[Muszkon] FW: [KATALIST] Konyvtar tarsadalmi hasznossaga

2008. Feb. 12., K, 09:00:05 CET

 

________________________________

	From: katalist-bounces at listserv.iif.hu [mailto:katalist-bounces at listserv.iif.hu] On Behalf Of Mikulás Gábor
	Sent: Monday, February 11, 2008 7:15 PM
	To: 'katalist katalist'
	Subject: RE: [KATALIST] Konyvtar tarsadalmi hasznossaga
	
	
	Kedves Zsolt, 

	köszönöm leveled újabb megtérülési adalékát! Hasonló megtérülési arányra, bár 4.4x-esre a KIT-ben már felhívtuk a figyelmet és a könyvtári megtérüléssel kapcsolatos hírcsokrunk is hasonlókról szól http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=hircsokrok&id=4 . Ha rákeresel a British Library-ra pl. a KIT-portálon www.kithirlevel.hu <http://www.kithirlevel.hu/> , jól látható, hogy a BL miket is tesz a 4.4-szeres megtérülés érdekében. Azaz a megbecsülés elvárása helyett folyamatosan küzd annak fokozódásáért. 

	 
	Megtérülésért nem is kell messzire menni. Hazai magánvállalati könyvtárak fennmaradása bizonyítja a megtérülést, hiszen a tulaj saját pénzéből a nem megfelelő megtérülésű egységet aligha tartja fenn sokáig. (Más a helyzet, ha a fenntartást megtérülés helyett jogszabály (nem belső, hanem külső szabályzó -- vö.: József A.) biztosítja, mely könnyen implikálhatja a szolgáltatói elkényelmesedést. Mintha az USA-ban nem lenne könyvtárfenntartási kötelezettség. S itt lehet az eb elhantolva!) 

	(De azért örömmel olvasom, hogy három budapesti kerületi önkormányzat -- közszféra!!! -- összefogott, és közösen írnak ki tendert az energiabeszerzésre. Hasonlóan néhány kórház is összefog a hatékonyabb gyógyszerbeszerzésért. Halkan kérdezem: miért kellett e közpénzkímélő együttműködésért a megszorításokig várni? Menyit takaríthattunk volna meg, ha ez pl. 10 éve jut eszükbe? -- Vagy eszünkbe -- saját házunk táján? A megszorítás elősegíti a gondolkodást, együttműködést?! -- Úgy tűnik :-)

	 
	Fenti egyetértésünk mellett vannak klasszikus nézeteltéréseink. Levelednek attitűdje szerintem részben kontraproduktív, s bár mindig kellemes is olvasni mellőzöttségünk sebeit borogatandó írásokat, ellentétes a szakma hosszabb távú érdekeivel. Mert:

	- Versenyképességi szempontból kimondottan ellenjavallat a külső körülmények okolása (mi nagyon értékesek vagyunk, viszont mások olyan buták, hogy nem veszik észre)

	- Közgazdászok gondolkodásának minősítése (elvileg lehet, hogy van benne igazság, de az ítéletben nagyon kilóg a lóláb :-)).

	- Mit tettünk saját igazunkért? Könyvtári hatékonyság és megtérülés mérése -- hát..., még fejődhet. Azaz, az alapok is hiányoznak igazunk alátámasztására.

	- Az üzleti szférával példálózol. OK. Ám ott még módszeresebben karcsúsítanak.

	- Marx megítélése -- alacsonyabb idézettségi szinten -- ismét nyugvópontra jut: kevesebbet idézik, mint a szocializmus idejében, de sokkal inkább névértéken. Azaz lényegében lekopik az ideológia. S ez így van jól. Nem forgatnám vissza az idő kerekét -- ebben sem.

	 
	Más dolog a szocializmus idején széles körben elterjedt, azóta továbbélő, versenyképességet rontó szervezeti kulturális elemek, de ezeket nem említetted. Pl.: 
	- a teljesítményorientáció alacsony szintje (pl.: a ROI nem számítása)

	- magas hatalmi távolsági index (pl. könyvtári klientúra-rendszerek)

	- múltorientáció (pl. "korábban jobb volt")

	- alacsony szintű bizonytalanságkerülés (hatékony tervezés hiánya -- de nem keverd a verbális akciókkal!)

	- alacsony szintű intézményi, ellenben magas csoportkollektivizmus (személyes kötődésű kapcsolatok a korlátokon átívelő, "híd-jellegűek" helyett). 

	Ezen tényleges versenyképesség-befolyásoló mutatók felmérésével, elemzésével még kissé adós a hazai könyvtáros szakma, és a versenyképességi szeánszokon is másról esik szó. 

	 
	Egy friss élményem: a múlt héten egy potenciális megrendelőmtől kérdeztem, hogy miért nem keres fel egy könyvtárat kívánságával, hiszen azok az adott feladatot -- szerintem -- kisebb ráfordítással is el tudják látni. Válasza: számára fontos a felelősség, ezért fordul vállalkozóhoz. (Kérem, ne dobj rám a követ; ez idézet volt.) -- Az illető válasza elszomorítja könyvtáros énemet, s a lehetséges ügyfél lebunkózása helyett arra indít, hogy a felelősség mibenlétét kutassam. Ez csak egy példa; Te is tudod, hogy a fizikai könyvtárhasználat visszaszorul, a virtuális növekedés pedig elmarad az internet növekedésétől -- magyarán kevéssé a könyvtár mellett szavaznak a használók. Ilyen helyzetben saját fontosságunk szétkürtölése könnyen kelt szánalmas benyomást.

