[Muszkon] MKE Műszaki Könyvtáros Szekció Híradó 200603
Margit Balogh
Balogh.Margit at peto.hu
2006. Május. 5., P, 14:32:46 CEST
** High Priority **
** Reply Requested by 5/7/2006 (Sunday) **
Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Műszaki Könyvtáros Szekció
A műszaki, természettudományi és orvosi könyvtárosok szervezete
Adószám: 18054509-1-42 OTP 11708001-20102568
Levelezési cím: 1149 Budapest Pillangó park 16/d V.29.Telefon: 364 1059
Elnök: Balogh Margit Tel./fax 224 1520
e-mail. Balogh_Margit at peto.hu
muszkon at listserv.iif.hu
HÍRADÓ 2006/3
Meghívó az e-világi beszélgetések.hu
c. beszélgetés-sorozat következő programjára
május 8., hétfő Millenáris, Fogadó 18.00
Technikai újdonságok és az ember
Az informatikai eszközök és szolgáltatások hihetetlen méretű fejlődését láthatjuk, tapasztalhatjuk és várhatjuk a jövőben is. Ennek jelentős része mindennapjainkat is meghatározza majd. Mire számíthatunk? Hogyan változtatja ez meg életünket?
Hol lesz jobb és hol lesz nehezebb az élet? Mire lesz szükségünk - mit
érdemes majd tanulnunk, hogy ne maradjunk le a fejlődésben?
Ezen kérdésekre keressük közösen a választ
Talyigás Judit (MTI) és Dömölki Bálint (NHIT szakértő)
kerekasztal-beszélgetése során.
A belépés díjtalan!
http://www.millenaris.hu
* * * * *
VÁNDORGYŰLÉS
Bizonyára sokan olvasták már a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár www.kjmk.hu felhívását az idén július 27-28-29-én megrendezésre kerülő MKE nyári nagy rendezvényére, melynek témája - Középpontban az állampolgár - A könyvtárak közösségi közszolgáltató szerepe. Idén is támogatjuk nyugdíjas és rászoruló tagjainkat a részvételben. Mindazoknak, akik nem tudják letölteni az elektronikus jelentkezési lapot, azoknak most postázzuk kinyomtatva. Kérem őket, hogy a jelentkezési lap első oldalának jobb felső sarkába írják föl nyomtatott betűkkel, hogy Műszaki Szekció.
Május 23-án kerül sor az MKE Küldöttközgyűlésére, melyen a tagság véleményének képviseletéhez kérem, hogy javaslataikat, problémáikat írják meg, írásban, vagy e-mail formájában.
HÍREK, BESZÁMOLÓK
21 könyvtárosnő
A Duna parti szálloda előadótermében 21 könyvtáros - valamennyi nő - ismerkedett a marketinggel, a médiakommunikációval. A rövid bemutatkozáskor kiderült, hogy az ország minden részéből érkeztünk, sőt hárman Erdélyből, egy kolléganő Vajdaságból, valamint a bécsi Collegium Hungarcium Könyvtárából. Felsőoktatási, megyei városi, iskolai, vállalati és kultúrintézményi könyvtárból. Tematikájában egymásra épülő, egymást kiegészítő előadások követték egymást.
Teveli Judit - a tanfolyam háziasszonya - a marketing elméletébe és gyakorlatába vezette be a résztvevőket. Megfelelő marketinggel a könyvtárról megrögzült képet átalakíthatjuk, helyette tudatosíthatjuk a korszerű könyvtárosképet. Ramháb Mária könyvtárigazgató az arculat tervezésének lépéseit mutatta be, rengeteg elkészült ismertető, könyvjelző, órarend, apró ajándék illusztrálásával. Ács Éva pszichológus kérdéseket tett fel, amire 4-5 fős csoportokban válaszoltunk. Például: Mi az, ami megvédi a könyvtárost? Törvény, szaktudás, etikai kódex, vezető, kolléga, szakmai egyesület, saját értékrend, elvégzett munka* Miben vagy gyenge? Kapcsolatteremtés a vezetővel, egyensúly a munka, a család és a magánélet között, pályázatírás, pénzszerzés* A hatalmas papírra írt válaszokat új mondatokba szerkesztettük: Riaszt az értelmetlen munka, de nem tudok nemet mondani. A munkához nincs elég információ, de átsegít a rutin.
