torveny

[Orczán Zsolt]

És az 5. részlet
Bõvebben :
http://www.metpress.hu
A javaslatokat a listara kérjük.

Befektetési szolgáltatási tevékenység

Az EU-irányelveket alapul véve és azokat részben átvéve az 1996. évi
CXI. törvény határozza meg és sza-
bályozza a befektetési szolgáltatási tevékenységet. Az elmúlt több mint
két év magyar és nemzetközi tapasz-
talatai birtokában, szükséges revízió alá venni az Épt. elõírásait. A
jelen munka során teljes mértékben át kell
venni a vonatkozó EU-direktívát, és fel lehet használni a különbözõ
nemzetközi szervezetek (Bázeli
Bankfelügyeleti Bizottság, IOSCO) által készített ajánlásokat.
Tekintettel arra, hogy az ún. univerzális bankrendszer irányába tett
lépésként 1999. január 1-jétõl a kereskedelmi
bankok is jogosultak teljes körû befektetési szolgáltatási tevékenységet
végezni (és nincs szándék ennek
megváltoztatására), olyan tevékenységi szabályokat szükséges
meghatározni, melyek egyaránt alkalmazhatóak a
befektetési szolgáltatási tevékenységre szakosodott vállalkozásban, és
az "univerzális" bankban is. A
szabályozás során alapelvnek kell venni, hogy egységes, versenysemleges
szabályozás jöjjön létre.
Akár bank, akár brókercég végzi a befektetési szolgáltatási
tevékenységet, a jövõbeni szabályozásnak nagy
hangsúlyt kell fektetnie a szervezeten belül folyó egyes tevékenységek
kockázat és információáramlás
szempontjából történõ különválasztására. Az ún. "tûzfalszabályozás"
esetében a saját számlás tevékenység,
illetve az ügyfél megbízása alapján az ügyfél javára történõ kereskedés
szigorú szétválasztását, az ún. "kínai fal
szabályozás" esetében pedig a corporate finance és a kereskedési,
portfoliókezelõi tevékenység szétválasztását, a
szervezeten belüli információáramlás megfelelõ módon történõ
megszervezését, illetve bizonyos információk
védelmét kell megoldani.
Az 1996. évi CXI. törvény számos elõírást tartalmaz a befektetési
szolgáltatók kockázatainak mérésére, a

kockázatok megfelelõ keretek között tartására vonatkozóan, azonban a
sorozatos brókercsõdök egyik tapasz-
talata az, hogy a cégek ezeket nem vagy csak részlegesen alkalmazzák,
belsõ ellenõrzési rendszerük és fel-
ügyeletük egyáltalán nem vagy hiányosan mûködik. A hatályos EU-direktíva
alapján újra kell fogalmazni a be-
fektetési szolgáltatók kockázatkezelésére vonatkozó szabályokat, és meg
kell erõsíteni a szabályok betartása
felett õrködõk eszközrendszerét, hatáskörét, felelõsségét.
A jövõ szabályozásának másik alapkérdése, hogy a jelenlegi külön
törvényekben meghatározott és szabályozott
befektetési szolgáltatási tevékenység és az árutõzsdei tevékenység a
jövõben is külön elveken alapulva, külön
törvényben kerüljön szabályozásra, vagy lehetséges-e az egységes
szabályozás. Különösen élesen vetõdik fel a
kérdés a pénzügyi termékek határidõs és opciós piaca esetében, amely a
jelenleg mûködõ két tõzsdén egyaránt
nagy súllyal szerepel (és a bankközi piacon is folyik ilyen típusú
kereskedés). Az eddig beérkezett vélemények
túlnyomó többsége szerint nem indokolt a két tõzsdén folyó (nagyrészt
azonos) tevékenység külön törvényben és
más elvek szerinti szabályozása, a két tõzsdén dolgozó társaságok
tevékenységének szabályozását egy
törvényben, egységes elvek szerint lehet és kell megvalósítani. Az egy
törvényben való szabályozás
nyilvánvalóan nem jelentheti azt, hogy uniformizáljuk a szabályokat, az
indokolt különbségtételeket fenn lehet
tartani, a forgalmazott termék speciális jellegébõl vagy a forgalmazás
speciális körülményeibõl fakadó eltérõ
szabályokat az egységes törvényben lehet és kell megfogalmazni.
