<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><br>
<div bgcolor="#FFFFFF" text="#000000">
<big>Kedves Partnerünk!<br>
<br>
Ajánljuk szíves figyelmükbe az Erdélyi Múzeum-Egyesület
újdonságait.<br><br>
<br>
Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai
I–II.<br>
Jelen kötet az erdélyi gyógyszerészet történetének egy fontos
részét öleli fel. Péter Mária a kötetében csak a magyar
vonatkozásokkal foglalkozott, mivel mind a román, mind a szász
gyógyszerész-történeti adatok megtalálhatók, hozzáférhetőek. Ez a
kötet emléket szeretne állítani az egykori tanítómestereiken kívül
a mindennapi munkájukat lelkiismeretesen végző gyakorló
gyógyszerészeknek is, akik nélkül az egészségügyben a betegek
gyógyszerekkel való ellátása nem valósulhatott volna meg. Külön
kiemelten foglalkozott három város, Marosvásárhely, Nagyvárad és
Temesvár gyógyszertári hálózatának kialakulásával. A könyvben
említett több száz gyógyszerész valamilyen módon hozzájárult
nemcsak Erdély, hanem az egész ország gyógyszerészetének
kiteljesedéséhez. Emlékük megőrzésével múltunkat gazdagítjuk, és a
jövő útját egyengetjük.<br>
Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2013<br>
kötött, 170×240, 391+495 oldal<br>
Ár: 5900 Ft<br>
ISBN: 978-606-8178-83-7<br>
<a href="http://xantusz.hu/peter-h.-maria-az-erdelyi-magyar-gyogyszereszet-magyar-vonatkozasai-i-ii..html" target="_blank">http://xantusz.hu/peter-h.-maria-az-erdelyi-magyar-gyogyszereszet-magyar-vonatkozasai-i-ii..html</a><br>
<br>
<br>
Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XIV.<br>
Vas – Zs<br>
Főszerkesztő: Fazakas Emese<br>
Anyagát gyűjtötte: Szabó T. Attila<br>
Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár anyagának összegyűjtője s az
első hét kötet szerkesztője az azóta elhunyt Szabó T. Attila
mintegy másfél millió nyelvi adatot gyűjtött össze 50 évi
munkával. Ez később kiegészült néhány erdélyi történet- és
emlékíró (mint Apor Péter, Bethlen Miklós, Cserei Mihály, Kemény
János) munkáinak nyelvi anyagával. A szótár célja a 16-19. századi
erdélyi magyar nyelv szókincsének az eleven nyelvhasználatban való
bemutatása a törvényszéki jegyzőkönyvekből, magánlevelekből,
valamint az emlékiratokból kiemelt szövegrészletek segítségével.
Földrajzilag kiterjed a hajdani Erdély valamennyi megyéjére. E
monumentális vállalkozás nemcsak a nyelvészek számára
kiapadhatatlan forrás, de a történettudomány, illetve a néprajz
művelői is haszonnal forgathatják.<br>
Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2014<br>
kötött, 175×240, 798 oldal<br>
Ár: 6500 Ft<br>
ISBN: 978 606 8178 82 0<br>
<a href="http://xantusz.hu/erdelyi-magyar-szotoerteneti-tar-xiv..html" target="_blank">http://xantusz.hu/erdelyi-magyar-szotoerteneti-tar-xiv..html</a><br>
<br>
<br>
Vajda András: Az írás és az írott szó hatalma<br>
Az írás a mindennapokban egy Maros menti településen<br>
Jelen kötet a doktori iskolában készült, 2011-ben megvédett
disszertáció kiadásra előkészített változata. Nem csupán a magyar,
hanem az európai etnológiai-antropológiai kutatásokban is elsőként
végzi el egy település mindennapi írásgyakorlatának módszeres,
komplex elemzését. Kimerítő terepismeret és forrásfeltárás alapján
azt követi nyomon, hogyan zajlott le az alfabetizáció folyamata,
az írás hogyan épült be a közéletbe, a családok és az egyének
privát világába. Hogyan vált alkalmassá az interperszonális és a
generációk közötti kapcsolatok gyakorlására, a hasznosnak
bizonyult tudás, a helyi emlékezet, múlt megörökítésére és
tárolására, új értékek, eszmények, mentalitások közvetítésére,
egyéni és közösségi identitások kifejezésére és kommunikálására.
