MIT-HOL kerdes [0513]: tortenelem

[Kiraly Peter]

Content-Type: TEXT/PLAIN; charset=X-UNKNOWN


> Kerdes: Melyek a szabad kiralyi varosok?
> (nem csak a mai Magyarorszag teruleterol)
> Miert: tavolabbi cel: kapcsolatfelvetel

Kedves Eva,

Bar latom, hogy a Revaiban megnezte, azert hadd masoljam ide
hogy mit irt errol a Pallas:

Szabad kiralyi varosok=20

igy nevezik azokat a kozsegeket, helyi kozuleteket, melyek kiraly=
i
privilegiumok altal a megyei es foldesuri hatosag alol kive=
tettek es
kezdetben mint kivaltsagos kozsegek eltek, idovel, ugy a XV. sz=
=2E elejen,
a torvenyhatosagi jogallast is megszereztek. Kivaltsagaik=
 azonban az
orszagos torvnyekkel, a nemesseg jogaival osszeutkozesbe nem =
johettek. Az
ujabb idoben pedig arra, hogy valamely kozseg a Sz. privilegiumat
elnyerhesse, szukseges volt, hogy a korona es az orszag irant k=
ulonos
erdemeket szerzett legyen, az uri hatosag alol magat megval=
tsa, a Sz.
anyagi es szellemi terheinek elviselesere kepesseget igazolja =
es vegre,
hogy torvenybe iktattassek. Az 1687. XVII. t.-c. pedig minthogy a Sz.
szama <a visszafoglalasok altal annyira szaporodott, hogy az mint
negyedik rend, a tobbi rendekkel nemcsak egenlo volna, hanem azokat fel=
ul
is haladna, akkent intezkedik, hogy jovore szamuk ne szaporit=
tassek,
vagyis csak kivetelesen nagy erdemekert es hogy o felsegenek =
e kegyelme
torvenybe iktattassek. E hatarozat a gyakorlatban ugy valosult me=
g, hogy
amely varost a kiraly a Sz. privilegiumaval felruhazott, de ez
becikkelyezest nem nyert, az a Sz. cimet, torvenyhatosagi jog=
allasat
birta ugyan, de az orszaggyulesre kovetet nem kuldhetett. Ilyen v=
arosok
voltak Arad, Eszek, Pecs.=20

A szabad kir. varos testuletileg egy nemes szemelynek tekintetett e=
s igy
nemesi jogokkal es szabadsagokkal elt, de minthogy e jogok csak
testuletileg illettek meg, tagjaira, vagyis a varosi polgarokra nem
terjedtek ki, habar a vam- es helypenztol, ugy mint a nemes ember=
ek az
egesz orszagban mentesek voltak. A szabad kir. varos foldjet tula=
jdonul
birta, a kiralyi kisebb haszonvetelek is ot illettek, a nemesi
folkelesben reszt vett, sot nemesi joszagokat is birhatott (a v=
arosi
polgar azonban csak varosi telket), de ezekre mar a megyei hatosa=
got
elismerni tartozott. Az 1542. XXXIII. t.-c. pedig, nehogy a nemesi
birtokok igen is nagy terjedelemben jussanak a Sz. kezere,
megallapitotta, hogy jovore se kiralyi adomany, se zalog ci=
men ilyen
birtokot ne szerezhessenek. De az eddig jogos cimen nyert adomanyt jo=
vore
is zavartalanul birhatjak (1542. XXXIV.). A varosiak urafogyott
vagyonaban orokosodtek, amely tehat nem szallt a koronara. =
Az allam
ifelugyelet ervenyesulese mellett onkormanyzattal birtak es=
 az allami
kozigazgatast kozvetitettek. A torvenyt, kormanyrendeleteke=
t es ajta
hatarozataikat sajat kozegeikkel hajtottak vegre, helyi ugyeike=
t maguk
kezeltek. A kiralyi adon (Census Regius v. Census sancti Martini), a =
hadi
adon es a katonabeszallasolas terhen kivul mas orszagos=
 terheket nem
viseltek; kulon cimerrel es pecsettel birtak. Az orszaggyul=
esre mar III.
Endre ota, veglegesen elismerve pedig Zsigmond ota koveteket kuld=
ottek es
a szabad keruletekkel egyutt az orszag negyedik rendet alkottak. =
Vegre az
igazsagszolgaltatasban elso folyamodasu torvenyszekkel birt=
ak, de
megkulonboztettek a tarnoki Sz. es a szemelynoki Sz.-at e=
s ennek fokep az
igazsagszolgaltatasnal volt jelentosege, amennyiben a tarnoki=
 Sz.-tl a
tarnoki szekhez, a szemelynoki Sz.-tol a szemelynoki szekhe=
z tortent a
felebbezes.

