elso e-kotelesek az OSZK-ban

[Norbert Markus]

Kulalakilag mar html, rtf, word, dvi stb formatumokkal is meg lehet
kozeliteni azt, amit e-konyvnek korvonalaztok, ezek azonban semmilyen
vedelemmel sincsenek ellatva, akkor most ezek valojaban e-textek-e,
vagy sem, minthogy nem csupasz szoveginformaciorol van szo.

A hordozhato e-book olvaso ara szempontjabol en is szkeptikus vagyok,
mivel az ilyesmit eloszor mindig az amerikaiak
penztarcajahoz szoktak igazitani, ott pedig a ber-arszinvonal joval
magasabb az europai atlagnal is.
Bar ki tudja, lehet, hogy ez az egesz a mobiltelefonok analogiajat
fogja kovetni, tehat:
Dobjuk az olvasokat a felhasznalo utan, ha mar van neki, akkor
hasznalni is akarja, es profitot termeljunk a hasznalatbol, tehat
osztonozzuk az olvasoeszkoz birtokosat, hogy minel tobb konyvet
szerezzen be.

Azt se tartom kizartnak, hogy az e-book reader fokozatosan
integralodik a mobiltelefonnal, amely mar igy is integralodott a
manager calculatorral, hisz eppen egy nagyjabol tenyerben elfero
eszkozrol van szo, amivel az ember a folos idejet mulatja, es ilyen
eszkozbol azert az ember -ha lehet- minel kevesebbet hurcol magaval egyszerre.

Az integracio reszben a masolatvedelmet is megoldhatja, mint ahogy a
szoftverregisztracioban is az az uj divat, legalabbis ez a hir jarja,
hogy a regisztracio nem egy eletre szol, hanem rendszeres
idokozonkent az interneten ujra kell regisztralni meg a jogszeruen
birtokolt szoftvert is.
Ha pedig az elektronikus konyvolvasot integralnak a mobiltelefonnal,
akkor az on-line masolasvedelem is bejohet a kepbe.
Nyilvan lesz modja annak, hogy ezt is feltorjek, de a lebukas
veszelye is nagyobb lesz, es bar illuzioim nincsenek, de az elmult
tiz ev soran fokozatosan az a benyomas erosodik bennem, hogy az
emberek egyre ovatosabbak, felnek a buntetestol, de talan mar a
jogsertes tenyetol is.
Na mondjuk nem ugy, hogy rossz almaik lesznek tole, hanem mivel a
forgalmazok is olyan iranyba terelik a dolgot, hogy ma mar egy
eszszeru merlegeles kerdese lehet, hogy az ember zugmasolt windows-t
rak-e a gepere, vagy fizet erte huszonezer forintot, es nyugodt
lehet, na nem a windows stabilitasa tekinteteben, hanem peldaul
szivbaj nelkul utazhat a notebookjaval kulfoldre, stb.

Aztan johet az a megoldas is, hogy ugyan az elektronikus konyvet
olvaso ember keszulekebe minek kene beletolteni az egesz konyvet,
miert volna szuksege nagyobb kapacitasu adattarolokra (amik raadasul
masolhatoak is), amikor ugy is olvashatja a kutyujen a konyvet, mint
valami weboldalt, tehat hogy a megfelelo szovegreszek, oldalak egy
halozatrol is letolthetoek lehetnenek, termeszetesen csak a
jogosultak szamara.

Szerintem a dolgok lassan ebbe az iranyba sodrodnak.
A legtobb ismerosom peldaul (akik nem profi szamitogep hasznalok) a
gepet ma mar inkabb csak internet terminalkent hasznaljak, alig
vegeznek winchester muveleteket, az elso dolguk a gep bekapcsolasa
utan, hogy mennek a netre, megnezik a leveleiket, es az ott
emlegetett weboldalakat meglatogatjak, stb, alig vannak tisztaban
azzal, hogy a gepben adathordozo eszkozok is vannak, mint pl CDrom
meg floppy meghajto, es az operaciosrendszertol is felnek, mint a tuztol.
Fel se fogjak, hogy az emiljeik milyen modon rogzulnek a gepben, de
altalaban eleg kis mennyisegu informaciorol is van szo, ami a mai
viszonyok kozt nemfelejto memoriaban is elferne.

Es szerintem az ido haladtaval ez a tendencia csak erosodni fog,
tehat az emberek inkabb kozpontilag elhelyezett informacioforrasokon
fognak csungeni, nem pedig hardveres adathordozokon fogjak beszerezni
az informaciot, amibe raadasul eleve kesleltetes is kerul. Nagyjabol
ez zajlik a CDlemez- es filmpiacon is, es szerintem nem veletlenul.
Miert kepeznenek a konyvek kivetelt?!





Norbert.