[Muszkon] Válogatás a KIT 2007/43., nov. 21. hírlevélből

[korody.judit at telekom.hu]

K I T -- Könyvtár - Információ - Társadalom (2007/43., nov. 21.)

    Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára
                    Szemlék, hírek, kommentárok


Rendszerváltás a hazai könyvtári konferenciákban

A múlt heti Masters of Library Science konferenciát a rendező
ELTE-hallgatók
nyomatékosan hagyományteremtés szándékával indították. Négy szekciót
szerveztek
meg: a digitális tartalmak privatizációjáról, a könyvtár 2.0-ról, a
könyvtárak
fejlesztéséről, stratégiáról, valamint a könyvtárosképzés és a piac
kapcsolatáról. Az ambiciózus vállalkozást tekintve azonban alig kellett
tartani
protokoll-előadásoktól, és -előadóktól. A hallgatók saját szempontjaik
szerint,
szabadon választottak felszólalókat. A szervezők sem az NKA, sem más
könyvtárszakmai agyagi támogatást nem vettek igénybe -- talán ennek is
köszönhető a függetlenség. Ezért a szervezés döccenései feledhetők voltak.
A
helyszínen meglepő volt a résztvevők magas, 200-hoz közelítő száma. Több
felszólaló is kiemelte, hogy több mint biztató a hallgatók általi
szervezés.
Nagyobb összefüggésben: a szegedi vándorgyűlésen is jelen volt már
informálisan
egy fiatal(os) szakmabeliekből álló csoport, és nagyon remélhető, hogy e
hang
erősödni fog a jövőbeni szakmai rendezvényeken. (MG)

Elakadt párbeszéd a könyvtári stratégiáról

A Masters... konferencia Új Magyarország -- Új könyvtárak szekciójában a
jelen
lévő Skaliczki Józsefné javaslatára pályázati módszertani feladatokkal telt
az
idő egyharmada. A témán Darvas Tóth Péter fordított, amikor moderátorként
szóba
hozta a készülő stratégiai tervet. Így felmerült a kérdés, hogy az egyes
stratégiai javaslatokat ki és milyen szempontból, indokkal fogadja vagy
veti el?
Például a könyvtárak által jelzett forgalmat összegző KSH-adatok és az
OSZK--Tárki használók reprezentatív megkérdezésén alapuló használati adatok
közül miért az utóbbit használja következetesen az egyébként
használóközpontúságra hivatkozó stratégia? A helyzet azért volt izgalmas,
mert a
főosztályvezető-helyettes tőle függésben nem lévő emberek előtt is
indokolhatta
volna a stragégiakészítés során hozott döntéseit. Erre azonban idő előtti
távozása miatt nem került sor (részletesebben: http://hsd.klog.hu/?p=245 ).
Így
egyre jobban értem, hogy miért mondta Hiller István a szegedi
vándorgyűlésen,
hogy kevesli a könyvtári stratégiával kapcsolatos vitát. Skaliczki Józsefné
távozása után a könyvtárak egyéni stratégiája és a nemzetközi benchmark
néhány
összefüggéséről (pl. lebegő állomány megvalósítási lehetősége) kerekedett
eszmecsere. (MG) -- További beszámolók a konferenciáról:
http://konferencia.klog.hu/2007/11/17/mls-osszegzes/ -tól vissza ,
http://hsd.klog.hu/ Masters 1-6.