Következő reggel a számítógépes prezentáció készítés gyakorlatát mutatta be Horváth Zoltánné, korábbi könyvtáros kolléganő. Tanácsot is kaptunk, mit tegyünk, ha szépen felépített előadásunkat megzavarja valaki, ún. rosszul időzített kérdéssel. Válaszunk: Van Önök között még valaki, akit a feltett kérdés érdekel? Ha nincsenek többen, akkor előadás után négyszemközt megbeszéljük. Ráduly Margit médiatanácsadó szerint jó szöveget kell írni és magyarul. Ferling József cégvezető kifejtette, hogy akkor állíthatjuk szolgálatunkba a média erejét, ha az újságíró, vagy szerkesztő azt és akkor kapja tőlünk, amire, és amikor a legnagyobb szüksége van. Damjanovich Nebojsza online kommunikációs tanácsadó jó és kevésbé jó könyvtári honlapokkal szemléltette, hogy mire kell figyelni készítésüknél. Vidra Szabó Ferenc szociológus egyenként eljátszatta kapcsolatunkat vezetőnkkel. Majd csoportosan bemutattunk jellemző főnök - beosztott jeleneteket. A késő estébe nyúló pszichodráma gyakorlaton kiderült néhány kolléganő színészi tehetsége.
A harmadik napon Sarlós Gábor ügyvezető a sikeres rendezvény tervezésének és lebonyolításának lépésein vezetett végig bennünket. A titok: több szakma együttműködése, a szervezőn kívül a vendéglátó, a hang-, fény- és látványtervező, a fotós * összehangolt munkája. Bakos Klára könyvtárigazgató megvalósított konferencia, könyvbemutató, éjszakai könyvtárnyitvatartás* példájával illusztrálta az olvasók megnyerésének módjait. Striker Sándor tudományos főmunkatárs londoni könytári tapasztalatait mondta el: *Nyugaton" a könyvtárak már száz éve piaci közegben élnek, minőség, határidő és teljesítmény orientáltságnak megfelelve.
Megfogalmaztunk egy sajtóközleményt, tervet készítettünk új szolgáltatás bevezetéséről saját könyvtárunkban, pontoztuk az előadásokat. A tanfolyamokon, előadásokon mindig azt keresem, hogy mit tudok beilleszteni saját szolgáltatásomba. Naprakész szakmai tudás, jól működő könyvtáros - kapcsolatrendszer és a név szerint ismert felhasználók türelmes, gondos *kiszolgálása" sokszor pótolja a technikai, technológiai hátrányt. Mindemellett, amíg a fenntartó szükségesnek látja, addig létezik a könyvtár.
Deák Valéria könyvtáros, OKK OSSKI
2006.04.05. MKE MKSZ vezetőségi ülés, helyszín, OSZK V. ker. Hold utcai épület
A vezetőség értékelte az elmúlt időszak saját és más szervezetek által tartott rendezvényeit, kirándulásait. Beszélt a könyvfesztivál és a vándorgyűlés könyvtáros programjairól, a szekció részvételéről. A küldöttértekezletre készülve kérte az MKE Elnökséget, hogy számoljon be a tagdíjváltozás hatásairól, eredményeiről. (BM)
KÖNYVTÁROSOK TAPASZTALATCSERÉJE FRANCIAORSZÁGBAN (2006. ÁPRILIS 8-12.)
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Műszaki Könyvtáros Szekciója a műszaki, természettudományi és orvostudományi területen dolgozó könyvtárosok szakmai szervezete immár 15 éve tanulmányutakat szervez kapcsolatépítés, tapasztalat és ismeretszerzés céljából a környező és az Európai Uniós országokba. A programok során szakmai nap vagy konferencia keretében helyi és hazai szakemberek előadásai, tájékoztatói hangzanak el, bemutatásra kerülnek alkalmazott módszerek, eljárások, költség- és humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos kérdések, állománygarapításra fordított összegek, internetes forrásokra épülő szolgáltatások, hazai könyvtári szolgáltatás-fejlesztések, digitalizálási programok európai uniós pályázatatok, nemzetközi konzorciális lehetőségek, projektek.
A közelmúltban, mint e fenti szervezet tagja, s mint a Jósa András Nyíregyházi Megyei Kórház Orvosi Könyvtárának vezetője, látogatást tehettem Párizs több orvos-egészségügyi szakkönyvtárában. Megismerkedhettem az egészségügy irányítók, kutatók, hallgatók és a laikus érdeklődők szakkönyvtári ellátásával, illetve a szakkönyvtárak által számukra nyújtott szolgáltatásokkal.
