Ajanlas a HTML formatumu dokumentumokhoz

[Lang Attila D.]

> - A kezdőlap - mely egy több részből álló dokumentum esetében
> lehetőleg a címlapot és a tartalomjegyzéket tartalmazza - egy
> index.htm nevű file-ban legyen. Minden további lapról legyen
> visszalépési lehetőség az index.htm-re.

  Nagyobb, szakirodalmi természetű anyagoknál bevenném az ajánlásba a
sitemapot és adott esetben a tárgymutatót is.

> - Az előre és hátra lapozáshoz, valamint az index-htm-re való
> visszalépéshez használhatunk egyszerű, színvilágában és stílusában
> illeszkedő nyilakat (jobb, bal és fel), de ilyenkor az "ALT="
> opcióval adjuk meg a nyíl funkcióját ("ELŐRE", "VISSZA",
> "KEZDŐLAP"), hogy a képek nélkül is érthető legyen a funkciójuk. A
> lapozó nyilakat az egyes oldalak alján, egy <hr> elválasztó vonal
> alatt érdemes elhelyezni (jobbra, balra és középre igazítva).

  Célszerűnek érezném a nyilakat felül is kitenni, ha az oldal hosszabb.

> - A betűméretek állításához a <font size=> címkét használjuk, mert
> egységesebb eredményt ad a különböző böngészőkkel, mint a <h1>, <h2>
> stb. A főcímekhez általában elegendő egy <font size=+3>, a
> fejezetcímekhez és más kiemeléshez pedig egy <font size=+2>.

  Hozzátenném, hogy csak relatív fontméreteket használjunk; nemrég volt
dolgom olyan weboldallal, ahol sok szöveg volt található apró
betűkkel, s nem lehetett átállítani a View/Text Size paranccsal, mert
fixen bele volt kódolva a méret.

> - <font face=> címkét lehetőleg ne használjunk, mert nem lehet
> tudni, hogy az olvasónak van-e megfelelő fontkészlete a gépén, és ez
> kiszámíthatatlan eredményre vezet. Ha mégis különböző betűkre van
> szükségünk, akkor a "Times", "Arial" és "Courier" fontokat
> alkalmazzuk csak (az alap-betűtípus ilyenkor is a Times). Különleges
> betűkkel írt feliratokat GIF képként tegyünk fel inkább.

  Bevenném az ajánlásba, hogy a hosszabb folyószöveg mindenképpen
Timesszal legyen, mert mind a groteszk, mind az írógépbetű csúf,
alkalmatlan.

> illetve a teljesszövegű keresőt is megzavarják. (Az idézőjeleket
> egyszerű " karakterrel kell írni az idézet elején és végén egyaránt,
> a belső idézőjeleket >> illetve << jelekkel, a gondolatjeleket egy
> egyszerű - jellel, a félbehagyott mondatot jelző három pontot pedig
> igy: ... )

  Ez viszont megnehezíti az esetleges nyomdai újrafeldolgozást, rontja a
külalakot, sérti a helyesírási szabályokat. A teljesszövegű keresőt
meg lehetne rájuk tanítani, az olvasók gépein pedig szerintem ezek az
alapszintű jelek ma már megtalálhatók.

> - A bekezdéseket <p> címkével kell elválasztani egymástól. Hosszabb,
> folyamatos szövegeknél (pl. regények) a <p align=justify> opció
> ajánlható, mert így szebb az összhatás. A bekezdések elejére nem
> kell behúzást csinálni (pl. egy kis képpel vagy &nbsp; kódokkal), a
> jó olvashatósághoz elegendő a <p> által létrehozott távolság a
> bekezdések között.

  Viszont ellenkezik a tipográfiai szabályokkal. Nem hiszem, hogy a
papír és a képernyő közötti különbség indokolná ezt, még kevésbé
hiszem, hogy ha egy szöveg olvasható papíron, de ugyanabban az
állapotában nem olvasható képernyőn, akkor pusztán a bekezdések
közötti távolságtól olvasható lesz.
  Ami a behúzást illeti, annak hiánya szintén ellenkezik a tipográfiai
szabályokkal. Éppen most van a kezemben egy könyv, amit így adtak ki
1991-ben, s mondhatom, roppant csúnya.

> - Verseknél és rövid felsorolásoknál a <br> címkével kell lezárni a
> sorokat (a versszakok között egy további <br> kell). Ha beljebb is
> akarjuk rendezni ezeket a sorokat, akkor a <dir> címkét használjuk.

  A <br> remekül meg fog felelni a rendes szépirodalmi folyószöveg
bekezdéstagolására, ha a bekezdéseket behúzzuk nem törhető
szóközökkel.

> - Lábjegyzeteket vagy egyszerűen az oldal aljára lehet tenni egy
> <hr> után és <name> címkékkel ellátva hivatkozni rájuk, vagy egy
> külön file-ba tenni az összes lábjegyzetet és egy keskeny alsó
> frame-ben megjeleníteni a képernyő alján. A lábjegyzet
> hivatkozásokat sorszámozni kell (ha csak egy-két darab van, akkor
> elegendő csillagokkal jelölni őket) és szögletes zárójelek közé
> tenni. Még szebb, ha kicsit meg vannak emelve és le vannak
> kicsinyítve, így: <sup><font size=-1>[07]</font></sup>

  A szögletes zárójel is ellenkezik a tipográfiai és helyesírási
szabályokkal.

> - Kérdés, hogy milyen megoldást használjunk a nem magyar betűkre? A
> MEK szövegekben előfordulhatnak pl. francia, spanyol, cirill, görög,
> román, szláv karakterek. Korábban mindenféle trükköket használtak
> ilyenkor a Web-mesterek. Ma úgy tűnik, hogy az UTF-8 kódolás terjed
> leginkább, de ezt egyrészt nehéz kódolni, másrészt csak a legújabb
> böngészők ismerik és a kereső programok sem kezelik. Én inkább az
> NCR (Numeric Character Representation) megoldást javaslom, amikor a
> karakter Unicode-ját decimális formában írják be "&#" után (pl. a
> cirill "ju" betű: &#1070; ). Lásd: http://www.unicode.org/charts/
> http://www.hclrss.demon.co.uk/unicode/index.html#links
> http://www.pemberley.com/janeinfo/latin1.html#noniso88591

  Nos, ha nagy mennyiségben fordulnak elő idegen karakterek (például
szótárnál, sok idézetet tartalmazó műnél), akkor ez a módszer
rettentően megnövelné a terjedelmet. Ezért én úgy írnám, hogy az NCR-t
akkor használjuk, ha nincsen sok ezekből a betűkből, máskor a tizenhat
bites Unicode-ot. Támogatni fogják a szoftverek.

La'ng Attila D., iro <lad at rentahost.net> <http://lad.rentahost.net>
Kim Il Szen, ugy Arafat.