<div dir="ltr"><br><div class="gmail_quote"><div bgcolor="#FFFFFF" text="#000000"><font size="+1"><font face="Calibri"><br>
Kedves Partnerünk!<br>
<br>
Ajánljuk szíves figyelmükbe a nagyváradi Europrint újdonságait.<br>
<br><br>
Darvay Nagy Adrienne: Szereptudásra vagy rögtönzésre<br>
Demeter András a s(z)ínen<br>
DEMETER ANDRÁS magyar színész húsz éve még csak 24 éves volt,
amikor – Romániában pályázat útján először – a Temesvári Csiky
Gergely Színház igazgatója lett. A mindenkori egyetemes
színháztörténet legfiatalabb állami színdirektorának és a
nemzetközi hírűvé vált Csepűrágó Fesztivál megalapítójának
temesvári pályafutását ezen kívül is számos érdekesség jellemzi.
Például három nyelven játszott Shakespeare-főszerepeket. Többek
között, 10 évvel ezelőtt Claudiust a mára legendássá vált Hamlet
előadásban.<br>
„Azóta is gyakran eszembe jut az a kép, ahogy a teátrumot tíz
éve irányító Demeter András Claudius jelmezében, elgondolkodva
ül a sínen a fél évszázados temesvári magyar színház jubileumi
díszelőadásában, miközben körülötte betódulnak a darabbeli
»színjátszók«, azaz a magyar társulat tagjai és a különböző
nemzetiségű vendégfellépők. Ez a dráma szerint a kémlelő, vagyis
az úgynevezett »Kolostor« jelenet után következik, amikor a
Király rájön arra, hogy az ellenséget, Hamletet bizony nem a
szerelem bántja. Polonius már kiment, a trupp pedig az
Egérfogóra készülődik. A valóságos dramaturgiai történéseken
túlmenően is szinte emblematikus erejű lett ez a pillanat, ahogy
a még mindig rendkívül fiatal művész-direktort körülöleli
mindaz, amit lényegében a saját kitartásának köszönhet, és
amivel sínre tette a megszűnésre ítélt temesvári magyar
teátrumot.”<br>
Ez a Hamlet-könyv (A kor foglaltjai, továbbá a Ki vagy? című
köteteket követő harmadikként) a színháztörténet legfiatalabb
állami színház igazgatója, az akkor 24 éves színész direktori
kinevezésének 20. évfordulóján, illetve a hajdani »Vendégségben
Budapesten – Határon túli magyar színházi estek« keretében
Demeter Andrással és az egykori Égtájak Irodával közösen
szervezett Hamlet a Nyugatiban 10. évfordulóján jelent meg,
éppen 220 évvel az első magyar nyelvű Hamlet színpadi
ősbemutatója után. (A szerző)<br>
Europrint, Nagyvárad, 2013<br>
kötött, 140×195, 402 oldal<br>
Ár: 3500 Ft<br>
ISBN: 978-606-8581-01-9<br>
<a href="http://xantusz.hu/szereptudasra-vagy-roegtoenzesre.html" target="_blank">http://xantusz.hu/szereptudasra-vagy-roegtoenzesre.html</a><br>
<br>
<br>
<br>
Murádin Jenő: Udvardy Ignác<br>
Életes fénykép, művészi fotográfia idézi meg a múlt század
elejéről Udvardy Ignác alakját. Képzeletünk el is röpíti
mindjárt a meditatív alkatú festőt esti kikapcsolódása helyére,
a váradi EMKE kávéházba. Oda, arra a kultúrtörténeti
forrásvidékre, ahol a huszadik századi modern magyar irodalom
szárba szökkenő hajtása eredt. A Holnap-antológiát tervezgették
itt, és az EMKE törzsasztalánál esténként ott lehetett látni
Juhász Gyulát, Emőd Tamást, Dutka Ákost, Balázs Bélát,
publicisták, festők társaságában. Merész elképzeléseikhez
csatlakozott rövidesen a Párizsból hazafelé, Mindszentre tartó
Ady Endre, megszakítva útját pályakezdése feledhetetlen
városában, Váradon.<br>
Udvardy Ignác kevés szavú, hallgatag tanúja volt a társaság
vitáinak. Dutka Ákos, a holnaposok későbbi krónika írója állt
közel hozzá és Juhász Gyula – tanártársa a premontreiek
gimnáziumában –, akivel gyakran együtt indulhattak ezekre az
esti irodalmi szeánszokra. Föltünt itt velük a költőnek induló,
majd a fényképészetet választó Miklós Jutka is.<br>
Dutka Ákos egyik versét ajánlotta Udvardynak, Magyar diák
vasárnapja címmel, melynek kéziratát váradi ereklyéi között
őrizte mindvégig a festő.<br>
Europrint, Nagyvárad, 2013<br>
kötött, 215×225, 136 oldal<br>
Ár: 3990 Ft<br>
ISBN: 978-606-8581-00-2<br>
<a href="http://xantusz.hu/udvardy-ignac.html" target="_blank">http://xantusz.hu/udvardy-ignac.html</a><br>
<br>
<br>
Murádin László: Babér és borostyán<br>
