Betuadatbazis

[Norbert Markus]

On 2001-10-30 vecseib at MATH.BME.HU said:
   >Sziasztok
   >A honlapomon van egy font.png file, link nelkul, ez egy tablazat,
   >amiben egy adott font betui vannak. Legalabbis elso kozelitesben,
   >mert a TeX modot ad arra, hogy betuket osszerakjunk egyes elemekbol,
   >pl: \`o hosszu o
   >Ehhez hasonlot, a fontadatokkal kibovitve lehet csinalni.
   >bal
   >---***---
   >Vecsei Balazs

Pontosan ezen tunodom mar en is napok ota, amiota arrol megy a
tarsalgas, hogy milyen nehez megtalalni egy bizonyos betu egy
bizonyos ekezetesitett valtozatat a fontok tengereben.
Azert somolygok, mert ez a problema texben fel se merul. Ott
barmilyen betuk osszevarialhatok barmilyen igeny szerint par
paranccsal, akarhany ekezet felteheto egy beture, a betu akarmelyik
vegtagjara, egy meglevo fontbol par parancs begepelesevel
elovarazsolhato egy mas stilusu karakter, pl vastagitott, dolt, sot
olyan makrocsomagot is lattam, ami a betuk vonalainak vegzodesei
kornyeken levo diszitesek stilusat szabalyozza, tehat nem kell kulon
fontot letolteni, ha sansserifet akarsz, vagy talpas diszitest, vagy
kunkorodo diszitest, stb. Es minden font atmeretezheto is, persze
esszerusegi hatarok kozt.

Aztan a ligaturakat a tex automatikusan kezeli, persze bele lehet
nyulni, hogy akarsz-e ligaturat egy adott helyen, vagy adott betuk
kozt altalaban, vagy egyaltalan a szovegben.
Az a jo ebben a dologban, hogy a fontokhoz tartoznak tamogato makrok
es ha kell segedprogramok is, de ez mind egy nagy rendszerbe
illeszkedik, tehat nem kell kulon szoftvert beszereznem, hogy mondjuk
heber szoveget rendes ligaturakkal es pontozasokkal jobbrol balra
tudjak irni, eleg letolteni a heber makrot es a heber fontot,
atolvasni a doksit, hogy mit hogyan, aztan siman hasznalni a
megszokott tex kornyezetet, es amikor a szoveg beirasanal oda jutok,
hogy na aszongya most heberul kene folytatni, akkor beirok valami
olyasmit, hogy \begin{hebrew} vagy ehhez hasonlo, es rogton eletre
kelnek a szintatikai szabalyok, hasznalhatova valnak a parancsocskak,
es a szovegi betuket, ligaturakat, sorrendet, stb a tex majd
forditasi, betuszedesi fazisban elintezi nekem.

Egyebkent lattam konvertereket, amik kapcsolatot teremtenek a
truetype es a tex metafontok kozt, illetve unicode konvertereket is,
a pdf es ps konverzio pedig anyanyelvi szinten resze a tex szedorendszernek.

Ahogy nezelodtem, olyan nyelvek tamogatasat fedeztem fel, amiket LAD
pl emleget az iraskalauzban, mint nehezen beszerezheto ill.
dokumentalatlan fontkeszletuek. Igy peldaul ormeny, kanadai
oslakosszotagiras, mandzsu (eszak-keletazsia kihalt nyelve, amin
azonban rengeteg irodalom keszult, pl egy pentaglott szotar, amit a
kinai birodalomban is sokat forgattak annak idejen), stb, es a heber,
kulonfele ogorog es oszlav irasok, es ahol szukseges, biztositva van,
hogy a gep kenyelmesen rakja jobbrol balra a betuket, pl az arabtex,
a heber, stb irasoknal, illetve fuggolegesen, mint azsia egyes
reszein szukseges.

Tudom persze, hogy a fo ok a betuadatbazis otletere az, hogy az
emberek tobbsege nem rajzolomuvesz, es ha szuksege van egy bizonyos
karakterre vagy karakterkeszletre, fontra, akkor nem all neki
megtervezni oket, jobb lenne megtalalni oket, ha mar egyszer valaki
elvegezte ezt a munkat. Ilyen szempontbol persze a tex sincs
agyondokumentalva, legfeljebb a kulonfele nyelvi tamogatast nyujto
makrokhoz mellekelt kezikonyvek taglaljak, hogy milyen fontot kell
telepiteni az adott (mondjuk glagolita) irashoz, es utana milyen
szintaxisban, milyen parancsok segitsegevel lehet ezt meg azt elocsalogatni.
Ez meeg nem ekvivalens egy comprehensive betuadatbazissal. Nem is
beszelve azokrol, akik nem ereznek magukban eleg kuldetestudatot
ahhoz, hogy vegigverekedjeek magukat a tex telepitesen es
birtokbavetelen meg a tomerdek doksi vegignyalazasan.

Csak az jutott eszembe, hogy nekem pl mar regota nem gond, ha egy
bizonyos ekezetet egy bizonyos, szamomra ismert betu fole vagy ala
kell raknom, keet parancs, es kesz, az eredmeny pedig, ha kell,
valahol egy fontban el is tarolhato kesobbi celokra.

Udv:

Norbert.