Vajda András a Maros megyei Sáromberkét a reprezentatív
gyűjtőpontok sorába emeli, annak szemléltetésére, hogy a hatalom,
a hivatalos intézmények és a családi-individuális érdekek és
szándékok hogyan vették birtokukba az írást, az utóbbi másfél
évszázad során miért, hogyan, mennyire változott meg az írás
funkciója, presztízse, az írásgyakorlás technikája, az íráshoz, az
írott szövegekhez való viszonyulás.<br>
Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2013<br>
fűzött, 165×235, 300 oldal + CD<br>
Ár: 3200 Ft<br>
ISBN: 978 606 8178 90 5<br>
<a href="http://xantusz.hu/az-iras-es-az-irott-szo-hatalma.html" target="_blank">http://xantusz.hu/az-iras-es-az-irott-szo-hatalma.html</a><br>
<br>
<br>
A Szilágyság és a Wesselényi család (14–17. század)<br>
Szerkesztette: Hegyi Géza, W. Kovács András<br>
Erdélyi Tudományos Füzetek 277.<br>
A kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület által 2012. szeptember 7–8.
között megtartott A Szilágyság és a Wesselényi család
(XIV–XVII.század) című konferencia előadásainak szerkesztett
szövegét tartalmazza. Az itt közölt tanulmányok a középkori
Szilágyság (Középszolnok és Kraszna vármegyék) birtok-, politika-
és igazgatástörténetét, illetve a Wesselényi-levéltárak és a
család kora újkori történetét tárgyalják.<br>
Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2012<br>
fűzött, 160×235, 323 oldal<br>
Ár: 2500 Ft<br>
ISBN: 978 606 8178 64 6<br>
<a href="http://xantusz.hu/a-szilagysag-es-a-wesselenyi-csalad-1417.-szazad.html" target="_blank">http://xantusz.hu/a-szilagysag-es-a-wesselenyi-csalad-1417.-szazad.html</a><br>
<br>
<br>
Dávid Péter: „Itt van a’ legvégső óltára Pallásnak”<br>
Az Erdélyi Kéziratkiadó Társaság és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő
Társaság története<br>
Erdélyi Tudományos Füzetek 278.<br>
A 18. században két tudós társaság létezett Erdélyben: az Erdélyi
Kéziratkiadó és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. Vállalt
feladataik összetettebbek voltak annál, hogy pusztán forráskiadó
és nyelvművelő intézménynek tekintsük őket. Mivel Magyarországon
ebben az időben nem működött ilyen jellegű tudományos intézmény,
az akadémiai mozgalmakban is jelentős szerepet kapnak. A
társaságok szerkezeti felépítésének vázolásával, a tagok
számbavételével, munkásságuk és szövegeik elemzésével a szerző az
erdélyi felvilágosodás jelentős intézményeinek tudománytörténeti
összefoglalóját nyújtja.<br>
Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2013<br>
fűzött, 160×235, 251 oldal<br>
Ár: 2700 Ft<br>
ISBN: 978-606-8178-79-0<br>
<a href="http://xantusz.hu/itt-van-a-legvegs-oltara-pallasnak.html" target="_blank">http://xantusz.hu/itt-van-a-legvegs-oltara-pallasnak.html</a><br>
<br>
<br>
Pósta Béla: Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának
története<br>
Erdélyi Tudományos Füzetek 279.<br>
Pósta Béla 1899 és 1919 között a kolozsvári egyetem régészeti
tanszékének tanára volt, ugyanakkor az Erdélyi Múzeum-Egyesület
egyetemi használatban lévő Érem- és Régiségtárának igazgatója.
Pósta Béla kiadásra szánt szövege 1909-ben az EME fennállásának
50. évfordulójára készült, de mindeddig nem jelent meg
nyomtatásban. A dolgozat a régiségtár akkori állapotát, valamint
annak történetét mutatja be. A kézirat képmelléklettel történő
kiadása az intézménytörténet nagy eseménye. A Pósta által
kiválasztott fényképek többségét sikerült a levéltárban
azonosítani, csak néhányat kellett más forrásból pótolni.<br>
A kéziratra néhai Csetri Elek bukkant rá, azonosítása, gondozása
és a magyarázó előszó Vincze Zoltán munkája.<br>
Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2013<br>
fűzött, 160×235, 93 oldal<br>
Ár: 2400 Ft<br>
ISBN: 978-606-8178-81-3<br>
<a href="http://xantusz.hu/az-erdelyi-nemzeti-muzeum-erem-es-regisegtaranak-toertenete.html" target="_blank">http://xantusz.hu/az-erdelyi-nemzeti-muzeum-erem-es-regisegtaranak-toertenete.html</a><br>
<br>
<br>
Amennyiben bármelyik kiadványuk felkeltette érdeklődését, várjuk
szíves megrendelését az alábbi elérhetőségéken.<br>
Telefon: +36/1/351-4733, <a href="tel:%2B36%2F%2030%2F495-7959" value="+36304957959" target="_blank">+36/ 30/495-7959</a><br>
E-mail: <a href="mailto:xantusz@hdsnet.hu" target="_blank">xantusz@hdsnet.hu</a><br>
<br>
Értesüljön első kézből újdonságainkról, eseményeinkről,
csatlakozzon hozzánk a Facebookon! <br>
<br>
Budapest, 2014. május 13.<br>
<br>
Bihari Zoltán<br>
<br>
</big><br>
</div>
</div><br></div>