Válogatott nyelvművelő írások<br>
Egy-egy szó kapcsán világosság derül a nyelv és a valóság, a
nyelv és a gondolkodás kapcsolataira. Hogyan alakítjuk
nyelvünket a társadalmi valóság szükségleteihez. Miként
bokrosodik egy szó népes családdá, hogyan növekedhet kifejező
értéke újabb és újabb jelentésárnyalatokkal bővülve. Betekinthet
az olvasó a szófejtés, a szótörténet világába: nyomon kísérheti
bizonyos szavak jelentésbeli és alaki változásait.<br>
Én is hittem: a nyelvművelésnek csupán az az egyetlen feladata,
hogy féltékenyen őrködjék a nyelv tisztaságán, irtsa a helytelen
kifejezéseket és a nyelvtől idegen szavakat (…) Saját írásaimon
kellett rájönnöm, hogy az igazi nyelvművelésnek az útja nem itt,
hanem az anyanyelvi közműveltség növelésén át vezet. Ha érdekes
cikkekkel sikerült felkeltenünk az olvasó figyelmét a nyelvről
szóló írások iránt, akkor már ezekben az írásokban
megbeszélhetjük a nyelvhasználattal összefüggő nehezebb
nyelvtani ismereteket, nyelvi kifogásokat is. (A szerző)<br>
A több mint öt évtizede nyelvművelő írásokat, nyelvészeti
tanulmányokat publikáló Murádin László ezzel a kötetével a
szakmai modernizációra való hajlamát/képességét is igazolta,
ugyanis mind a magyar, mind az európai nyelvművelés a nyelvi
műveltség terjesztése irányába mozdult el. Ezt természetesen
heves viták előzték meg, elég ha ezúttal csupán a különféle
szemléletmódokra gondolunk: nyelvközpontú (az 1970-es évek),
emberközpontú (az 1980-as évek), nemzetközpontú (a
rendszerváltozás utáni) nyelvművelésre. A viták csúcsát az
jelentette, amikor évekkel ezelőtt Budapesten nyelvészek egy
csoportja kijelentette: fölösleges, értelmetlen dolog a
nyelvművelés.<br>
Ők a nyelvet szigorúan a tudomány tárgyának fogták fel,
megfeledkeztek társadalmi szerepéről, arról, hogy az emberi
nyelv elsősorban az érintkezés eszköze. A vitában Murádin László
is hallatta szavát. Azt a hitvallását fejtette ki, mely szerint:
kisebbségi létben a nyelvművelés társadalmi kérdés. Akkori
meglátásai is teljesen összhangban voltak (és vannak) a korszerű
magyar nyelvtudomány álláspontjával: a nyelvközösségek életében
figyelni kell a meghatározó történelmi eseményekre, a
nyelvpolitika és a nyelvállapot változásainak összefüggéseire.
(Komoróczy György)<br>
Europrint, Nagyvárad, 2012<br>
kötött, 145×210, 420 oldal<br>
Ár: 3500 Ft<br>
ISBN: 978-973-7735-94-2<br>
<a href="http://xantusz.hu/baber-es-borostyan.html" target="_blank">http://xantusz.hu/baber-es-borostyan.html</a><br>
<br>
<br>
Gyimes<br>
Erdélyi látképek 4.<br>
Wagner Péter 50 rajz<br>
1970–2005<br>
„Wagner Pétert az a hátizsákos hullám hozta Erdélybe az
1960-70-es években, amely nagyon sok fiatalt vonzott erre
Magyarországról. Csakhogy míg sokan nem is jöttek többé
errefelé, Wagner Péter tarisznyájában ennél sokkal több volt: õ
ugyanis tanulni jött ide, és úgy láttatja velünk szülőföldünket,
ahogyan sokszor a rohanó autóból mi sem látjuk. Wagner Péter
ugyanis faluról falura, városról városra járva felmegy egy-egy
dombtetőre, ahonnan úgy szemléli a tájat, hogy tudja: szépet
talál.” (H. Szabó Gyula)<br>
Wagner Péternek a kalotaszegi, szászföldi, illetve széki képei
után most a gyimesi rajzait vehetjük kézbe.<br>
Europrint, Nagyvárad, 2012<br>
50 db rajz<br>
Ár: 4200 Ft<br>
ISBN: 978-973-7735-95-9 <br>
<a href="http://xantusz.hu/gyimes.html" target="_blank">http://xantusz.hu/gyimes.html</a><br>
<br>
<br>
Amennyiben bármelyik kiadványuk felkeltette érdeklődését, várjuk
szíves megrendelését az alábbi elérhetőségéken.<br>
Telefon: +36/1/351-4733, <a href="tel:%2B36%2F%2030%2F495-7959" value="+36304957959" target="_blank">+36/ 30/495-7959</a><br>
E-mail: <a href="mailto:xantusz@hdsnet.hu" target="_blank">xantusz@hdsnet.hu</a><br>
<br>
Értesüljön első kézből újdonságainkról, eseményeinkről,
csatlakozzon hozzánk a Facebookon! <br>
<br>
Budapest, 2014. június 2.<br>
<br>
Bihari Zoltán<br>
<br>
<br>
</font></font>
</div>
</div><br></div>