<br><div class="gmail_quote"><div text="#000000" bgcolor="#FFFFFF"><font face="Calibri">
      Kedves Partnerünk!<br>
      <br>
      Ajánljuk szíves figyelmébe a Xantusz Könyv határon túli
      újdonságait.<br>
      <br><br>
      Fekete Károly: A nemzet napszámosa voltam Kalotaszegen<br>
      Önéletrajzi feljegyzések (1935–1990)<br>
      Sztániai füzetek 11.<br>
      Nem szokványos életpálya az 1928-ben született Fekete Károlyé, és
      ennek tulajdoníthatóan nem szokványos az a pályakép sem, amelyet
      most – korabeli iskolai dokumentumokkal, újságcikkekkel,
      fényképekkel kiegészítve – közread. Nem megszokott sem
      tartalmában, sem műfajában, sem hangvételében. A címbeli „nemzet
      napszámosa” is másképpen, sokféleképpen értelmezhető az általa
      átélt, megélt korban és személyesen rá vonatkoztatva. Két állandó
      vonatkoztatási pontja mégis van ennek az életpályának. Az egyik
      Kalotaszeg, Bánffyhunyad és környéke, ahol mindenes és tanító
      volt, és a „nemzet” is, amelyre hivatkozik, elsősorban ennek a
      vidéknek a népét jelentette, nem egyetlen faluért, mint ahogy
      megszokott (volt), ha valaki a „nemzet napszámosságát” vállalta. A
      másik, hogy soha nem ismerte a tétlenséget, és hogy mindazt, amit
      vállalt, és amit végzett, nem személyes érdekből, haszonvágyból és
      hiúságból tette, nem is ideológiai elkötelezettségből. El kell
      hinnünk neki, mert az élete a bizonyíték rá, hogy valóban hitte –
      néha naiv módon –, hogy mindaz, amit elvállal és tesz, javunkra
      válik az ezen a vidéken él magyar közösségeknek.<br>
      Művelődés, Kolozsvár – Szentimrei Alapítvány, Sztána, 2013<br>
      fűzött, 220 oldal<br>
      Ár: 2500 Ft<br>
      <a href="http://xantusz.hu/a-nemzet-napszamosa-voltam-kalotaszegen.html" target="_blank">http://xantusz.hu/a-nemzet-napszamosa-voltam-kalotaszegen.html</a><br>
      <br>
      Fekete Albert: Az erdélyi kertművészet<br>
      Szamos menti kastélykertek<br>
      „A magyarság szent útja az Érchegységtől északra, Kolozsváron, a
      Királyhágón és Nagyváradon át vezet a Duna és Tisza közé. Ennek az
      útnak azonban Erdély természetes reliefjében a Szamos áttörése
      felel meg a nagy magyar Alföldre. Az első magyar lovascsapatok
      bizonyára a Szamos mentén hatoltak be az országba. S mikor a
      hegyeken túl megpillanthatták az Erdélyi Mezőség messze húzódó
      legelőit, bizonyára érezték, hogy milyen rokonföld ez számukra” –
      olvasható Otto Folberth A három áttörés. Az erdélyi táj víziója
      című írásában. Nem véletlen tehát, hogy a Szamos vízgyűjtőiben
      elhelyezkedő kastélykertekről igyekszik e könyv tájékoztatni. Az
      egyesült Szamos 22 000 km2 vízgyűjtő területe szinte egész
      Észak-Erdélyt lefedi, s bár a bemutatott helyszínek csak egy
      részét képezik azon kastély és kert együtteseknek, amelyek
      fejlődéstörténetét e nagytáj végigkövette a századok során,
      reméljük, hogy e vázlatos anyag is nyújt némi betekintést a Szamos
      menti nemesi rezidenciák kertkultúrájába, tisztelettel adózva
      őseinknek, akik ezt a kertörökséget létrehozták.<br>
      Művelődés, Kolozsvár, 2012<br>
      fűzött, 120 oldal<br>
      Ár: 3800 Ft<br>
      <a href="http://xantusz.hu/az-erdelyi-kertmveszet-hu.html" target="_blank">http://xantusz.hu/az-erdelyi-kertmveszet-hu.html</a><br>
