Nincs tárgy megadva

A kozeljovoben nem lehet realisan szamolni az elektronikus dokumentumok
konyvtari koteles torveny hatalya ala valo kerulesevel. Ezert az
elsodleges es masodlagos elektronikus dokumentumok osszegyujtese
csak kiterjedt szervezo es koordinalomunkaval lehetseges egy szervezett
elektronikus konyvtar kereteben.

A MEK-nek mar kiterjedt kapcsolatai vannak egyetemek, egyetemi
kutatomuhelyek, tanszekek, kiadok iranyaban, amelyeket szervezettebben
boviteni es kiterjeszteni erdemes. A kutatomuhelyekkel,
folyoiratszerkesztosegekkel vagy kiadokkal allando kapcsolatot lehetne
kialakitani a tudomanyos, oktatasi es szepirodalom eredeti, digitalis
formaban valo begyujtesere.

Az 1-es pontban megfogalmazott digitalizalast celszeru osszehangolni
a fenti feladattal. T.i. a kulonbozo teruletek alapirodalmait sok
esetben felesleges es koltseges dolog volna ujra digitalizalni, amikor
ezek elektronikus formaban a halozaton, szerzoknel vagy kiadoknal
mar fellelhetoek.



3. Virtualis katalogizalas
==========================

A magyar halozaton a mai napig hianyzik egy atgondolt, szervezett es
aktualizalt gyujtemenye a hazai Internet forrasoknak. A BUBL-hoz vagy az
Internet Public Library-hoz hasonlo kezdemenyezes legfeljebb a HUDIR-nel
talalhato.

A MEK-ben a teljes szovegek archivalasan kivul mar folyik egy virtualis
gyujtomunka is, mind dokumentumok, dokumentum-gyujtemenyek, mind elektronikus
folyoiratok vonatkozasaban. Szakteruleti felosztassal egy-egy intezmeny,
konyvtar felvallalhatna profiljanak megfelelo halozati forrasok gyujteset
es katalogizalasat.

A MEK-ben mar felmerult, hogy a debreceni KLTE konyvtara segitsegevel
a halozati forrasok katalogizalasat az egyre elterjedtebb szabvannya valo
MARC-hoz lehetne kozeliteni. Ennek segitsegevel letre lehetne hozni egy
virtualis online katalogust. A KLTE mar egy hasonlo, a Library of Congress
projektben vesz reszt (Internet Cataloging Project), amelynek tapasztalatait
Magyarorszagon is megprobaljak felhasznalni.

A "nemzeti virtualis katalogusbol" az egyes konyvtarak gyujtokoruknek
megfeleloen tolthetnek le a tavoli forrasokrol keszitett MARC rekordokat.
Ilyen iranyu fejlesztesek is megindultak mar nehany konyvtarban - tavoli
forrasok katalogizalasa - ezek azonban egyelore egymastol elszigetelten
tortennek.



3.1.  Elektronikus folyoiratok nyilvantartasa; begyujtese es analitikus
-----------------------------------------------------------------------
feltarasa
----------

Egyre tobb periodika jelenik meg teljes vagy reszben teljes szoveges
formaban is a halozaton.

A Magyar Konyvtarosok Egyesuletenek szakmai szekcioival (Elektronikus
Konyvtar szekcio, Bibliografiai szekcio) valamint az OSZK megfelelo
reszlegeivel (Idoszaki Kiadvanyok Bibliografiaja szerkesztoseg), a mar
hasonlo gyakorlatot megvalosito KLTE Kozponti Konyvtarral egyuttmukodve
ki kellene dolgozni az elektronikus folyoiratok azonositasi, formai
feltarasi eljarasait. Mivel a halozati folyoiratoknal a terjeszto
kozeg maga az Internet, ezert a MEK-nek a szerkesztosegekkel valo
folyamatos
kapcsolattartassal lehetne megoldani az esetlegesen megvaltozo cimek,
uj folyoiratok bejelentesenek problemajat.

Mielobb - a szabvanyok reszletes kidolgozasa elott - meg kellene kezdeni
a KLTE tapasztalatai alapjan egy e-folyoiratok MARC alapu katalogusanak
kiepiteset. A MEK egy orszagos bejelento helykent megbizhatoan tudna
nyilvantartani az uj elektronikus folyoiratok megindulasanak,
cimvaltozasokat,
megszuneseket.