Norvég könyvtári stratégia -- minimum 6-8 fős könyvtárak

A norvég könyvtárügy 2014-ig szóló stratégiai terve jelentős részben
átszervezi
a szolgáltató szervezetet. Az átalakítás nem jelent automatikusan
bezárásokat.
Az integráció gyakran akkor lesz igazán hatékony, ha különféle típusú
könyvtárak
fognak össze, amint azt Drammen esete is példázza: itt megyei, városi és
felsőoktatási intézmények kooperálnak. Sok helyen ezáltal teljesül majd a
törvény szabta előírás, és az irányítást végző könyvtár vezetője révén lesz
a
kis önkormányzati gyűjteményeknek is szakképzett irányítójuk.
A tervezet címében szereplő elnevezés (Norwegian Nationwide Library) persze
csak
akkor válik valósággá, ha az ország valamennyi települése bekapcsolódik a
közös
munkába. Norvégia könyvtárügyének stratégái akkor lesznek elégedettek, ha
az
infrastruktúra fejlesztése révén létrejövő együttműködés előnyeit a
legteljesebb
kör számára sikerül maximális mértékben biztosítani. Ennek eléréséhez a
fentieken kívül tökéletesíteni kell a nemzeti könyvszállítási rendszert,
megteremteni a norvég digitális könyvtárat, valamint rendezni a törvényi
szabályozást (ez utóbbit csak a közös tevékenységek vonatkozásában). Ami
már ma
megvalósulni látszik a kívánatos tervekből: a nagyobb könyvtárak
hatékonyabb
munkamódszereiknek köszönhetően hosszabb ideig tarthatnak nyitva, és
magasabb
szintű szolgáltatásokat kínálnak a látogatóknak, ezáltal motiválják a
kisebb
intézményeket az együttműködésre, társulásra. A Hivatal mindazonáltal
csupán
koordináló szerepet játszik, senkit nem kényszerít a belépésre, erről helyi
szinten kell, hogy döntés szülessen. - F: Könyvári Figyelő, 2007/3., Manci:
http://w3.oszk.hu/manscr/wwwi32.exe/[in=ref1.in]/?07/155*58688
-- A cikk eredeti szövegében http://www.splq.info/issues/vol39_4/10.htm
egyebek
mellett az a nem elhanyagolható megjegyzés is olvasható, hogy a könyvtárak
az
átalakítást követően minimum 6-8 fősek lesznek. A cél nem a kevesebb, hanem
a
nagyobb könyvtár. A nevezettnél kisebb munkatársi gárda egyszerűen nem
képes
megfelelni a használók által megkívánt működésnek. Sok kis könyvtár ugyan
jó a
hagyományos szolgáltatásokban, de gondjaik vannak a fiatalabbak által
kívánt
internet / SMS / Ask a librarian-szolgáltatásokkal. (MG)

A szolgáltatói attitűd...

'Tegnap, az ‘I. Masters of Library Science‘ konferencia
zárónapján
volt szerencsém meghallgatni Fodor Péter előadását (is). Szerencsém volt,
mert
azon túl, hogy érdekes és élvezetes volt, a maga nemében hiánypótló is. Sok
más
egyéb mellett szó esett tudniillik a szolgáltatói attitűdről - mind a
könyvtár
változó szerepéről a társadalomban, mind pedig a könyvtárosok szerepéről és
magatartásáról ebben a változó szerepű intézményben.' Folyt.: FIKSZ, nov.
17.,
http://fiksz.klog.hu/291/a-szolgaltatoi-attitud/

Kettő pont nulla vagy /dev/null -- avagy van-e jövője a mai könyvtáraknak?

A könyvtárak megújulás előtt állnak. Ez a megújulás nem csak választás
kérdése,
hanem kényszer is. A változásokból nyertesként és vesztesként is kikerülhet
az
emberiségnek ez a fontos évezredes hagyományokkal bíró intézménye. Azt,
hogy mi
fog történni, a kulcsszereplők közötti viszony fogja eldönteni. Ezek a
kulcsszereplők az olvasó, a könyvtáros, a döntéshozó, az információ, és az
információhordozó technológia. A változás lényege abból fakad, hogy
alapvetően
megváltozott az információ és az információhordozó technológia. Az
információk
már nem csak a hagyományos könyvtárakban férhetők hozzá szisztematikus
módon.
Ennek hatása van az olvasóra, a könyvtárosra és az információra egyaránt.
Ez a
fejlődés felveti azt a kérdést, hogy vajon továbbra is a
„hagyományos” könyvtár-e az információkhoz való hozzáférés
leghatékonyabb eszköze? Végeredményben a könyvtár legitimitása és létezése
kérdőjeleződik meg. - F: Kispályás Információs Társadalom Robesszel, nov.
16.,
http://infotars.blogter.hu/?post_id=207498 , beszámoló az előadásról:
Konfernecia-klog, nov. 20.,
http://konferencia.klog.hu/2007/11/20/kozossegi-szolgaltatasok-online-tajekoztat