Várhatóan ugyancsak sok problémát fog okozni a határon átnyúló
tevékenységek szabályozása mind a
Magyarországon engedélyezett befektetési szolgáltatók, mind pedig a
külföldön engedélyezett és felügyelt
befektetési szolgáltatók tevékenységére vonatkozóan. A jelenlegi
törvények (illetõleg azok közül sem mind-
egyik) egyelõre csak a fiókintézmények szabályozását tartalmazzák, de -
nemcsak az eljövendõ EU-tagságunk
okán - már most szükséges foglalkoznunk a határon átnyúló tevékenységek
szabályaival.
A jelenlegi Épt. részletesen szabályozza - erõteljesen támaszkodva az
EU-direktívákra - a befektetési
szolgáltatást végzõk piacra lépésének feltételeit. Bár ez a
feltételrendszer rendkívül részletes, sok részletkérdésre
kiterjedõ, szükségesnek látszik ezen szabályok eddigi mûködésének
felülvizsgálata, az indokolt kiigazítások
megtétele. Nem kerülhetõ el az EU-direktívában szereplõ, eddig még át
nem vett feltételek teljes átvétele.
A befektetési szolgáltatási tevékenységet végzõ szervezetek jelenlegi
besorolási rendjét (ügynök, bizományos,
kereskedõ, befektetési társaság) is szükséges újragondolni, pl. arra
való tekintettel, hogy ma nem lehetséges
olyan, a fejlett tõkepiacokon mûködõ, speciális tevékenységet ellátó
szolgáltatók piacra lépése, illetve mûködése,
mint pl. az inter-dealer bróker, discountbróker, local. A befektetési
szolgáltatási tevékenységet végzõ
szervezetek újraszabályozásakor szabályozni kell azt is, hogy az egyes
tevékenységek közül melyek azok,
amelyek szükségszerûen egymással együtt végzendõk, és melyek azok,
amelyek külön is végezhetõk. Az egyes
vállalkozásfajták újradefiniálása kapcsán meg kell vizsgálni azt, hogy a
minimális alaptõkenagyság mennyiben
változtatandó, illetõleg az egyes befektetési szolgáltatókkal szemben
támasztott tõkekövetelmény miképpen lehet
tevékenységarányos.
Nagy kérdés, hogy szükséges-e a befektetési szolgáltatók minimális
alaptõkenagyságára vonatkozó követelmény
további növelése (mint azt sokan szorgalmazzák), vagy az eddiginél
differenciáltabb alaptõke-
követelményrendszer megállapítása indokolt. Ez utóbbi esetben a
ténylegesen végzett tevékenységi kör, annak
jellege, kockázatossága alapján kerülne megállapításra a piacra lépéshez
minimálisan szükséges alaptõkemérték.
Nem indokolt alaptõke-elõírásként megjeleníteni a tevékenység végzéséhez
szükséges tõkekövetelményt,
helyette a jelenleginél nagyobb mértékben kell építeni a szabályozást a
likvid tõkeelemek tevékenységtõl függõ
mértékének elõírására.
Az elmúlt egy év tapasztalatait, tanulságait is felhasználva szükséges a
befektetési szolgáltatási tevékenységet
végzõk tevékenységének, illetve tevékenységi szabályainak újragondolása.
