Az elso magyar orszagyulesi gyorsiro

[Moldovan Istvan]

Kedves Kollegak,

Kaptam egy 2 oldalas eletrajzot az elso magyar orszaggyulesi
gyorsirorol, Hajnik Karolyrol. A MEK-be ajanlottak, de ilyen
rovid anyagokat nem veszunk fel. Gondoltam elkuldom
a listara, hatha valamikor, valamelyikunk hasznat veszi.

Igy kesobb az archivumban is visszakeresheto lesz.

Udv

Istvan
--------------640FC4D7CDDF0EF992088071
;
 name="hajnik.txt"

Content-Disposition: inline;
 filename="hajnik.txt"


                              Kovács László


    Az első magyar országgyűlési gyorsíró, Hajnik Károly (1806-1866)


Hajnik Károly 1806. december 10-én született Pozsonyban. Anyja Markovics
Antónia. Alig három éves, amikor atyját, idősebb Hajnik Pált elveszti, így
hamar kénytelen nélkülözni gondoskodó jóságát. De az anyai szeretet, a
család óvó melegsége, majd a tágabb környezet ösztönző légköre mind
hozzájárul tehetsége későbbi kibontakozásához.

1815-től a pesti, egy évig a váci kegyesrendi (piarista) gimnáziumban
tanul. Érdeklődő, igyekvő tanuló. Jó eredményekkel végez 1821-ben. Ebben
az évben beiratkozik a pesti egyetemre, hogy jogi tanulmányokat
folytasson. A jogtudomány iránti vonzalmának felébresztésében biztosan
nagy szerepet játszik a családi hagyomány is. Elsősorban atyjának - immár
csak közvetett - példája: idősebb Hajnik Pál ugyanis korának híres
jogtudósa volt, a magán- és büntetőjog, később a statisztika és a bányajog
egyetemi tanára, a Historia Juris Hungarici (1808, Buda), a magyar jog
történetét Szent Istvántól I. Ferencig tárgyaló mű szerzője.

A család hírnévre szert tett tagjai mind jogvégzett emberek voltak: pl.
ifjabb Hajnik Pál (1808-1864), akit a Batthyány-kormány Pest rendőrségének
parancsnokává nevezett ki. Továbbá Hajnik János (1811-1887) gazdasági író.
Róla engedtessék meg egy kevéssé ismert, ám érdekes kultúrtörténeti tényt
megemlíteni: ő készítette el Széchenyi István halotti címerének rajzát
1860-ban. Említsük még meg Hajnik Imre (1840-1902) jogtörténetírót, sőt
Hajnik Károly anyai nagyapját, Markovics Mátyás (1751-1832) jogtudóst.

1821-ben befejezi a pesti egyetemen jogi tanulmányait, majd ügyvédi
vizsgát tesz, megkapja I. Ferenc császár által kiadott ( " Nos Franciscus
Primus... ") kezdetű ügyvédi diplomáját. Ezután Temesváron lesz aljegyző.
A pályafutása elején készült portréján egy karosszékben ülő, balját kardja
markolatán pihentető, derűs, nyílt tekintetű, erőt és ambíciót sugárzó
tartású férfiút láthatunk. Belőle válik néhány évvel később az első magyar
országgyűlési gyorsíró.

Hogyan tanulta meg a gyorsírást? Gáti Istvánnak a magyar gyorsírás
megteremtésére vonatkozó első, 1769-es kísérlete után a tulajdonképpeni
gyorsírás 1802-ben kezdődik Magyarországon. Egy Danzer József nevű
kapitány ekkor ülteti át Taylor angol rendszerét latinra, majd németre.
Danzer munkáját Kovács Imre 1821-ben átdolgozza magyar nyelvre. Temesvári
aljegyző korában Hajnik Károly ebből az áttételből tanulja meg a
rendszert: egy kaputos rabbal diktáltat magának. Évekig gyakorolja magát
a gyorsírásban, hogy azután Pozsonyban, mint első magyar országgyűlési
gyorsíró szerepeljen. Nem elégszik meg azonban a Taylor-rendszer
elsajátításával, hanem maga alkotta jelekkel ki is egészíti, így még
a leggyorsabb beszédű szónokokat is követni tudja.

