MIT-HOL kerdes [3169]: szuletesi ev

[Tóth Ferenc]

> -----Eredeti üzenet-----
> Feladó: Magyar online referensz szolgaltatas - Hungarian online
> reference [mailto:HUNREFER at LISTSERV.IIF.HU]Meghatalmazó: MIT-HOL kerdes
> Elküldve: 2001.május.9. 14:10
> Címzett: HUNREFER at LISTSERV.IIF.HU
> Tárgy: MIT-HOL kerdes [3169]: szuletesi ev
>
>> Eletkor:
> Hely:
> Nyelv:
> Forras:
> Kerdes:
> Mikor született Károlyi Mihály?
> Miert:
> Hol kereste:
>

Tisztelt Kerdezo!

gróf Károlyi Mihály (1875 marcius 4., Budapest-1955)

  Haladó polgári, majd szocialista szellemű politikus. Régi gazdag
arisztokrata család sarja. Politikai pályafutását a Szabadelvű Pártban
kezdte. 1910-től országgyűlési képviselő. Egyre határozottabban fordult
szembe a Tisza István által képviselt politikával, a szomszéd népekhez való
közeledést, antant-orientáció kialakítását szorgalmazta, a belpolitikában
szociális reformokat sürgetett. 1913 júniusától az Egyesült Függetlenségi
Párt elnöke, 1916 júliusában megalakította a Függetlenségi és 48-as Pártot.
Éles szembefordulása a németbarát háborús
politikával, pacifista nézetei a háború vége felé egyre népszerűbbé tették.

  Az 1918. október 25-én alakult Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az
"őszirózsás forradalom" győzelmét követően miniszterelnök, 1919. január
11-étől ideiglenes köztársasági elnök. Vezetésével hozzákezdtek a polgári
demokratikus reformok megvalósításához, és a demokratikus földreform első
(és gyakorlatilag egyetlen) lépéseként 1919 februárjában kiosztotta
kálkápolnai birtokát. A proletárdiktatúra megvalósulását nem akadályozta, de
1919 júliusában, reménytelennek látva a helyzetet, elhagyta az országot.

  A Horthy-korszakban mindvégig emigrációban élt, bírálta annak politikáját.
Együttműködött a KMP-vel, hajsza indult ellene, perbe fogták, birtokait
elkobozták. Kiemelkedő szerepet vállalt az antifasiszta háborúellenes
mozgalmakban. A második világháború idején elnöke a Londonban alakult Új
Demokratikus Magyarországért Mozgalomnak. 1946 májusában tért haza, 1947-től
Magyarország párizsi követe. 1949-ben fellépett a Rajk-per ellen, követi
tisztségéről lemondott. Ezután Franciaországban élt, emlékiratain dolgozott,
itt hunyt el. Hamvait 1962 márciusában hozták haza, és a Kerepesi temetőben
helyezték örök nyugalomra.

Udvozlettel
az Internet_Konyvtaros