A Sz. eletenek egy arisztokratikus vonasat alkotta az, hogy jogaika=
t
tenyleg nem a varosi polgarok osszessege, hanem annak csak egy ki=
s resze
gyakorolta. Igy a kulso tanacs, egy onmagat kiegeszito test=
ulet 40-100
taggal, Pesten 120 taggal, mely a varos kozgyulesenek tekinthet=
o, vezetoje
a varosi szoszolo volt es a belso tanacs, melynek tagjai volt=
ak: a fobiro,
polgarmester (ahol ez allas volt rendszeresitve), a 4-12 tanacsos=
=2E Ezeken
kivul pedig a tisztikar allott a jegyzoi, ugyeszi, adoszedo=
i, leveltari,
iktatoi, gazdasagi, arvaszeki, rendori (varoskapitany), orvos=
i, mernoki
tisztviselokbol. A belso tanacs vezette a kozigazgatasi es ga=
zdasagi
ugyeket, de eljarasarol koteles volt a kulso tanacsnak je=
lentest tenni es
azt minden fontosabb esetben meghallgatni. A torvenykezesre azonban a
kulso tanacsnak nem volt befolyasa. A tisztujitast a kuls=
o tanacs
eszkozolte evenkint vagy minden masod, illetve harmad evben. A ta=
nacsosok
allasa azonban elethossziglanra szolott. A Sz. szoros fuggesben=
 voltak a
fokormanyszekektol es pedig kozigazgatasi ugyekben a helyta=
rto tanacstol,
penzugyekben a kiralyi udvari kamaratol, mar 50 frtnyi kiadas=
hoz a kamara
jovahagyasa volt szukseges.

Az 1848-iki torvenyhozas a Sz.-at illetoleg ideiglenesen rendelkezv=
en,
megallapitja, hogy ez mint koztorvenyhatosag kozdolgait a t=
orvenyes
felugyelet alatt fuggetlenul igazgassa; tovabba kozszervezete=
t most mar a
nepkepviseleti alapra helyezi es a varosi tisztviselok es kep=
viselok
valasztasanak jogat, a torvenyben meghataroztt elofeltete=
lek mellett,
minden varosi polgarnak megadja. Az 848. V. t.-c. pedig Arad, Eszek, =
Pecs
varosokat, mint kulon valasztokeruleteket, az orszaggyule=
si kepviselo
valasztasara jogositja. Az 1869. IV. t.c. a biraskodast elval=
asztvan a
kozigazgatastol, ezzel a Sz. biraskodasi joga is megszunt. Ve=
gre az 1876.
XX. t.-c. 28 szabad kir. varostol elveszi a torvenyhatosagi jog=
allast, ugy
hogy ezzel jelenleg csak a kovetkezo Sz. birnak: Arad, Budapest, Debrec=
en,
Gyor, Kassa, Kolozsvar, Komarom, Maros-Vasarhely, Pecs, Pozsony=
,
Selmec-Belabanya, Sopron, Szabadka, Szatmar-Nemeti, Szeged,
Szekesfejervar, Temesvar, Ujvidek, Zombor; mig a kovetkez=
o 28 a rendezett
tancasu varosok csoportjahoz tartozik: Bakabanya, Bartfa, Bazin,
Besztercebanya, Breznobanya, Eperjes, Erzsebetvaros, Esztergom,
Felsobanya, Gyulafehervar, Kesmark, Kis-Marton, Kis-Szeben, Kor=
pona,
Kormocbanya, Koszeg, Libetbanya, Locse, Modor, Nagybanya, Nag=
yszombat,
Ruszt, Szakolca, Szamosujvar, Szt.-Gyorgy, Trencsen, Ujbanya, Z=
olyom. L.
meg Varos es Torvenyhatosag.