	 
	E nem rózsás helyzet még nem tragédia, de mások butaságának okolása helyett saját megújulásunkon gondolkodnék inkább. Meggyőződésem, hogy a hazai könyvtári rendszer pusztán anyagi értelemben is nyereséges "vállalkozássá" tehető (hogy a Te kifejezésedet használjam) -- használóink és az adófizetők örömére :-). A jelen ütemet és irányt tekintve 20-25 évet számítok erre; szakmai rezsimváltás esetén kevesebb idő is elég :-)

	 
	Ja, és ne induljunk ismét tévútra: az utóbbi évtized könyvtári offenzívái (vándorgyűlések offenzívái, olvasás éve, parlamenti villogás, összefogások stb.) alig értek el eredményt. A használó és fenntartó meggyőzésére tett verbális erőfeszítés; "partnerség" meg "használó a középpontban" -- zsákutca. Ha viszont "szimplán" a használói igények szerint szolgáltatunk, akkor puszta önérdekből (minden szakrális renomé nélkül) is betér hozzánk, és jó eséllyel kiáll mellettünk.

	 
	Üdv,

	Gábor

	 
________________________________


	From: katalist-bounces at listserv.iif.hu [mailto:katalist-bounces at listserv.iif.hu] On Behalf Of Zsolt Banhegyi
	Sent: Sunday, February 10, 2008 2:11 AM
	To: Katalist
	Subject: [KATALIST] Konyvtar tarsadalmi hasznossaga

	 
	Ujabb könyvtár-hasznossági jelentés látott napvilágot az USA-ban.

	 
	A könyvtár társadalmi hasznossága lerágott téma az amerikai

	közgazdászok szemében, hovatovább közgazdasági axioma 

	még Európában is - tölünk nyugatra is. Ha jobban megnézzük, 

	a könyvtár nem is non-profit szervezet, hiszen: profitot termel - 

	egyszerüen létével, szolgáltatásaival stb. Ez utóbbi 

	megjegyzést persze csöppet módositjuk arra, hogy a könyvtár 

	non-profit szervezetként képes profittermelésre. 

	 
	Magyarországon viszont a közgazdászok domináns csoportja

	nem vesz tudomást arról, hogy egykori egyetemük már nem

	Marx Károly nevét viseli és még mindig a marxi szellemben

	tekint oktatásra-kultúrára, vagyis felépitményként, improduktiv

	munkaként, amelyböl következik, hogy annak egyik 

	manifesztuma, a könyvtár amolyan eltartott, szükséges rossz.

	Ugyanakkor ugyanezzel a barbáran primitiv, mechanikus 

	materialista elvvel ugyanez a csoport a legundokabb, soha 

	sehol nem volt, csak nálunk virágba szökött, teljesen 

	vadkapitalista vállalkozói szemléletnek  ad alávaló cselekvési 

	alapot és indokot pl. arra, hogy a könyvtárakat mint 

	eltartottakat a fenntartója lehetetlenül és folyamatosan 

	alulfinanszirozza, ill. mint nem profittermeló szervezetet 

	elbocsájtásokkal, munakeröcsökkentéssel megfossza attól,

	hogy társadalmi feladatait - a társadalom emlékezeteként,

	memóriaintézményként - teljesithesse. Ezért is idézek ide

	megint egy közgazdasági bizonyitékot a könyvtár védelmében,

	bár mi könyvtárosok mindezt tudva tudjuk, de hátha egyszer

	valaki a szektoron kivül is meghallja és 'hirül viszi a spártaiaknak'.

	 
	A befektetés-megtérülés arányát, a ROI-t ezúttal a hires San 

	Francisco Public Library (http://www.sfpl.org <http://www.sfpl.org/> ) esetében 

	vizsgálták és kimutatták, hogy 1 dollár befektetett pénzböl 

	a Könyvtár 3,34 dollárt  fialt!

	 
	A **Providing for Knowledge, Growth and Prosperity: A Benefit

	Study of the San Francisco Public Library** c. közgazdasági 

	kutatási jelentést a Seattle-ben székelő Berk&Associates cég 

	készitette a Könyvtár baráti körének, az 1961-ben alapított 

	Friends of the San Francisco Public Library megrendelésére. 

	Magyar szemmel amúgy hallatlanul izmos barátai vannak a 

	'Friszkói FESZEK'-nek: az elmúlt öt évben 8 millió dollárral 

	szálltak be a Könyvtár önkéntes finanszirozásába.

	 
		'A San Francisco Public Library döntö mértékben járul hozzá 

		városunk szellemi és fizikai egészségéhez, vitalitásához. Az 

		SFPL a város polgárságának különleges intézménye, kivételes 

		helyzetéböl adódóan rendkivüli és tartós hatékonysággal éri el 

		és szolgálja a lakosság legkülönfélébb csoportjait. A Könyvtár 

		amellett, hogy tökéletesen képviseli közösségünk elveit, San 

		Francisco minden egyes lakosának szükségleteire reagál. 

		Publikus a szó legjobb értelmében: a teljes publikumért, 

		mindenkiért van.' 

	 
	- mondja a bevezetőben Gavin Newson, San Francisco 

	polgármestere.

	 
	Az alábbi link a Friends of the SFPL havi bulletinjéhez vezet,

	az *At the Library* 39. kötetének 2. (2008 február) számának

	cimlapjához. A jelentés ismertetéséhez lépjünk a 7. oldalra:

	 
	http://www.friendsandfoundation.org/up/pdf/ATL_feb08_online_friends.pdf

	 
	Bánhegyi Zsolt

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://listserv.niif.hu/pipermail/muszkon/attachments/20080212/74a73e23/attachment-0001.html