Az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell
fektetni a szolgáltatók tevékenységi kocká2atainak szabályozására. A
törvény csak olyan szabályokat
tartalmazhat, amelyek a szolgáltató tevékenységére általánosan és hosszú
távon is fennállnak, ugyanakkor a
törvénynek felhatalmazást kell adni arra, hogy a piaci igényeknek,
szükségleteknek és aktuális helyzetnek
megfelelõ, rugalmasan változtatható szabályok alsóbb szinten szülessenek
meg (PM, felügyelet).
A befektetési szolgáltatási tevékenység szabályozásának vezérlõelve
továbbra is a befektetõvédelem (ezen belül
is elsõsorban az ún. kisbefektetõk vagy laikus befektetõk) minél
teljesebb körû megvalósítása. Az új törvénynek
rendelkezni kell a befektetési szolgáltatók és a megbízóik között
létrejövõ szerzõdések kötelezõ tartalmi
elemeirõl, egységes szerzõdéskötési rendszer kialakításáról. A
törvénynek kell elõírnia azokat a szabályokat,
amelyek a befektetõk pénzének, értékpapírjának a befektetési szolgáltató
vagyonától elkülönült kezelésére
vonatkoznak. (Itt szükséges ismételten megjegyezni, hogy a letétkezelés
szabályai ma szinte teljes mértékben
kidolgozatlanok, a törvényi szabályozásnak erre is ki kell majd térnie.)
Ugyancsak felül kell vizsgálni a
befektetési szolgáltatók tevékenységének szabályozása során az általuk
vezetett pénz- és értékpapírszámlákra
vonatkozó elõírásokat.
Természetesen nemcsak az ügyfeleket kell védeni a szolgáltató
szabálytalan vagy meg nem engedett
tevékenységétõl, hanem a törvénynek lehetõséget kell biztosítani arra
is, hogy a befektetési szolgáltató kellõ in
formációkat és garanciákat kérhessen és kaphasson az ügyféltõl, az
ügyfél vétlen vagy szándékos károkozása
ellen védhesse magát. A jelenlegi szabályozást ki kell egészíteni az
ügyfelek tevékenységére és felelõsségére
vonatkozó szabályokkal, tudatosítani kell, hogy az ügyfél nem passzív
elszenvedõje a befektetési folyamatnak,
hanem a befektetési döntés meghozója, és így ennek a felelõsségnek a
vállalója is.
A befektetõvédelem kérdéskörén belül kell kezelni az utóbbi idõben sok
vitát kavart Beva-szabályozást. Ez
ügyben meglehetõsen szélsõséges álláspontok jelentek meg, a vélemények
többsége - figyelembe véve az EU-
direktívát - a Beva intézményének fenntartását javasolja, de a
jelenlegitõl eltérõ szabályrendszer mellett.
A Bevára vonatkozó szabályozás felülvizsgálata kapcsán ismételten meg
kell vizsgálni a Beva szervezetére,
jogállására és a kártalanításra vonatkozó elõírásokat. Mindenképpen
szükséges a jelenlegi díjfizetési rendszer
megváltoztatása olyan irányba, hogy a díjfizetés alkalmazkodjon a
befektetési szolgáltató által végzett
tevékenység volumenéhez, jellegéhez, kockázatához. Ezen témakörön belül
külön kezelendõ a Beva és a
felügyelet közötti információáramlás és munkamegosztás kérdése.
Az elektronikus és távkereskedési rendszer, valamint az egyes piaci
szereplõk elektronikus úton történõ
kapcsolattartása kapcsán szükséges megvizsgálni, hogy az adatkezelés,
adatvédelem, adatbiztonság jelenlegi
szabályozása elegendõ-e, illetve milyen változtatások, további szabályok
kidolgozása indokolt.