Az egészségügy vezetőinek, menedzsereinek és gyakorló szakembereinek információs igényeit a Munka- Egészségügyi és Szociális Minisztérium Dokumentációs és Multimédiás Központja szolgálja ki. A minisztérium két fő osztálya közül az egyik a munkaügyi szociális és társadalombiztosítási a másik az egészség- és családügyi, valamint esélyegyenlőségi kérdésekkel foglalkozik. A minisztérium, párizsi székhelyén kívül, alközpontokat működtet az ország tartományaiban. A fővárosi intézmény hatalmas épülettömbjét 1930-ban építették.
A mai könyvtárépület egykor egészségbiztosító pénztár volt. Az ezredfordulón felújított egykori ügyfélfogadó terében berendezett 710 m2 alapterületű 60 férőhelyes olvasóteremben és raktáraiban 70.000 kötet könyv és 3.200 folyóirat áll a polcokon. Jelenleg 930 kurrens folyóirathoz juthat hozzá az érdeklődő papíron, és több százhoz teljes szövegű elektronikus hozzáféréssel. Saját építésű adatbázisaikban a törvényhozás aktuális kérdésein kívül közérdekű egészségügyi információkat, cikkeket olvashatnak az érdeklődők. A legfrissebb anyaghoz csupán a minisztérium dolgozói férhetnek hozzá az intraneten keresztül. Az idő előrehaladtával megfelelő szűrés után az információk zöme már Interneten is olvasható.
A vidéki kórházak, orvosok biztonsági okokból nem állnak közvetlen kapcsolatban a minisztériumi intézménnyel, csupán a nyilvános, szűkebb tartalmú honlapot tudják használni. Azok az információk, amelyek a honlapról nem szerezhetők be, kérés után a minisztérium vidéki decentrumai tudják megadni. Az esetleges adatcsere e-mailben történik.
Az orvosegyetemi könyvtárak helyzetét a Sorbonne Egyetemen (ma Université de Paris) volt alkalmam tanulmányozni. Európa egyik legrégebbi egyetemének névadója Robert de Sorbon udvari káplán, aki teológushallgatók számára 1257-ben kollégiumot alapított, melyet ezután több *collegium" megalapítása követett. Egy idő után a teológiai kollégiumot Sorbonne-nak nevezték. Felépítési, oktatási rendje és alkotmánya miatt a bolognai egyetem mellett a középkor másik *mintaadó" egyeteme volt. A híres egyetem 1391 óta képez orvosokat. A könyvtár, - mai nevén Bibliothéque Interuniversitaire de Medicine - kialakítása a francia forradalom után 1795-ben történt. Ekkor egy patológus professzort bíztak meg azzal, hogy gyűjtse össze a forradalom miatt elmenekült vagy kivégzett arisztokraták könyvtáraiból a könyvészeti kincseket.
Párizs egyetemeinek rendszerét 1968-ban átszervezték. A szám szerint 13 egyetem közül jelenleg hatnak van orvosi fakultása. Párizs orvosi egyetemeit ma 29.000 hallgató látogatja. A hallgatók könyvtári ellátása jelentősen eltér a hazaitól. A medikusok ugyanis az első két évben nem lehetnek beiratkozott olvasói a Sorbonne orvosi könyvtárának, ahogy a laikusok sem. A hallgatók első egyetemista éveikben leginkább a kórházi könyvtárakat használhatják. A könyvtár évi 15.000 beiratkozott olvasói között a felsőbb éves egyetemistákon kívül kutatókat, tanárokat, PhD hallgatókat találunk. (az évente beiratkozott 15ezer fizető, olvasó közül 10 ezer párizsi illetve párizs környéki.) A gyűjtemény unikális jellege miatt magas a külföldi használók aránya, mind a ténylegesen, személyesen megjelenőké, mind virtuálisan használóké. A könyvtár évente 51 héten át szolgáltat. 66 dolgozója között számos restaurátort, dokumentátort is találunk.
