[MetPress] Hallota ? Drónok a régészetben

[Internetujsag -Hirek a vilagbol, hirek a vilagba- /MET (c) 1990 Magyar Elektronikus Tozsde Internet Hirugynokseg]

Forrás: MTA

Milyen egy 21. századi régész szakmai eszköztára? Az első kapavágás – vagy
még inkább a felső humuszréteg munkagéppel való eltávolítása – előtt már
számos ismerettel rendelkezik a területről. Az adatokat részben az évek, sőt
évtizedek alatt megtett terepbejárásokból, azaz a felszínen talált leletek
térképezésével gyűjtött információkból, részben pedig a legmodernebb
lelőhely-diagnosztikai műszerek alkalmazásából nyerik. Ahhoz például, hogy
egy területen egy fűszál megbolygatása nélkül benézzenek a föld alá, az
esetek többségében roncsolásmentes, geofizikai módszereket alkalmaznak.

„Intézményünkben az elmúlt években olyan roncsolásmentes eszközparkot
tudtunk felépíteni, ami nemzetközi szinten is versenyképes” – mondta Oross
Krisztián, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének
tudományos titkára.


A régészet művelése manapság sem nevezhető éppen szobatudósi munkának: a
műszert kezelő régész minél kevesebb fém elemet tartalmazó ruhában kezeli a
kétkerekű eszközt a mezőn, és próbál nem halálra rémülni a gazból az utolsó
pillanatban felröppenő fácánoktól.


Fáradozásának eredménye azonban egy olyan kép, amelyen a sötét csíkok jelzik
az egykori ház mellett futó árokszerű gödröket, a kerek foltok pedig a
különböző funkciójú más gödröket vagy például az oszlophelyeket. Ezek
alapján lehet tudni, hogy ott emberi megtelepedés nyomai, többek között egy
épület maradványai találhatók.

 

A roncsolásmentes diagnosztikához nem kell a talajszinten maradni. Egy
területet drónról körbefotózva, a képeket célszoftverrel feldolgozva olyan
terepmodelleket lehet létrehozni, amelyeken sokkal feltűnőbbek azok a
felszínformák, amelyeket egy 2D-s kép alig mutat meg. A drónfotókból
összerakott kép ráadásul jóval nagyobb felbontású, mint bármilyen,
kereskedelmi forrásból beszerezhető felvétel.

Drón repül Mözs felett

Az MTA BTK Régészeti Intézete a közelmúltban beszerzett, a mágneses térnek a
környezethez viszonyítva kis változásait is kimutató magnetométert, illetve
professzionális drónját a nyáron több ásatáson is használta. A drón egy
újkőkorból származó, oszlopszerkezetes, nyeregtetős épület részletének
feltárása során játszott komoly szerepet Tolna-Mözs település határában. A
mágneses tér mérésére szolgáló magnetométer pedig a Pest megyei Valkón
végzett első tesztek után a mözsi feltáráson ismét fontos szerepet kapott,
ahol korábban német–magyar nemzetközi együttműködés keretei között már nagy
felületen folytak magnetométeres felmérések. A készülék képes érzékelni az
emberi tevékenység nyomán keletkezett hatások eltérő mágneses adatait.
Ezáltal kimutathatóak például a föld alatt lévő házak, gödrök, árkok vagy
akár sírok. A mözsi helyszínen az ásatások előkészítéséhez szükséges
információkat talajfúrásokkal egészítették ki a kutatócsoport tagjai.

További infok:

http://mta.hu/tudomany_hirei/regeszek-dronnal-es-magnetometerrel-106834

- és egy további kis izelítő a tnulmányból

„Ugyanazt látják, mint 7500-8000 éve az első földművelők”

Ahhoz, hogy a régészek nyugodtan dolgozhassanak, a területileg illetékes
múzeumok és kormányhivatalok segítségére is szükség van. Emellett
elengedhetetlen, hogy az adott településeken élőkkel is jó kapcsolatot
alakítsanak ki. „Ők a terület mai gazdái, valamilyen formában mindenképp az
első földművelők utódai, csak közben eltelt röpke 250-300 emberi generáció.

Nem feltétlenül közvetlen biológiai kapcsolatra gondolok. Azt ma még az
archeogenetika eszköztárával sem tudjuk megtenni a Kárpát-medencében, amely
például a Brit-szigeteken szerencsés esetben lehetséges, nevezetesen, hogy
egy vaskori tőzeglápban fennmaradt holttest vizsgálata után a szomszéd falu
iskolaigazgatójában felleljék valószínű leszármazottját – mondja Oross. – A
kapcsolat valahogyan mégis megvan. A feltárások helyszíneinek mai művelői
rendre minden segítséget megadtak, hogy egy ásatás létrejöhessen. Az az
általános tapasztalat, hogy az embereket érdekli a közvetlen környezetük
múltja. Az M7-es autópálya mentén végzett feltárásokról készült
ismeretterjesztő kötetnek kimondottan széles olvasótábora volt a
balatonszárszói ásatás munkásaitól a szakmai közönségig.” Valószínűleg az is
érdekelni fogja a dél-dunántúliakat, kik használták a mezőiket nyolcezer
évvel korábban, és meddig jutottak el. A válasz már egészen közel van.
Forrás:  MTA
--
Metpress (c) 1990 XXVI. évf. --www.metpress.hu--
metpress at listserv.niif.hu -- info at  metpress.hu--
Kiadó képviselője: Dr. Orczán Zsolt
Főszerkesztő: Orczán Csaba Sándor
Szerver támogatóink: Banknet és az NIIF
--