as-es-kommunikacio-a-konyvtarakban-es-a-library-20-fovarosi-szabo-ervin-konyvtar

-2007-november-19-delelott/

Adatok az internet mai elterjedtségéről

A múlt héten (november 12-15.) Rio de Janeiróban az ENSZ égisze alatt
rendezett
világkonferencia (Internet Governance Forum) alkalmából néhány érdekes adat
jelent meg a konferencia honlapján. Az infokommunikációs eszközök
fejlesztésére
2000-ben költötték a legnagyobb összeget a világban: kerekítve 200 milliárd
dollárt.
Tíz éve 70 millió ember internetezett (1,7%), ma már 1,2 milliárd (17%). A
jövedelmi 'szakadék' is csökkent: míg tíz éve az alacsony és 'alsó-közép'
jövedelmi kategóriát képviselő országok az összes internetező 5%-át, ma már
32%-át teszik ki. A legtöbb internetezővel rendelkező államok rangsora (és
a
lakossági részarány): Egyesült Államok (210 millió, 69%), Kína (162 millió,
12%), Japán (86 millió, 67%), Németország (50 millió, 61%), India (42
millió,
3%), Brazília (39 millió, 21%), Egyesült Királyság (37 millió, 62%), Korea
(34
millió, 66%), Franciaország (32 millió, 53%), Olaszország (31 millió, 52%).
A szélessávú hozzáférésre előfizetők száma alapján képzett rangsor úgy
alakul,
hogy India és Brazília nincs az első tízben, helyükre (9. és 10. helyen)
Kanada
és Spanyolország lép be. Korea e paraméter szerint ötödik (ráadásul az
arány: 24
%, itt a legmagasabb). (ref.: SP) - F: http://www.intgovforum.org/

Szépkorú Netszoba a Belvárosban

Évente 1200-1300 szépkorú alapfokú számítógépes oktatását tűzte ki célul a
Tisztelet Társasága és a Nyugdíjasok Budapesti Szervezete. Az
együttműködési
megállapodást kedden írta alá a két szervezet vezetője, az első Szépkorú
Netszoba megnyitóján Budapesten. Az eseményen Rogán Antal,
Belváros-Lipótváros
polgármestere is részt vett. - F: Prím, nov. 14.,
http://w3.prim.hu/cikk-proxy/64212/

A 2.0-ás könyvtáros esküje -- aláírásra és bekeretezésre

- Felismerem, hogy az információ világa gyorsan változik, és hogy a
könyvtáraknak nyitottan kell reagálniuk ezen változásokra, hogy biztosítsák
a
használók által várt és elvárt forrásokat, szolgáltatásokat!
- Követni fogom a könyvtár használóinak információs kultúráját, és
szakadatlan
azért fogok küzdeni, hogy az így tanultakat felhasználjam a könyvtári
szolgáltatásban!
- Nem fogok szabadkozni könyvtáram miatt -- helyzetét reálisan fogom
értékelni
és nyíltan kimondom, mit lehetne és kellene tenni! - Aktív résztvevője
leszek
könyvtáram fejlesztésének!
- Felismerem, hogy a könyvtárak lassan változnak, ezért munkatársaimmal
karöltve
bátorítani fogom a változás iránti fogékonyságot!
- Élvezni fogom a pozitív változás izgalmát és örömét -- ezt az izgalmat és
örömöt közvetítem majd munkatársaim és a használók felé is!
- Elhagyom a kitaposott ösvényeket, ha van más és jobb út -- még akkor is,
ha a
régi csapás valamikor jónak bizonyult!
- Kísérletező kedvvel állok a változások elé -- tudom, hogy hibázni fogok,
de a
hibákból történő tanuláshoz hibáznom is kell!
- Nem várom meg, hogy valami tökéletes legyen és bevezethessem --
bevezetem, és
a használók javaslatai alapján tökéletesítem!
- Nem várom el a használóktól, hogy a könyvtáros szemével lássanak --
inkább a
szolgáltatásokat formálom a használók elvárásaihoz, hogy többet tehessek,
érthetőbben tehessem!
- Tetteimmel igazolni fogom a könyvtárosi munka, mint szakma és mint
hivatás
létjogosultságát mindenféle információs környezetben, minden adódó esetben!
...
- F: 2006. nov. 15., http://fiksz.klog.hu/31/a-20-as-konyvtaros-eskuje/