A könyvtár régi könyvekből álló mintegy 40.000 kötetes állománya ma a világ három legjelentősebb régi könyvgyűjteményének egyike. A szépen restaurált és a kutatók által kézbe vehető könyvritkaságok mellett 400.000 könyv 25.000 papír alapú és 3000 elektronikus folyóirat várja az olvasót. Félmillió kötetnyi a disszertáció gyűjteményük, mely a 16. századtól kezdve minden Franciaországban készült munkát tartalmaz. Mára már az elektronikus szolgáltatásoké lett a főszerep. Naprakész, 90%-ban élő címeket tartalmazó linkgyűjteményük kialakításával és karbantartásával több szakember foglalkozik. Ennek köszönhetően számos egyetemi jegyzet, kongresszusi anyag, kutatási jelentés, kép, sőt digitalizált régi könyvritkaság is megtekinthető a honlapjukon. A könyvtár hatalmas olvasóterme ódon hangulatot áraszt, bár a magas pultok mögött megbújnak a számítógép terminálok is. Érdekesek az olvasóteremben speciális szekrényekben látható sajátos formájú, régi katalóguscédulák, amelyekből még az 1950 előtti impresszumú állomány kereshető. Funkciója lassan megszűnik ugyanis az állomány retrospektív katalogizálása kb. 5 év múlva befejeződik.
A könyvtár kiemelt feladatának tartja a régi könyvritkaságok digitalizálását, évente kb. 250.000 oldal kerül így megőrzésre. Számos ritka könyv, mintegy 400 kötet, már az Interneten is olvasható. Bővebb információ a www.bium.univ-paris5.fr/medicine oldalon található.
Sajátos módon oldják meg Párizsban a laikus olvasók, azaz a lakosság átlag szakirodalmi, egészségügyi információ ellátását. 1986-ban Párizs egy külső kerületében felépült a *Cité de la Sciences et de l'Industrie - Paris" a Tudomány és az Ipar(történet) Városa. Ebben a már XXI. századi hipermodern épületegyüttesben számos bemutató- és interaktív szórakozást/tanulást nyújtó terem, kiállítói tér található. Itt minden az ismeretközlést, a tudományok megismerését, a tanulást szolgálja. Ennek része a Cité de la Santé, és az ott található Mediatheque.
A Médiatéka elnevezés is sejteti, hogy az intézményben a nyomtatott dokumentumok mellett akármilyen hordozón megjelenő információkat gyűjtenek, illetve sugároznak szét a felhasználóiknak. Az intézmény tulajdonképpen hazai fogalmak szerint egy olyan nyilvános könyvtár, melynek gyűjtőköre a szaktudományok összessége. A médiatéka jól elkülönülő de átjárható egységekből áll: természet- és alkalmazott tudományok, társadalomtudományok és művészet, (pl. számítógépen helyben levetíthető, csoportosan is nézhető filmekkel), valamint gyermekrészleg. Ez utóbbiban a gyermekek speciális igényeit figyelembe véve nemcsak polcokon, de a földön elhelyezett kis ládákban is találhatók könyvek, melyeket akár a földön ülve vagy heverve lapozgathatnak a kis olvasók. Különösen érdekesek voltak a számos tudományos témát taglaló képregények, mely a fiatalok érdeklődését a tudományos kérdések felé irányíthatja. Kialakítottak egy részleget a látáscsökkent használók részére, melyben Braille-írásos és hangzó dokumentumok egyaránt használhatók.
A könyvek és folyóiratok mellett számos elektronikus dokumentum szolgálja a napi 1-3000 érdeklődőt. Kiépítettek egy olyan referensz szolgálatot, melyben egy-egy téma szakértői adnak választ az érdeklődők kérdéseire. A tájékoztatók között található számos nyugdíjas orvos, egykori beteg, aki sorstársainak praktikus ismereteket és lelki támaszt is nyújthat.
A médiatéka egészségügyi könyvtári részlegének jelentősége abban áll, hogy mivel az orvosi egyetemek könyvtárai laikus olvasókat nem szolgálnak ki, megnyitásával lehetővé vált a lakosság információ ellátása. Céljuk a felvilágosítás, a megelőzés, ismeretközlés. Rendszeresen fogadnak hallgatói csoportokat, szociális munkásokat, az egészségügyi ellátásban részt vevő fiatalokat, akik itt a médiatéka dokumentumaira alapozva pl. a konfliktuskezelés, a hatékony kommunikáció módszereit sajátíthatják el, és a tájékozódás további lehetőségeivel is megismerkednek, természetesen bejelentkezés után. A dokumentumok mindegyike kölcsönözhető. (Kührner Éva)
A TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓKHOZ VALÓ NYÍLT HOZZÁFÉRÉSRŐL
A nyílt hozzáférés (szabad hozzáférés, open access) a kutatók és (kisebb részben) a könyvtárosok egyik lehetséges válasza a folyóiratárak emelkedésére. Olyan válasz, amely az elektronikus publikálás adta technológiai lehetőséget használja ki.