      <br>
      <br>
      Kalotaszeg antológia (1890–1891)<br>
      Szerkesztette: Buzás Pál<br>
      Az 1890-ben indult Kalotaszeg folyóirat antológiasorozatának
      harmadik kötete. Voltaképpen a már kiadott antológiák sorában –
      lévén alig hozzáférhető és legkorábbi sajtótermék – ezzel kellett
      volna kezdenem. Mégsem tettem: előbb erőt, tapasztalatot kellett
      szereznem az „ős” tüzetes tanulmányozáshoz. Ezért 2010-ben
      napvilágot látott az első kötet: időben visszafelé haladva, a
      fordulat után a Vasas Samu kezdeményezésére újraindult,
      napjainkban is megjelenő bánffyhunyadi közéleti-művelődési lap
      első hét évének (1990–1996) legjava termését gyűjtöttem egybe. A
      kötet kedvező visszhangja arra sarkallt, hogy szaporán folytassam
      a megkezdett szerkesztői munkám, 2011-ben megjelent az
      1997–2008-as évfolyamok válogatott anyaga. Most visszatérek a
      gyökerekhez.<br>
      1890 augusztusa és 1891 októbere között heti rendszerességgel
      próbált eleget tenni a lap önként vállalt küldetésének.<br>
      (Buzás Pál)<br>
      Művelődés, Kolozsvár, 2012<br>
      kötött, 266 oldal<br>
      Ár: 3900 Ft<br>
      <a href="http://xantusz.hu/kalotaszeg-antologia-18901891.html" target="_blank">http://xantusz.hu/kalotaszeg-antologia-18901891.html</a><br>
      <br>
      B. Kovács András: Botcsinálta kalandorok<br>
      Erdélyi vendégmunkások szerte a nagyvilágban (1986–2011)<br>
      Riportok<br>
      Emberek – Életek 2.<br>
      A kilencvenes évek elején Nyugatra utazni még a szabadulás mámorát
      jelentette, a demokrácia üdvét, a szabadság és egyenjogúság
      megtapasztalásának lehetőségét. De a munkát keresők már komoly
      akadályokkal számolhattak. A szerző beszélgetőtársainak már a
      rendszerváltás utáni első években is ezek leküzdésére kellett
      összpontosítaniuk. A riportokból korlátok, a nehézségek, a
      csapdák, a nélkülözések, a csalétkek, a kelepcék és visszaélések
      világára derül fény, az egyéni sorsok végtelen változatossága
      pedig egészen elképesztő. Az elvándorlás okaként felismerhetjük az
      itthoni elmaradottságot és elnyomást, a nincstelenséget, a
      gazdasági csődöt, a nemzetállami, etnikai, politikai zűrzavart,
      mely kilökte e nép fiait az országútra, a nagyvilág magába szívó
      örvényébe. És az okok egyike sem buzdított a visszatérésre.<br>
      fűzött, 232 oldal<br>
      Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2012<br>
      Ár: 2390 Ft<br>
      <a href="http://xantusz.hu/botcsinalta-kalandorok.html" target="_blank">http://xantusz.hu/botcsinalta-kalandorok.html</a><br>
      <br>
      <br>
      Marosvásárhely történetéből 3.<br>
      Tanulmányok<br>
      Szerkesztette: Pál-Antal Sándor és Simon Zsolt<br>
      Újabb tanulmánykötet, amely Marosvásárhely történetébe enged
      betekintést. Többnyire eddig érintetlen kérdésekre vonatkozó tíz
      írást tartalmaz. A hiteles múlt iránt érdeklődő feleltet kap
      időben jól körülhatárolt témákban a középkori, a fejedelemkori,
      valamint az újabb kori városi életről. Van közöttük hosszabb
      időszakot felölelő, átfogó tanulmány is, amelyik teljesen új
      oldaláról közelíti meg a kor eseményeit. A szerzők – erdélyi és
      magyarországi kutatók – segítséget nyújtanak szakmabelieknek és