                                       * * *


A hazai konyvtarak jelenleg fokent csak a nyomtatott folyoiratok
bibliografiai
feltarasaval foglalkoznak. A MEK az elektronikus folyoiratok analitikus
feltarasa mellett a teljes szovegu cikkek szelektalt feltarasat es
archivalasat is biztosithatna. Ezt a munkat a MEK elektronikus
konyvtarosai mar elkezdtek, de korlatozott szemelyi eroforrasokkal csak
korlatozott modon tudjak vegezni.

Meg kellene kezdeni tovabba a hazai vagy magyar vonatkozasu elektronikus
folyoiratok szervezett, orszagos kiterjedesu analitikus feltarasat.
A MEK kezdemenyezeset felkarolva es kiterjesztve "virtualis" szakreferensek
vagy adott konyvtarak vallalhatnak egy-egy elektronikus szakfolyoirat
analitikus feltarasat, a formai es tartalmi feltarastol kezdve a cikk
teljes szovegenek feldolgozasaig az elektronikus konyvtarba. Ezt a halozat
adta decentralizalt lehetosegekkel telemunkaval is el lehet vegezni, "csak"
a munka koordinacioja, szervezese szukseges.


                                       * * *

Meggondolando, hogy komolyabb allami tamogatassal megkezdjuk az
elektronikus folyoiratok teljes archivalasat, ahol es amennyiben erre
lehetoseg van. Mar vannak lezart e-folyoiratok, amelynek allomanya
egyelore elerheto a szolgaltato gepeken, de ezek 'eltunese' fennallo
veszely. Egy teljesebb nemzeti elektronikus konyvtarnak ezeket a
dokumentumokat is archivalnia kellene es megorizni a magyar kulturalis
vagyon reszekent.



4. Az elektronikus publikalas, - folyoiratok alapitasanak osztonzese, szakmai
 ============================================================================

tamogatasa
==========


A MEK elosegithetne es tamogathatna az elektronikus publikalas
meghonosodasat Magyarorszagon, kulonos tekintettel az oktatas, kutatas
es kultura szferajaban.  Egyre nagyobb szamban jelennek meg - fokent
tarsadalomtudomanyi, kulturalis - folyoiratok elektronikus valtozatai
a hazai halozaton. A MEK elosegithetne ezek alapitasat,
palyazat-figyelessel, eroforras-kozvetitessel. A konyvtaros szakma
segitsegevel szakmai tamogatast nyujthatna az elektronikus folyoiratok
formai es tartalmi kialakitasaban.



5. Online referensz
===================

A MEK ugyancsak mar letezo "segedszolgaltatasa" egy online referensz.
A MEK Vendegkonyvebe tovabba az elektronikus konyvtarosai szamara egyre
tobb, a konyvtari tajekoztatas korebe tartozo keres/kerdes erkezik.

Az elozo tevekenysegi korok alapjan megszervezett szakteruleti konyvtarak,
konyvtarosok "virtualis szakreferenskent" tevekenykedhetnenek a halozatot
hasznalok szamara felhasznalva a MEK archivalt es virtualis gyujtemenyet.



6. Oktatas
==========

Egyre nagyobb es nagyobb lesz az igeny a konyvtarakban es a konyvtarosok
reszerol az elektronikus dokumentumok kezelesevel, feldolgozasaval
kapcsolatban.  Az elektronikus konyvtar oktatasokat szervezhetne,
kezdemenyezhetne, tamogathatna az MKE-vel, a konyvtaros felsooktatassal
egyuttmukodve megfelelo temakban (pl. szoveg-, kiadvanyszerkesztes,
ekezetek elektronikus kezelese, elektronikus dokumentum formak, halozat
hasznalat, Web szerkesztes)


7. Szerzoi jog
==============

Ugyancsak az MKM hathatos tamogatasat igenyelne a szerzoi jog kielegito
rendezese az elektronikus konyvtar vonatkozasaban. Egyreszt a Miniszterium
altal tamogatott kiadvanyok, tankonyvek felteteleul lehetne allitani
egy elektronikus peldany MEK szamara valo atadasat, nyilvanos halozati
eleres biztositasat. Masreszt az MKM altal tamogatott digitalizalando
muvek eseteben szukseges a megfelelo szerzoi engedelyek beszerzese,
szerzoi jogdijak teritese.
Erre a MEK-nek jelenleg nincsenek penzeszkozei, se szellemi kapacitasa.



