(fwd)

[Istvan Moldovan]

Kedves Ferenc,

Az alabbi remek ismertetot tegnap este kaptam Pecsrol,
egy regi MEK-es baratunktol, Ambrus Attilatol. Tovabbitom
a listara is, hadd orzodjon meg az archivumban.

Udv

Istvan

---------- Forwarded message ----------
Date: Mon, 15 Oct 2001 20:13:58 +0200
From: Ambrus Attila <ambrusa at ajk.pte.hu>
To: Istvan Moldovan <istvan.moldovan at helka.iif.hu>
Subject: Re: [MEK-L]

> > Ezúton szeretném segítségét kérni,a referárom megírásához!
> > Abu Nuvasz arab költõ életére lenne szükségem,de ezt sajnos
> > sehol sem sikerült beszereznem.Ha módjukban áll,kérem

ABÚ NUVÁSZ,
al-Haszan ibn Háni al-Hakamí (al-Ahváz, 747-762 k.  Bagdad, 813-815
k.) arab- költo". Fiatalon Bászrába, majd Kufába ment, ahol alapos
képzést kapott. Elo"ször Wáliba ibn al-Hubáb, majd a neves költo", Khalaf
al-Ahmar tanítványa lett. Nemcsak a kor tudományos ismereteit kívánta
elsajátítani, hanem huzamosabb ideig a beduinok között tartózkodva,
nyelvüket is meg akarta ismerni. Ezután Bagdadba ment, ahol az ismert
énekes, Iszháq al-Mauszilí ajánlotta be o"t a kalifának, Hárún
al-Rasídnak. Utóbbi tetszését ugyan nem nyerte el, de a mindenható
vezírcsalád, a Barmekidák felfigyeltek rá. E család bukása után (803)
Egyiptomba menekült, majd visszatért, és az új kalifa, al-Amín kegyeibe
fogadta. at-Ma mún kalifa alatt befolyását elvesztette. Haláláról
különbözo" értesülések maradtak fenn. Költészete az abbászida
korszakváltással létrejöv?, fo"képpen iráni hatás alatt álló, új városi
kultúra terméke. Az új közép- és vezeto"rétegeket nem elégítette ki a
beduin környezetet tükrözo", elmerevedett, és egyre inkább stilizálttá
váló qaszída ido"tlen általánossága, és saját, gyorsan változó igényeik
kielégítését kívánták a költo"to"l. Új, aktuális mondanivaló, rövid,
lírikusabban-egyénibben hangolható formák, a nem használt, csupán a
beduinok által ismert arab helyett az élo", városi formák és nyelv
használata, s mindezzel az unalom elkerülése - ezeket a jelszavakat
írták az iraki modernek (muhdaszún) a zászlójukra. Ezeket a
követelményeket teljesítette ki A. leginkább. Jellemzo", hogy a "régiek"
(mutaquaddimún) költészetének hagyományos funkciót, a panegirikust
(madíh) és a szatírát (hidzsá) továbbfejleszto" versei a leggyengébbek,
s a régi esztétikai mércék szerint ítélo" kortársak ezért nem is
tartották o"t igazi költo"nek. A. a legértékesebbet a rövid, szellemes,
csattanós, egyéni hangú szerelmi költészetben (ghazal), és fo"képpen a
bordalköltészetben (khamrijját) alkotta. Az elo"bbiben Umar ibn Abí Rabía
nyomdokait követi. Bordalköltészetében a költo"kalifa, Walíd ibn Jazíd
(megh. 744) által önállósított formát emelte az arab költészetben
egyedülállóan magas fokra. Újak és egyéniek vadászdalai (tardijját).
Versei, amelyekbo"l o" maga nem állított össze gyu"jteményt, két igen
eltéro" változatban maradtak fenn a X. századtól, az egyik asz-Szúlí igen
szigorú rostálásában, amely elhagyja azokat a verseket, amelyek
valamilyen okból gyanúsak. A másik Hamza al-Iszfaháni kritikátlanabb, az
elo"bbinél jóval terjedelmesebb összeállítása. Ez utóbbi 1500 verset
tartalmaz, mintegy l3 000 párvers terjedelemben. Az elo"bbi változat egy
részét, a bordalokat W. Ahlwardt adta ki (1861), az utóbbi teljes
anyagát Iszkan-der Aszai jelentette meg Kairóban (1898). Az utóbbi
ido"ben E. Wagner kezdte el divánjának modern kiadását (Wiesbaden, 1958.
Bibl. Isl. 20 a.).
                                          Simon Róbert

Forrás: Világirodalmi kisenciklopédia I. kötet
(Szerk.: Köpeczi Béla, Pók Lajos) Gondolat, Budapest, 1976., 18-19. o.)

Tippado: Keri Katalin
http://nostromo.jpte.hu/~carry
szoveg csatolva rtf-ben

alex/iqdepo
--------- következõ rész ---------
Egy nem text típusú csatolt állomány át lett konvertálva...
Név: abu.rtf
Típus: application/rtf
Méret: 7020 bytes
Leírás: 
Url : http://listserv.niif.hu/pipermail/mek-l/attachments/20011017/ae02a3e5/attachment.rtf