      laikusoknak egyaránt, hogy részleteiben is jobban megismerjék és
      megértsék a helység történetét.<br>
      fűzött, 286 oldal<br>
      Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2013<br>
      Ár: 2520 Ft<br>
      <a href="http://xantusz.hu/marosvasarhely-toertenetebl-3..html" target="_blank">http://xantusz.hu/marosvasarhely-toertenetebl-3..html</a><br>
      <br>
      Székely Mendel Melinda: Magyar színjátszás Amerikában<br>
      A szerző az Egyesült Államokba kerülve sokat tett az Amerikába
      települt magyarság kulturális autonómiájának és magyarságtudatának
      megőrzéséért, az anyanyelv éltetéséért és ápolásáért, ugyancsak
      ennek az ügynek a szolgálójaként vállalkozott arra, hogy az ottani
      magyarság kulturális és ezen belül elsősorban színházi életének
      kutatása, a dokumentumok feltárása és összegezése terén járuljon
      hozzá egyrészt önismeretünk elmélyítéséhez, másrészt az egyetemes
      magyar kultúra eddig eléggé ismeretlen területére irányuló
      figyelem és érdeklődés felkeltéséhez.<br>
      kötött, 180 oldal<br>
      Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2013<br>
      Ár: 3360 Ft<br>
      <a href="http://xantusz.hu/magyar-szinjatszas-amerikaban.html" target="_blank">http://xantusz.hu/magyar-szinjatszas-amerikaban.html</a><br>
      <br>
      Farkas Ottó: Kísértetárnyék<br>
      Amiről a fonóban beszéltek, beszélnek<br>
      Szellemek, átkok, boszorkányok, kísértetek, lidércek, halottlátók,
      hazajáró lelkek, bájital, szellemidézés, szemmelverés, idejétmúlt,
      mégis izgalmas, borzongató témák követik egymást Farkas Ottó
      könyvében. Könyves Kálmán a 12. század elején törvénybe iktatta,
      hogy „a vérszívó boszorkányokról pedig, mivel ilyenek nincsenek,
      semmiféle vizsgálatot ne tartsanak”. Felvilágosult királyunk
      csupán a boszorkányok egyik kategóriájának létét tagadta. Nem
      csoda hát, ha még a 18. században is zajlottak boszorkányperek,
      míg azokat Mária Terézia be nem tiltotta. Ezzel azonban a
      boszorkányságok nem értek véget, a bűbájosság, a rontás még két
      évszázadon keresztül a népélet része maradt, s foszlányaiban még
      napjainkban is fellelhető. Farkas Ottó rövid idő alatt második
      könyvével jelentkezik. A Medvesalja és környéke mondavilágának
      bemutatását követően most Gömör–Nógrád még élő vagy már csak a
      szerző felvételein őrzött hiedelemvilágába enged betekintést
      adatközlők történetei által. Néprajzkutatók is haszonnal
      forgathatják, de izgalmas olvasmányul szolgálhat az ősök múltja
      iránt érdeklődőkön túl a szellemi kalandra vágyóknak is.<br>
      Histórium Kiadó, Dunaszerdahely, 2013<br>
      kötött, 224 oldal<br>
      Ár: 2500 Ft<br>
      <a href="http://xantusz.hu/kisertetarnyek.html" target="_blank">http://xantusz.hu/kisertetarnyek.html</a><br>
      <br>
      Amennyiben bármelyik kiadványuk felkeltette érdeklődését, várjuk
      szíves megrendelését az alábbi elérhetőségéken.<br>
      Telefon: +36/1/351-4733, <a href="tel:%2B36%2F%2030%2F495-7959" value="+36304957959" target="_blank">+36/ 30/495-7959</a><br>
      E-mail: <a href="mailto:xantusz@hdsnet.hu" target="_blank">xantusz@hdsnet.hu</a><br>
      <br>
      Bihari Zoltán<br>
      Xantusz Könyv<br>
      <br>
      <br>
    </font>
  </div>

</div><br>