Nepszabi-iras: EU - konyvtarak

[Chi]

http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=110019&DocID=99904#99904

Önjáróvá vált könyvtárosok és hagymafesztivál

NSZ • 2003. május 12. • Szerzo: Inotai Edit


Túlzás lenne azt állítani, hogy a magyarok többsége kezét-lábát töri, hogy
szorosabb ismeretségbe kerüljön az EU-val. Az uniós témájú könyvekért ritkán ölik
egymást az emberek, és nem taszítják le Terézanyut a sikerlisták élérol. A
minisztériumok által gyártott tájékoztató füzetek szomorúan árválkodnak a polcokon,
és az internetes „chat-roomok“ sem éppen Európától hangosak.

Kár szépíteni: kissé kényelmesek vagyunk, és arra várunk, hogy házhoz jöjjön az
információ. Meglepetésünkre olykor meg is teszi: például a Külügyminisztérium
által két éve elindított közkönyvtári EU-programban. Az elgondolás alapja az volt,
hogy a legeldugottabb településen is hozzá lehessen jutni a legfontosabb
kiadványokhoz, és legyen valaki, aki segít a helyieknek eligazodni Európa
meglehetosen zurös ügyeiben.

– Két évvel ezelott hirdettünk pályázatot a magyarországi vidéki könyvtárak
számára. A száz jelentkezobol végül harmincat választottunk ki, volt köztük ezer
lakosnál kisebb település és több tízezres város is. Évi 130 ezer forintos támogatás
fejében vállalták, hogy uniós különgyujteményt hoznak létre a könyvtárukban. Ez
nem kis pénz, hiszen akad olyan hely, ahol a teljes éves muködési költség
százezer forint – mondja Tormássy Zsuzsanna, a program felelose. Az
országgyulési könyvtár összeállított egy listát a legfontosabb EU-könyvekbol,
kiadványokból: a könyvtárosok ebbol válogattak aszerint, hogy a helyi közösséget
milyen témák érdeklik a legjobban.

Ettol persze még nem támadt volna spontán érdeklodés az uniós ügyek iránt,
csakhogy a könyvtárosok idoközben „önjárókkᔠváltak. Elkezdtek eloadásokat,
lakossági fórumokat, iskolai vetélkedoket és családi EU-totókat szervezni. A
szentesiek például fórumot rendeztek a SAPARD-programról és a pályázati
feltételekrol, miután a térség önkormányzatai még néhány héttel a pályázati
határido elott sem tudtak semmit a lehetoségekrol. A kiskorösi könyvtárban egy
mezogazdasági eloadáson annyian voltak, hogy még a csilláron is lógtak.

A 980 fos Bakonyszentkirályon az óvónobol lett könyvtáros egy hónap alatt
komplett EU-munkatervet készített: szerepelt benne iskolai vetélkedo,
nyugdíjasklub, a környék könyvtárainak együttmuködése és információcseréje
uniós ügyekben, lakossági fórum. Az iskolai vetélkedo olyan jó „edzoterepnek”
bizonyult, hogy a bakonyszentkirályiak végigverték a megye össze iskoláját EU-
ügyekben, és ausztriai utazást nyertek. A kiskorösiek a szüreti napokat, a makóiak
pedig a hagyományos hagymafesztivált használták fel uniós rendezvényekre.

– Magyarországon korábban volt egy olyan szemlélet, hogy magyar ember nem jár
könyvtárba. Ezért sokan nem is bíztak a programban: pedig a vidéki könyvtárak
egyfajta közösségi központot jelentenek. A könyvtáros nemcsak a könyvekért felel,
hanem o kezeli az internetet, o tekint ki egy kicsit a világra. Van, ahol saját
pályázatfigyelo rendszert is muködtetnek, hogy felhívják a helyi politikusok
figyelmét a kínálkozó lehetoségekre – meséli Tormássy.

Újabb 34 könyvtár csatlakozott tavaly a hálózathoz, és az idei pályázat már
kimondottan pártolja a rendezvények szervezését is. „Ne a felhasználó keresse az
információt, hanem az jusson el akár keresetlenül is a felhasználóhoz” – áll a
program mottójában. Az ózdi könyvtárosok a következo bölcs mondással
népszerusítik programjaikat: „Nemcsak tojni kell tudni, hanem kotkodácsolni is.”

A külügy nem szab konkrét feladatokat, csupán segíti a könyvtárosokat: évente
néhány napos képzést biztosít, amelyen nemcsak uniós szakértokkel, hanem
kollégákkal is találkozhatnak. Így egymástól is elleshetnek ötleteket, hol, milyen
módszerrel lehet a lakosság érdeklodését felkelteni.