Elég a szenvelgésből -- a csökkenő könyvtári költségvetés értelmezése és
kezelése

Az elmúlt 18 hónapban a költségvetés-csökkenés az USA-ban több helyen
elérte az
50%-ot. Ám a helyzet súlyosabb, mert a könyvtárak által rendszeresen
beszerzett
szolgáltatások, dokumentumok, főképpen a folyóiratok ára jelentősen
emelkedett.
A könyvtárak vásárlóereje így még drasztikusabban esett vissza. Az ALA (az
USA
könyvtáros egyesülete) hagyományosan a közkönyvtárak finanszírozásának
kérdését
helyi ügynek tekinti, hiszen a költségvetés, illetve a célcsoport is
helyben
van. Eszerint a könyvtári stratégia legfontosabb dolga megbizonyosodni
arról,
hogy a helyi közösség tudatában legyen annak, hogy van könyvtára, és miért
jó az
számára -- mondta Carol Brey-Cassiano (az ALA elnöke, 2004-5-ben). Így az
ALA
támogatásképpen arra összpontosít, hogy segítsen a fenntartókban
tudatosítani a
könyvtár növekvő finanszírozásának fontosságát. A könyvtári finanszírozást
kutató John Buschmann megállapítja: egy könyvtárigazgatónak, -vezetőnek,
választott könyvtári hivatalnoknak és bizottsági tagnak sem szabad hinnie
azt,
hogy a könyvtáraknak megkérdőjelezhetetlen joguk van a közpénzekre. Lehet,
hogy
ez így volt az amerikai és kanadai történelem korábbi századában, de ez már
a
múlt. Megváltozott ugyanis a közfelfogás: az adófizetők szerint a
közintézményeknek kevesebből több szolgáltatást kell nyújtaniuk. Ez az
értékeltolódás az USA-n kívül pl. az Egyesült Királyságban is tetten
érhető. Ott
2002-2003-ban a közkönyvtárakból való kölcsönzés 5%-kal esett vissza;
könyvek
esetében 1995-től számolva 31%-os a visszaesés. Ezek okát kutatva a Libri
könyvtár-finanszírozó szervezet megállapította, hogy az utóbbi 20 évben nem
volt
reform, nyitvatartási idő növelés, elégtelen volt a gondoskodás a leromló,
mennyiségében csökkenő állomány gondozásáról, frissítéséről. ... A
megváltozott
hozzáállást az is jelzi, hogy ha a hírekben alulfinanszírozott
közintézményről
esik szó, akkor azt egy-két intézmény pazarlásának bemutatása követi. A
könyvtárak lehetőségei: 1. A könyvárak bizonyítsák be szolgáltatásaik
nélkülözhetetlenségét. A könnyfacsaró történetek sora nem elegendő. 2. ...
folytatás: http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/264/index.php - F: Holt:
Getting beyond the pain: understanding and dealing with declining library
funding. In: Bottom Line 18 (2005) 4. Referálva: Könyvtári Figyelő 2006/4.,
ref.: Mikulás G.