                        II. Szervezet, szolgaltatas
                        ***************************


Talan az egyik legnehezebb kerdes a MEK megfelelo szervezetenek
kerdese. A tevekenysegi korok felvazolasabol latszik, hogy ezeket
egy adott intezmenyben osszpontositani se nem celszeru, se nemigen
megvalosithato. A halozat adottsagait kihasznalva egyreszt komolyan
lehetne epiteni a tavmunkara, a megfelelo munkatarsaik "online
bedolgozasara". Masreszt azonban az eddigi teljesen "virtualis
szervezet" mellett letre kellene hozni egy elkulonult, csak az
elektronikus konyvtarral foglalkozo, onallo koltsegvetessel rendelkezo,
'MEK irodat', amely a kulso munkatarsakkal a munkat szervezi, koordinalja.

Alternativakent johet szoba, hogy egy adott konyvtarban vagy konyvtari
felsooktatasi intezmenyben jojjon ez letre. Bar ebben az esetben kerdeses
a statusok letrehozasa, az elkulonult gazdalkodas. Eddig felvetodott
az OSZK, amely "taktikai" okokbol, es a JATE, amely szakmai ervek
alapjan latszik lehetsegesnek.

Realisnak latszik meg egy MEK Alapitvany letrehozasa is, amely azonban
bonyolultabb es talan tobb embert igenylo ut, talan hosszabb tavon meg
kellene fontolni.

Kerdes tovabba - amelyre azonban majd csak MKM illetekeseitol kaphatunk
valaszt -, hogy egy fent vazolt tevekenyseg egy resze nem "ferne-e bele"
a tervezett Neumann Janos Digitalis Konyvtarba. A digitalis konyvtar
jelenlegi elkepzeleseiben ugyan fokent a multimediat emlegetik, de ez itt
inkabb tunik divatszonak, mintsem tartalmilag atgondolt, indokolt
koncepcionak.
A MEK jelenlegi allomanyaban mar most is talalhatoak kep formatumban
terkepek, kottak, sot eredeti keziratok.

                                  * * *

A MEK allomanyat a tovabbiakban is celszeru az NIIF kozponti
szamitogeperol szolgaltatni. Hasznosnak es szuksegesnek tunik
azonban egy hazai hivatalos tukorszerver felallitasa a szolgaltatas
biztonsaga erdekeben. Amennyiben a MEK komolyabb gyarapodassal
szamolhat a fent ismertetett elkepzelesek megvalosulasa eseten,
akkor elengedhetetlenne valik egy technikai tovabbfejlesztes.
Itt mar tobbszor megfogalmazott (pl. teljes HTML szolgaltatas,
teljes szovegu kereses, atfogo felhasznaloi statisztika) es uj
fejlesztesek is szoba johetnek.


                                  * * *


Osszegzesul megallapithato, hogy a MEK 3 eve elkezdett  uttoro
jellegu (legalabbis Magyarorszagon) kezdemenyezese hasznosnak
bizonyult es most mar egyre erosebb az igeny egy teljesebb,
szervezettebb elektronikus konyvtarra. Erdemes volna egy olyan
tamogatott szervezetet kialakitani, amelybe szervezett, intezmenyi
szintu tevekenysegek ugyanugy belefernek, mint a MEK tarsadalmi
jellegu mukodese, onkentes segitokkel. A halozat es allami tamogatas
felhasznalasaval szervezo munkaval mozgositani lehetne ontevekeny
maganszemelyeket, oktatasi-, kulturalis intezmenyeket, kiadokat,
magancegeket.

A MEK mindenesetre mar helyet kapott az Olaszorszagban szervezodo
Alexandria projectben (http://alexandria.e-text.it), amely az USA-tol,
Kanadan at Spanyolorszagig, Franciaorszagig probalja meg osszefogni
az Interneten szervezodo nagy elektronikus konyvtarakat, koztuk
a Gutenberg projekttel.