MIT-HOL kerdes [2427]: Foto es videofelvetelek korulmenyeit szabalyozo torvenyek

[Drotos Laszlo]

At 19:50 2001.02.08. -0000, you wrote:

>nelkul, mikor kell engedely es milyen. A felvetel alnyanak jogai

Jogi tanacsokat nem tud adni az Internet-konyvtaros, ilyen temaban
erdemesebb az internetes jogi tanacsado-szolgalatokat megkerdezni:
http://mek.iif.hu/mithol/forrasok.htm

illetve a fotosok es filmesek szerzoi jogaival foglalkozo szervezeteket:
http://www.frankfurt.matav.hu/magyar/kiadok/162.htm
http://filmjus.fok.hu/

Ezeket a jogszabalyokat talaltam, amelyek foglalkoznak a fenykepekkel
es filmekkel:

http://www.complex.hu/kzldat/T9900076.HTM/T9900076.htm
http://www.dbassoc.hu/ASZJE/Szerzjog.htm
http://www.tef.hu/aktualis/heller.htm
http://www.szignummedia.hu/12dec98/ktvnhit.html
http://www.cegnet.hu/cv/9906/jogi/39_43.htm

Tovabba a Polgari Torvenykonyv 80. paragrafusa:

http://www.sztaki.hu/providers/torvenytar/jog_37/jog_3713.htm


es szamos birosagi hatarozat. Peldaul:

BH1995. 632. I. Korábban adott hozzájárulás alapján felhasznált
fénykép újbóli - hozzájárulás nélküli - felhasználása önmagában
is jogsértést valósít meg [Ptk. 80. § (1) és (2) bek.].

BH1985. 17. A képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem
vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről,
táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát
az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában
örökit meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket.
A nyilvánosságra hozatalhoz a felvételen ábrázolt személy
hozzájárulására van viszont szükség, ha - az összes körülményre
tekintettel - megállapítható a felvétel egyedisége,
egyéni "képmás"-jellege. [Ptk. 80. § (1) és (2) bek.]


Mellekelem tovabba a Szerzoi Jogi Torveny magyarazatanak
vonatkozo reszet:


A Szjt. (új) 72. §-ához:

A megrendelésre készült képmásokhoz fűződő jogok
Ennek a rendelkezésnek első olvasása után el lehet jutni arra a
következtetésre, hogy minden olyan esetben, amikor a művészi
fényképen ember felismerhető módon szerepel, az ábrázolt személy
hozzájárulása nélkül a művészi fénykép nem hozható nyilvánosságra.
A Ptk. 80. § (2) bekezdésének rendelkezése tehát korlátozná -
bizonyos esetekben lehetetlenné tenné - a fotóművész számára a
szerzői jogi törvényben biztosított jogainak gyakorlását.
Alátámasztani látszik ezt a szerzői jogi törvényhez fűzött
miniszteri indokolás, a megrendelésre készült képmással
kapcsolatban magyarázva az ábrázolt személy hozzájárulásának
szükségességét a szerzői jogok gyakorlásához. Ez az indokolás
a következő mondattal fejeződik be: "E rendelkezések nem
érintik a Ptk.-nak a más képmásával való visszaélést tiltó
szabályait."

Mit tilt meg a Ptk. 80. § (1) és (2) bekezdése valójában a
képmással kapcsolatban? Mindenekelőtt az azzal való visszaélést.
A művészi fényképek általános felhasználási módjai nem valósítanak
meg visszaélést a fényképen szereplő képmás vonatkozásában. A
képmásnak könyvkiadásban, sajtóban, kiállításon történő nyilvánosságra
hozatala önmagában nem minősíthető visszaélésnek. Visszaélés lenne
például, ha az évtized legnagyobb gonosztevőinek arcképei között
egy tisztességes állampolgár portréját is közzétennék. Tilos továbbá
a képmást az érintett személy hozzájárulása nélkül nyilvánosságra
hozni. Amennyiben elfogadjuk a képmás előzőekben kifejtett értelmezését,
ez a tilalom nem okoz különösebb nehézséget a fotóművésznek. Azokban
az esetekben ugyanis, amikor a fotóművész valakiről portrét készít,
nem nehéz az ábrázolt személy hozzájárulását megszerezni a művészi
fénykép portré esetében vélelmezhető a hozzájárulás azáltal, hogy
az érintett személy a felvétel elkészítéséhez hozzájárult. Egyébként,
hogy a mindennapi életben mennyire így értelmezik és veszik tudomásul
ezt a szabályt, erre számtalan példát lehet felhozni. Senki nem
tiltakozik az ellen, ha a televízió különböző helyszíni közvetítései,
vagy riport felvételei során az ő képmása is szerepel ország-világ
előtt. De ugyanígy az sem vált ki ellenkezést, ha az Operaház megnyitó
előadásának közönségéről valamelyik képeslapban megjelenő képen saját
képmásával találkozik az állampolgár. Levonhatjuk tehát mindebből azt
a következtetést, hogy a művészi fényképnek az ábrázolt személy
hozzájárulása nélkül történő normális, természetes felhasználása -
gyakorlatilag - számottevő polgári jogi szankcióit nem von maga után.

Összefoglalóan tehát a felhasználás feltételeit a következőképpen
foglalhatjuk össze:
1. A művészi fényképek vonatkozásában képmásnak az arckép (portré)
tekintendő. Azt, hogy a fényképen szereplő személy arca még képmásnak
érzékelhető-e, a konkrét esetben - szükség szerint a Szerzői Jogi
Szakértő Testület szakvéleménye alapján - a bíróságnak kell eldöntenie.

2. Csak a megrendelésre készített képmást tartalmazó művészi fénykép
nyilvánosságra hozatalához van szükség az ábrázolt személy hozzájárulására.
A hozzájárulás birtokában a fotóművész szerzői jogainak gyakorlásában
korlátozva nincs.

3. A nem megrendelésre készült képmás tekintetében vélelmezni kell, hogy az
ábrázolt személy azáltal, hogy a felvétel elkészítését megengedte, a képmás
nyilvánosságra hozatalához is hozzájárult.

4. Ha a művészi fényképen szereplő személy arca arcképként nem érzékelhető,
a Ptk. 80. § (2) bekezdése rendelkezésének alkalmazása fel sem merülhet.

5. Művészi fényképen szereplő képmással kapcsolatban is tilos bármiféle visszaélés.



Udvozlettel...
Az Internet-konyvtaros