[MEK-L] rontott szovegek a MEK-ben

Zimanyi Magdolna mzimanyi at sunserv.kfki.hu
2010. Júl. 31., Szo, 21:42:47 CEST


Kedves Gyuri,

On Sat, 31 Jul 2010, Válas György wrote:

>> [...]
>
>   Ez 1956 előtti példa.  Hogy azután se javították vissza, annak 
> az oka a kiadók szokása, hogy mindig egy viszonylag friss 
> kiadásból indulnak ki az új kiadással, nem vizsgálják, hogy van-e 
> eltérés a még régebbi kiadásokhoz képest.  Ez kiadói szakmai és 
> nem politikai kérdés, ami nemcsak 1993-ra igaz, hanem már a 60-as 
> évekre is.  Én 1956 utáni példát kértem, és ilyet most sem kaptam.
>
>[...]

Szörényi László könyvéből nem tudok idézni, a Széchényi Könyvtár 
zárva van.

Közvetett bizonyítékként hivatkozhatok Borda antikváriusra, aki 
szerint

    "Meghamisították Kosztolányit, Babits Mihályt, Kuncz Aladárt,
    Benedek Eleket, Krúdy Gyulát - és még folytathatnám -, Kassák
    Lajost, tehát igenis, ezzel foglalkozni kell, és ki kell egyelni
    ezeket a rontott szövegeket a könyvtárakban."

Az 1948-56 közötti időszak kiadási politikájára pedig nemcsak az 
"egyes művek eltitkolása" volt jellemző, hanem sok esetben teljes 
szerzők eltitkolása is, akiket egyáltalán nem, vagy csak igen 
megválogatva adtak ki. Kuncz Aladárt pl. tudomásom szerint a háború 
után 1963-ban adták ki először. Így őt bajosan hamisíthatták 1956 
előtt. De Kosztolányi, Babits Mihály, Benedek Elek, Krúdy Gyula sem 
tartoztak az 1948-56 időszakban nagyobb mennyiségben megjelentetett 
szerzők közé.

A lényeg azonban az, hogy a (Borda antikvárius után szabadon) 
felvetett probléma független attól, hogy az adott szöveghamisítást, 
cenzurázást 1955-ben, vagy 1957-ben követték-e el.  A lényeg, hogy 
rontott szövegeket adtak ki, hosszú időn keresztül.

>   Ez egyes művek eltitkolását jelentette, nem pedig közölt művek 
> torzítását.  Ma viszont a kommunista korszakát próbálják 
> eltitkolni, és az istenes korszakát aránytalanul túlhangsúlyozni.
>
>> [...]
>
>   Az ok nélkülük is ismert:  a Rákosi-rendszer közismert viszonya 
> Tito Jugoszláviájához. Nem a diák felkészületlensége volt a 
> kiindulópont, annak csak az a szerepe, hogy a szöveg átírva is 
> logikus maradt.  Ezért nem figyeltek fel az átírásra a következő 
> sok kiadás szerkesztői.
>
>> [...]

Láng Attilának köszönöm, hogy megerősítette: a Karinthy szöveg 
nemcsak hamisított, hanem a hamisításokkal zavarossá, értelmetlenné 
is tették. Nemcsak a tussal ki nem húzott határ, hanem még néhány 
egyéb képtelenség is: "hadaink", amelyek a norvég határ védelmezése 
közben "már bent járnak Dániában", valamint Dánia, amelyet a 
felkészületlen diák "elfoglal és hozzácsatol Magyarországhoz". De ez 
sem tartozik a lényeghez. A lényeg a szövegtorzítás.

>    Igen visszajutottunk oda, hogy 50-es évekbeli.  Pontosabban 
> Rákosi-korszakbeli, tehát 1956 előtti.  Ennek korszaknak az 
> abszurd irodalompolitikáját pedig nem tagadtam.
>
>     Üdvözlettel:
>
>           Válas György

Kedves Gyuri, szerintem természetesen járkálhatunk az 56 előtt, vagy 
56 után kérdése körül, de a fölvetett probléma szempontjából nem ez 
a lényeges. Az, hogy a két korszak irodalompolitikája között volt 
különbség, magam is tudom, nem teszek egyenlőségjelet 56 előtti és 
utáni állami irodalompolitika közé. Készséggel elismerem, hogy az 56 
utáni irodalompolitika néhány fokkal kevésbé volt abszurd, mint az 
56 előtti.

Szövegekről és azok rontott voltáról beszéltem és beszélek. A MEK 
szempontjából ez a fontos kérdés.

Üdvözlettel

  Zimányi Magdolna

  E-mail: mzimanyi at sunserv.kfki.hu |URL: http://www.kfki.hu/~mzimanyi
  --------------------------------------------------------------------


További információk a(z) Mek-l levelezőlistáról