Mi a nyílt hozzáférés?
A nyílt hozzáférés egy viszonylag részletes definíciója a következő kritériumokat tartalmazza: A felhasználónak nem kell fizetnie azért, hogy tudományos közleményeket az Interneten olvasson, azokat kinyomtassa, nem-kereskedelmi célokból tovább is adhassa, és mindez korlátozások nélkül tehesse. Harmadik személy számára azonban általában tilos a tartalom felhasználása. Általánosságban a szerző szinte a teljes szerzői jogokat magának tartja meg, és máshol is közzéteheti művét .
A nyílt hozzáférés különböző formái közül csak néhány fontosabbat soroljuk fel:
1. korlátozás nélküli hozzáférés (folyóiratok azonnali és teljes publikálása);
2. késleltetett szabad hozzáférés (a szabad hozzáférés csak egy bizonyos idő után valósul meg);
3. szerzői díjas hozzáférés (a szerzők díjat fizetnek a szabad hozzáférés támogatása végett);
4. e-print archívumok (a szerzők maguk archiválják publikációikat);
5. részleges hozzáférés (a cikkek egy részéhez biztosítanak szabad hozzáférést);
6. kooperációs hozzáférés (intézményi tagok támogatják a szabad hozzáférést).
A nyílt hozzáférés prominens élharcosa, Hernád István (Stevan Harnad) szerint a szabad hozzáférés azonnali, állandó és ingyenes hozzáférést jelent minden lektorált tudományos folyóiratcikkhez teljes szövegéhez. Évi 2,5 millió cikkről van szó, amelyet 24000 lektorált folyóiratban közölnek a legkülönfélébb tudományterületeken, nyelveken és országokban.
Ő már a késleltetett (utólagos) hozzáférést sem tekinti a szó szoros értelmében vett nyílt hozzáférésnek.
A nyílt hozzáférésnek négy fontos csatornája van:
az elektronikus, lektorált tudományos folyóiratok,
a kutatási területenként szerveződő preprint-archívumok (tematikus repozitóriumok),
az egyes egyetemek intézményi repozitóriumai,
az anyagoknak a szerzők saját honlapjain történő elhelyezése.
A nyílt hozzáférésről és az Open Access terminus fordításáról a TMT ez évi 3. számában (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 53. évf., 3. sz., 2006.) olvashatnak további részleteket.
Koltay Tibor
Björk, Bo-Christer: Open access to scientific publications - an analysis of the barriers to change? Information Research. Vol. 9, No. 2, 2004 http://InformationR.net/ir/9-2/paper170.html
Corrado, Edward M.: The Importance of Open Access, Open Source, and Open Standards for Libraries. Issues in Science and Technology Librarianship. Spring 2005, http://www.istl.org/05-spring/article3.html
Harnad, Stevan: The Implementation of the Berlin Declaration on Open Access. Report on the Berlin 3 Meeting Held 28 February - 1 March 2005, Southampton, UK. D-Lib Magazine. Vol. 11, No 3, March 2005. http://www.dlib.org/dlib/march05/harnad/03harnad.html
KÖNYVFESZTIVÁL ÁPRILIS 20-23.
A 13. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál programjában immár 5. alkalommal szereplő CD-ROM SHOW keretében idén DIGITÁLIS ISMERETKÖZLÉS - EU-KOMPATIBILITÁS címmel egy reprezentatív szakmai tanácskozásra került sor. Az április 23-án rendezett esemény hazánk EU-csatlakozásának apropójából arra kereste a választ: milyen összefüggés van az információszolgáltatás EU-irányelvei és -törekvései, valamint a hazai felhasználói körök tevékenysége és eredményessége között. A tanácskozás bevezető előadását Kátai-Nagy Krisztina főszerkesztő, a Miniszterelnöki Hivatal EUvonal-EU Tájékoztató Szolgálat vezetője tartotta *Mindennapi Európa: EU-s információforrások és kommunikáció - létezik-e mindennapi Európa?" címmel.