Indul az iWiW Közösségi Rendszer -- vége a kéretlen bejelöléseknek

Megújul az iWiW, és immár az egyéni felhasználókon kívül a civil
kezdeményezések, a non-profit szervezetek és az üzleti vállalkozások
számára is
funkcionálisan használhatóvá válik, miközben az egyéni felhasználók
megszabadulnak a kéretlen bejelölésektől. - F: Prím, nov. 15.,
http://w3.prim.hu/cikk-proxy/64243/

A legjobb céges weboldalak

Európában és Magyarországon egyaránt egy-egy távközlési társaságé a legjobb
céges weboldal -- ez a Halvarsson & Hallvarsson (H&H) svéd kutatócég idei
felmérésének az eredménye. A legnagyobb hangsúlyt a befektetői, elemzői és
újságírói szempontokra, így mindenekelőtt a pénzügyi információk könnyű (és
angol nyelvű) elérhetőségére helyező vizsgálat szerint a kontinens legjobb
céges
weboldal címet az idén a Telecom Italia (TI) nyerte, a megvizsgált tíz
magyar
vállalati site közül pedig a Magyar Telekom vitte el a pálmát. - F: VG.hu,
nov.
14., http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=196140

Indul a 'Szabadsuli' online pénzügyi előadás-sorozat

Szabadsuli címmel online pénzügyi előadás-sorozat indult középiskolások
számára
csütörtökön a 'Pénzportál' internetes pénzügyi-oktatási portálon
http://www.penzportal.hu/ -- közölte a szervező TAS-11 Kft. csütörtökön az
MTI-vel. - F: Prím, nov. 16., http://w3.prim.hu/cikk-proxy/64261/

Egyetemi rangsorok

A http://www.topuniversities.com/ honlapon megjelent legújabb, a világ
elitegyetemeit felvonultató rangsor nem okozott meglepetést a korábbiakhoz
képest, az Egyesült Államok és Nagy Britannia egyetemei foglalják el az
első 15
helyet. A listát a Harvard Egyetem vezeti, a második pedig a cambridge-i. A
200-as listára nem került fel magyar intézmény. - F: Fn.hu, nov. 16.,
http://www.fn.hu/karrier/0711/nincs_magyar_legjobb_egyetemek_176290.php
-- További egyetemi rangsorok pl.: Webometrics http://www.webometrics.info/
,
AWRU (Shanghai) http://www.arwu.org/rank/2007/ranking2007.htm , angliai:
http://extras.timesonline.co.uk/gug/gooduniversityguide.php

Virtuális séta a Szépművészeti Múzeumban

A Microsoft, az Arcus Interactive Group és a Szépművészeti Múzeum
együttműködésében megvalósult alkalmazás segítségével egy képzeletbeli,
virtuális térben is megismerkedhetünk a múzeum állandó gyűjteményeinek
válogatott műalkotásaival. A virtuális séta néven a múzeum weboldaláról
elérhető
alkalmazást az Arcus Interactive Group szakemberei fejlesztették, a
fejlesztés
támogatója a Microsoft, a technológiai háttér pedig a Microsoft által
frissen
bemutatott Silverlight technológia. - F: Prím, nov. 15.,
http://w3.prim.hu/cikk-proxy/64224/

IMPRESSZUM

A szerkesztők -- akik szívesen olvassák és megfontolják az Ön véleményét:
Kovács-Ördög Éva (kommunikációs munkatárs)
mailto:kovacsordogeva at freemail.hu
Sonnevend Péter (Kaposvári Egyetem, könyvtárigazgató)
mailto:sonnevend at mail.atk.u-kaposvar.hu
Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó) mailto:mikulasg at gmconsulting.hu

Feliratkozás az ékezetes vagy ékezetmentes hírlevélre:
http://www.kithirlevel.hu


A szerkesztők a nem saját írású cikkek tartalmáért nem vállalnak
felelősséget,
mindazonáltal törekednek a források gondos válogatására.
Kiadja: GM Consulting http://www.gmconsulting.hu
HU ISSN 1789-1817

Adatmódosítás:
http://hirlevel.swgy.hu/user/1/php/moduser.php?id=70b51252791e74fb2846d95ee298e1c7f9bf2&n=5&mid=1

Leiratkozás:
http://hirlevel.swgy.hu/user/1/php/unsubscribe.php?id=70b51252791e74fb2846d95ee298e1c7f9bf2&n=5&mid=1


--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://listserv.niif.hu/pipermail/muszkon/attachments/20071121/617d7a7a/attachment.html