejlik tiszta erejüknek titka.<br>
Közösségi művészet, állapítják ma meg a szakértők, de tudjuk azt
is, hogy annak idején az emberek önmaguknak, a maguk módján
énekeltek, úgy „tanulták” a művészetet, hogy közben fogalmuk sem
volt arról, hogy az tényleg művészet.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013<br>
kötött, 125×190, 128 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-50-2<br>
<br>
Király László: Válogatott versek<br>
Székely Könyvtár 15.<br>
„Nagy költő az, akinek a sorai kirázhatatlanul benne maradnak az
ember fülében, és minduntalan előbukkannak, valahányszor
szükségünk van rájuk” – írja Spiró György az egyik tavalyi
esszéjében, a Magtár című kötetben. És én hiszek neki. Mert én is
így gondolom. És nem számít, hogy a „percnyi megmondók”, a
mindenféle kánonok hatalmasai éppen hogyan vélekednek egy-egy,
méltatlanul „hallgatással sújtott” kortársunkról.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013<br>
kötött, 125×190, 176 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-49-6<br>
<br>
Balázs Ferenc: A rög alatt<br>
Székely Könyvtár 14.<br>
Aki elolvassa A rög alatt megrázóan szép fejezeteit, rájön, hogy
Balázs Ferenc még a látszat, a számtalan kudarc ellenére sem
kergetett délibábokat, utópisztikus álmokat. Megszállott volt, de
nem szállt el. Ő a „kerek világból” úgy érkezett haza Mészkőre,
hogy nagyon pontosan tudta, mit akar. Ő a dán szövetkezeti falvak
mintájára akarta berendezni a falut. Ennek a tervének a
kivitelezéséhez azonban kevésnek bizonyult a négy év s a kellő
számú szövetséges hiánya. A világgazdasági válság is beintett
elképzeléseinek, amelyek tájainkon aztán a szocialista
szövetkezetesítési traumák tapasztalatai után hosszú évtizedekre,
máig tartóan, rög alá temették a modellt, amely Dániában s a világ
más tájain napjainkban is működik. És jól működik, mert nem
ördögtől való. De gazdasági terveinek kudarca ellenére mégis
megújult a kis falu, szellemiekben gyarapodott, elindult az emberi
teljességigény felé. Balázs Ferenc munkásságának a lényege épp az
erre való törekvés volt. Nem kaphat kevesebbet senki emberfia az
emberiség felhalmozott kincsestárából – legyen az akár anyagi,
akár szellemi – azért, mert kisebbségi, többszörösen hátrányos,
elnyomott. Születésénél fogva mindenkinek joga van az egyetemes
jóhoz – vallotta.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013<br>
kötött, 125×190, 320 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-48-9<br>
<br>
Tomcsa Sándor: Válogatott írások<br>
Székely Könyvtár 12.<br>
Vannak művek, amelyek bár nem felejtődnek el teljesen, de egy
időre mintha elhalványulnának a köztudatban, hogy aztán évek
teltével az olvasó a reveláció örömével fedezze fel ismét őket.
Főleg ha időközben olyan változások történtek a mindennapokban,
amelyek mintegy nyomatékosítják a már-már elfeledett írás
érvényességét, olyan helyzet jött létre, amikor a régen írott mű
ismét maiként hat. „És ha belenézek a világba most, úgy látom,
hogy alkalom humorra és felháborodásra még mindig akad elég” –
írta Tomcsa Sándor úgy közel hetven éve, de hajszálra klappol a
mai helyzettel is.<br>
Nem is tudom, jó dolog-e, hogy Tomcsa humoreszkjei és novellái
ismét annyira aktuálisak, telibe találnak? Egyrészt természetesen
örvendetes, ha egy íróról kiderül, hogy írásai kiállták az idő
próbáját, ma is élnek és ugyancsak élvezhetőek, másrészt ez azt is
jelenti, hogy újra csak azokkal a problémákkal szembesül a mai
olvasó is, mint a hetven-nyolcvan évvel ezelőtti: pénztelenség,
munkanélküliség, létbizonytalanság, kiszolgáltatottság. „Hiába,
csak a szegénységnek van fantáziája, mélysége és humora” – mondja
Tomcsa, akinek visszatérő témája a szegénység, ahogy írásainak
szereplői is többnyire a társadalom peremére sodródott szegények
és elesettek, vagy a majdnem ennyire kiszolgáltatott kispolgárok:
kis fizetésű kishivatalnokok, kispénzű kisvállalkozók, kicsiben
utazó kiskereskedők, egyszóval a mindenkori kisemberek, akik
mindazonáltal nagyon bíznak abban, hogy nem sohanapján kiskedden
fog eljönni számukra a boldogság. És ha meggondoljuk, hogy
viszonylag milyen kevés Napóleon, Rockefeller és Shakespeare
futkos az utcákon, így vagy úgy szinte mindenki kisembernek
tekinthető.<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013<br>
kötött, 125×190, 176 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-46-5<br>
<br>
Hermányi Dienes József: Nagyenyedi Demokritus<br>
Székely Könyvtár 11.<br>
Hermányi Dienes József 1758 őszén kezdi írni Emlékiratát, néhány
hónappal később, 1759 közepén viszont már Nagyenyedi Demokritus
című anekdotás kötetén dolgozik. Vajon miért hagyta abba
Emlékiratát diákévei tárgyalásánál, és miért váltott át az
anekdota műfajára? Legalább háromféle válasszal próbálkozhatunk:<br>
1. az Emlékirat írása közben talán megsejtette, hogy a XVIII.
század eseménytelensége még neki, az „enyedi első papnak” sem
nyújtott emlékiratba kívánkozó élményanyagot;<br>
2. született szépíróként talán ösztönösen megérezte, hogy az
erdélyi nagy barokk memoár-irodalom eljutott fejlődése végére, s
immár az egyértelműen szépirodalmi műfajok következnek. Nagyon
beszédes ebből a szempontból, hogy az Emlékirathoz csatolt
Toldalékban csupa olyan anekdota sorjázik, amelyik nem fért be a
kronologikus emlékezés nagyobb eseményei közé;<br>
3. s ha már egyszer rákapott az anekdota ízére, született
szépíróként talán azt is megsejtette, hogy micsoda írói
szabadsággal szolgál az anekdota műfaja, hiszen a Nagyenyedi
Demokritusban klasszikus „egypercessel” éppúgy találkozhatunk
(21., 56., 97., 159., 314., 317. számú anekdoták), mint
Hemingway-féle „vignettával” (54., 89., 260. számú anekdoták),
sőt, a poligámiában bűnös, világhírű orvos Köleséri Sámuelről
szóló, 196. számú anekdotában egy nagyregény tökéletes
szinopszisát olvashatjuk…<br>
Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2013<br>
kötött, 125×190, 112 oldal<br>
Ár: 3800 Ft helyett 2500 Ft<br>
ISBN 978-973-7625-45-8<br>
<br>
<br>
Amennyiben bármelyik kiadványuk felkeltette érdeklődését, várjuk
szíves megrendelését az alábbi elérhetőségéken.<br>
Telefon: +36/1/351-4733, <a href="tel:%2B36%2F%2030%2F495-7959" value="+36304957959" target="_blank">+36/ 30/495-7959</a><br>
E-mail: <a href="mailto:xantusz@hdsnet.hu" target="_blank">xantusz@hdsnet.hu</a><br>
<br>
Értesüljön első kézből újdonságainkról, eseményeinkről,
csatlakozzon hozzánk a Facebookon! <br>
<br>
<br>
Bihari Zoltán<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
</font>
</div>
</div><br></div>