Hajnik Károly tehát már az 1832-36-os pozsonyi országgyűlésen gyorsan,
pontosan és szó szerint képes feljegyezni az elhangzó beszédeket.  Meg
kell jegyezni, hogy ezeket a gyorsírással rögzített országgyűlési
jegyzőkönyveket nem szabad összetéveszteni az Országgyűlési
Tudósításokkal. Ezek számai nem gyorsírásos és nem szó szerinti közlései
a tárgyalásoknak, hanem rendes folyóírással készült publicisztikai művek.
Ezek az első magyar politikai hírlapszámok Kossuth Lajos szerkesztésében.
Az akkori kormány a sokszorosításukhoz nem engedélyezett könyvnyomdát, sőt
kőnyomatos sokszorosításukat is meghiúsította. Az országgyűlési ifjak
ezért kénytelenek voltak a szükséges példányszámban rendes kézírással
másolni őket (1835 végétől 1836 tavaszáig Törvényhatósági Tudósítások a
cím.) Az országgyűlési jegyzőkönyveket ugyanis később mindig kinyomtatták.
Az érdekesség kedvéért idézzük az egyik ilyennek meglehetősen hosszú
címlapját: "Felséges Első Ferencz Ausztriai Császár, Magyar és Cseh Ország
koronás királyától Po'sony Szabad királyi várossában 1832-ik esztendőben,
karácsony havának 16-ik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésnek
jegyzőkönyve. VI. darab. ( Po'sony. Nyomtattatott Belnay, Landerer, Schmid
és Wébernél. 1834.) A nyomtatás alapja a Hajnik Károly által gyorsírt
szöveg volt.

A 40-es évek elején főúri barátai, közöttük Batthyány Lajos gróf, elküldik
Hajnikot Münchenbe Franz Xaver Gabelsbergerhez, hogy tanulmányozza a
világhírű gyorsíró rendszerét. Minden költségét Batthyány viseli.
Visszatérve Hajnik azonban a Taylor-rendszer híve marad. 1843. április
10-én Kossuth Lajos megszervezi az első magyar gyorsíróversenyt, s ő maga
diktálja a versenyszöveget. Hajnik Károly nagy elismerésben részesül:
az eredményhirdetéskor Kossuth Lajos méltatja munkásságát.

Az említett 1832-36-os pozsonyi országgyűlést követően Hajnik Károly
szerkeszti a magyarországi és erdélyi országgyűlések gyorsírási naplóit
(1843-44-ben mindkét Tábláét).

A magyar minisztérium 1848-ban állandó országgyűlési főnökké nevezi ki és
politikai megbízást is ad neki: Erdély kormánybiztosa lesz. Természetesen
jelen van az 1848-as erdélyi országgyűlésen. Ő hozza meg Pestre az unió
kimondásának hírét.

A szabadságharc leverését követő megtorlás és önkényuralom idején
megszűnik az alkotmányos élet, nincs országgyűlés, Hajnik Károly elesik
az országgyűlési gyorsírói pályától. Évekig könyvesbolti eladó, majd
az irodalomnak él. Megszerkeszti a Vasárnapi Könyvtár 30 kötetét, majd
a Hírmondó és a Képes Újság című néplapokat szerkeszti, s
visszaemlékezéseket közöl. 1857-től 1862-ig a Magyar Sajtó szerkesztője.

Az 1860-as évek közepén gyorsírási rendszerének taníthatósága és
korszerűsége gondot okoz. 1865-ben helyét az országgyűlési gyorsírásban
fiatalabb erőkkel töltik be, akik már a mához vezető modern gyorsírást
alapozzák meg.



Az idős mester kedélye megromlik, betegség gyötri, gyakran panaszkodik,
ahogy erről testvéréhez, Pálhoz 1866. május 21-én írt levele is
tanúskodik. Korabeli arcképéről egy fáradt szempár tekint ránk a befutott
pálya minden tudásával, minden jó és minden keserű tapasztalatával.

1866. szeptember 21-én hunyt el Budán. A Németvölgyi temetőben helyezték
végső nyugalomra. Utca, tér sajnos nincs elnevezve róla, köztéri szobrot
sem kapott. Neve és munkássága elfeledve mégsincs. 1985-ben felvette nevét
a Budapest VII. kerületében található Hajnik Károly Közgazdasági
Szakközépiskola és Gimnázium, amelynek falai között egy tekintélyes és
szakszerű állandó emlékkiállítást rendeztek be. A tanulók és a tanárok
minden év december 10-én, születésnapján iskolai rendezvénnyel emlékeznek
rá. Megkoszorúzzák iskolai márvány emléktábláját és az 1963-ban a
Németvölgyi temetőből a Nemzeti Panteon Fiumei úti Sírkertjébe,
a 17/1 parcellába áthelyezett nyughelyét.



Hozzájárulok, hogy ez a dokumentum a Magyar Elektronikus Könyvtár
állományába bekerüljön.

                                                        Kovács László

--------------640FC4D7CDDF0EF992088071--