Az elhangzottakhoz kapcsolódó korreferátumok sorát a három fő tudományterületet képviselő előadás nyitotta meg. Stubnya György, a BME OMIKK főigazgató-helyettese az intézmény uniós projektjeiről, adatbázisairól, tudománytörténeti törekvéseiről számolt be. Dr. Vasas Lívia, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtára főigazgatója a Semmelweis Egyetemen elérhető orvos- és élettudományi információforrásokat és e-szolgáltatásokat, valamint azok gyors fejlődést mutatta be. Dr. Nádasi András, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főosztályvezetője a média-konvergencia kialakulását mutatta be az intézmény dokumentumainak tükrében, valamint az elektronikus Könyv és Nevelés folyóiratot, annak a papíralapú dokumentumoknál tágabb és értékesebb, nagyobb tartalmat közlő e-lehetőségeit ismertette.
A nagy nemzeti illetve nemzetközi információszolgáltató intézmények körét egy-egy hazai és külföldi intézmény képviselője reprezentálta. Bánkeszi Katalin, a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ szakmai igazgatója a Neumann-ház net-hálózatba belépni kívánó könyvtáraknak ajánlotta szolgáltatásait és a digitalizáláshoz szakmai segítéségét; Szántó Péter, az Info Technology Supply Ltd. (Anglia) magyarországi képviselője a ProQuest Information and Learning kiadó EU-ról és környezetéről átfogó online-tájékoztatást nyújtó, egy felületről könnyen kezelhető, gyors adatbázisát mutatta be.
A digitális információkiadás területét három előadás képviselte. Pomázi Gyöngyi, az Akadémiai Kiadó Nyelvi Szerkesztőségének igazgatója az Akadémiai Kiadó elektronikus tartalmairól és az Akadémiai Elektronikus Könyvtár jellemzőiről, elérhetőségükről; Biszak Sándor, az Arcanum Adatbázis Kft. igazgatója a kiadó gondozásában megjelenő DVD-könyvtár sorozat nemzeti kulturális örökségünk megőrzésében és hagyományozásában játszott szerepéről, az egyre nagyobb terjedelmű, minőségileg is ugrásszerűen fejlődő e-hordozókon megjelenő dokumentum-tömegek jó és interaktív kezelhetőségéről beszélt; Nagy Zoltán, az OSZK Fényképtárának vezetője és Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója az Edison in Hungary című, Erdélyi Mór által 1911-ben készített különleges fotóalbum digitalizált hasonmás-kiadásának fontosságáról, ill. az Edison-látogatás műhelytitkairól számolt be.
A tartalmában igen sokrétű, prezentációkban rendkívül gazdag előadások sorát Balogh Margit, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Műszaki Könyvtáros Szekció elnökének összefoglalója zárta, aki az elhangzottak alapján a hazai digitális ismeretközlés gyakorlatát teljesen EU-kompatibilisnak ítélte.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a digitális információk dinamikusan bővülő világában egyre fontosabbá válik egymás szolgáltatásainak megismerésével a párhuzamos szolgáltatások kiküszöbölése/csökkentése, a felhasználókat legjobban segítő technikai-módszertani megoldások érvényesítése, az e-dokumentumok: formanyomtatványok, szolgáltatási felületek szabványosítása, amely a kezelést, az információcserét, a felújítást, a tárolást és a megőrzést is támogatja. Mindezek elérésében és használatuk segítésében egyre jelentősebb szerepe van a könyvtáraknak.
A BME OMIKK által rendezett tanácskozáson - amelynek házigazdája Árkos Iván, a Tudománytörténeti Műhely szerkesztője volt, - a hazai felsőoktatási, közművelődési és szakmai könyvtárak, informatikai szervezetek és intézmények mintegy félszáz jeles képviselője vett részt.
*******
A Könyvfesztivál nyitó előadása megmutatta, hogy a könyvtárakról kialakított és a médiában megjelenő kép és a valóság közti ellentmondás ronthatja a könyvtárak társadalmi megítélését és támogatottságát, felhívta a figyelmet mind a média képviselői, mind a szakma felelősségére.
Véleményem szerint a médiában folyamatosan ismertetni kellene mindazokat a lakossági szolgáltatásokat, egyenként, amelyeket a könyvtárak már hosszabb ideje végeznek, mert a könyvtár az állampolgári jogok gyakorlásának színtere is.