A befektetési szolgáltatási tevékenységet végzõ szervezetek körében az
elmúlt években többször felmerült az az
igény, hogy önálló kamarát hozzanak, hozhassanak létre. Valószínûleg
életképesebb lenne persze, ha a kamarát
nemcsak a befektetési szolgáltatók hoznák létre, hanem általános
pénzügyi kamaraként jönne létre és mûködne,
azaz tagjai lennének a bankok, biztosítók, vagyonkezelést végzõ
szervezetek stb. is. Jelen munka keretében
érdemes megvizsgálni ' ezt a kezdeményezést, tekintettel arra, hogy
létrehozatalával egy olyan új szakmai és
egyben érdek-képviseleti szerv jöhetne létre, melynek keretén belül egy
sor, ma gondot okozó kérdés
megoldható lenne. A kamara átvehetne feladatokat a tõzsdétõl (pl.
befektetési szolgáltatók érdekképviselete,
bizonyos fegyelmi ügyek, mûködtethetné a jelenleg a tõzsde mellett
mûködõ választottbíróságot, etikai
bizottságot), de akár a felügyelettõl is (pl. üzletkötõk regisztrálása,
nyilvántartása, nyilvántartásból való törlése),
továbbá szervezhetné a piacra lépõ személyek képzését, továbbképzését,
vizsgáztatását stb. A kamara keretén
belül mûködhetne akár a Beva is.
Ezen szabályozási körön belül tûnik lehetségesnek néhány régóta húzódó
szabályozási probléma megoldása,
nevezetesen értékpapír-kölcsönzés, short-selling, nominee, szerzõdéses
nettósítás, melyek ugyan nem alapvetõ
jelentõségûek, de az egyértelmû és világos játékszabályok mind a
szolgáltatók, mind a felügyelõk és a befektetõk
helyzetét megkönnyítik, s közelítik a szabályokat a nemzetközileg is
elvárt szinthez.
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a befektetési szolgáltatási
tevékenység törvényi szintû szabályozása
önmagában mit sem ér megfelelõ adatszolgáltatás és az adatszolgáltatás
alapján végzett különbözõ szintû
kontrollok nélkül. Az elsõrendû feladat az, hogy naprakész, pontos és
valósághû információk álljanak rendel-
kezésre mind a befektetési szolgáltató vezetõ tisztségviselõi, belsõ
ellenõrzése részére, mind pedig a felügyeletet
ellátó hatóságok, valamint a különbözõ piaci szereplõk részére. Az
adatszolgáltatás felelõssége az
adatszolgáltatóra hárul, a nem megfelelõ, pontatlan vagy megtévesztõ
adatszolgáltatást megfelelõ módon
szankcionálni kell.
Meg kell változtatni azt a helyzetet, hogy a befektetési szolgáltatók a
különbözõ szervezeteknek, hatóságoknak,
különbözõ felépítettségû és különbözõ tartalmú információkat
szolgáltassanak, törekedni kell az adatszolgáltatás
tartalmi és formai szempontból egységes rendjének kialakítására. A
szabályozó és ellenõrzéseket végzõ
szervezetekre vonatkozóan pedig egyértelmû és az eddiginél nagyobb
felelõsséget kell meghatározni.
A befektetési szolgáltatási tevékenység szabályozása keretében felül
kell vizsgálni a már jelenleg is tiltott
tevékenységek (bennfentes kereskedés, árfolyam-manipuláció)
szabályozásának megfelelõségét, illetve nagy
valószínûséggel szükség van további tiltott és büntetendõ tevékenységek
(pl. front running) definiálására, illetve
az ezeket felderítõ és kivizsgáló szervezetek megfelelõ hatáskörökkel és
eszközrendszerrel történõ "ellátására".
Az elmúlt egy év tapasztalatai megmutatták azt is, hogy a befektetési
szolgáltatók csõd- és felszámolási el-
járásával kapcsolatos szabályok nem elégségesek, így ezen társaságok
speciális helyzetét, adottságait figyelembe
vevõ kiegészítõ szabályok meghozatalára van szükség.
///////////////////////  /MET -  HU ISSN
1216-0229/////////////////////////////////////////////
--------- következõ rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://listserv.niif.hu/pipermail/met-tozs/attachments/19990929/f17a3bcc/attachment.html