A Könyvtáros Klubnak igen gazdag programja és minden programnak sok látogatója volt, (pl. Publika Kör), sajnos a helyszín megint csökkent néhány négyzetméterrel, és gyakran a hangosbemondó is behallatszott. Más helyszíneken is több remek előadás, könyvbemutató és műsor volt, ami emlékezetessé teszi ezt a 13. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. (BM)
Kedves Kollégák!
Köszönet Horváth Sándor Domonkosnak és Pál Édának, hogy tudósítást adtak az idei könyvfesztivál Bartók termi programjáról, amely a magyar könyvtárügy számára igen fontos esemény volt. A Népszabadság szombati (április 23-i) számában is megjelent róla Varsányi Gyula írása, ezt is ajánlom mindenki figyelmébe: http://www.nol.hu/cikk/401543/ Rövidesen a Könyvtári LevelezőLapban is várható egy beszámoló.
Köszönöm szépen a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöksége és a magam nevében, hogy olyan sokan látogatták a Könyvtáros Klub rendezvényeit! Sikeres programot bonyolítottunk le (a szombat délutáni kiadói bemutatkozások kivételével). Péntek délelőtt a Magyar Periodika Kör rendezvényén, valamint vasárnap délelőtt a CD-ROM körben kicsinek bizonyult a 2. emeleti helyiségünk, de telt ház volt a KELLO pódiumbeszélgetésén és Czeizel Endre könyvbemutatóján is, hogy csak néhányat említsek.
A standunk idén is kellemes találkozóhelynek bizonyult.
Egy jó hír mindazoknak, akik évről évre jelen vannak a Könyvtáros Klubban: a tavalyi és az előző évi sikertelen és hasztalan próbálkozásaim, erőszakoskodásaim után ebben az évben sikert könyvelhetünk el: szombatra végre elértük, hogy a hangosbemondó ne zavarjon bennünket. Ez Szabó Eszternek köszönhető, aki az MKKE részéről a technikusoknál ezt valahogy elintézte. Jövőre már CSENDES LESZ MINDHÁROM NAPUNK!!!
Üdvözlettel:
Nagy Anikó főtitkár
Magyar Könyvtárosok Egyesülete
1054 Budapest, Hold u. 6.
aniko at oszk.hu; 311-8634
MKE Műszaki Könyvtáros Szekció
egyszerűsített mérlege a 2005. évről és a tervezett 2006.évi költségvetés
Bevételek Kiadások
Nyitó pénzeszközök 252.606
Tagdíjbefizetések 1.328.400
Tagdíjhányad utalás 143.000
Személyi költségek,
megbízási díj
SZJA, EHO 33.240 271.269
Működési költségek
OTP kamat
és költség 4.940 56.091
Folyószámlamozgás 900.000 900.000
Folyószámlára
befizetett valuta 1.000.000 1.000.000
Téves utalás
oda-vissza 136.197 136.197
Telefonhozzájárulás 83.003
Sokszorosítás 99.555
Szállítás 31.600
*Posta 171.174
*Anyagbeszerzés 28.922
*Reprezentáció 14.333
*Koszorú 8.000
Rendezvények
Hozzájárulás 230.655
*Párizsi út előleg
befizetések 1.305.000
Repülőjegyek 631.430
Elszámolásra szervező 583.570
Prágai út befizetések,
elszámolás 1.957.286 1.943.545
Tartós lekötés 100.000 100.000
7.017.669 6.332.344
Egyenleg 685.325
7.017.669 7.017.669
MKE MKSZ tervezett költségvetés 2006. évre
Nyitó pénzeszköz 685.325
Tagdíjbevétel 1.000.000
Bankkamat, költség 5.000 55.000
Személyi költség 280.000
SZJA 33.000
Működési költség 600.000
Rendezvények 250.000
Tanulmányutak 70.000
Tanfolyam hozzájárulás 50.000
1.723.325 1.455.000
Egyenleg 268.325
1.723.325 1.723.325
Budapest, 2006.05.02. MKE MKSZ Híradó megjelenik 280 pld-ban Felelős kiadó: Balogh Margit
--------- következő rész ---------
Egy nem text típusú csatolt állomány át lett konvertálva...
Név: =?ISO-8859-1?Q?MKSZHÍR200603.? =?ISO-8859-1?Q?doc?Típus: application/msword
Méret: 115712 bytes
Leírás: nem elérhető
Url : http://listserv.niif.hu/cgi-bin/mailman/private/muszkon/attachments/20060505/edd527ae/attachment.dot
További információk a(z) Muszkon levelezőlistáról