elso e-kotelesek az OSZK-ban

[Lang Attila D.]

> Ezek formai, de nagyon fontos kulonbsegek. Egy ekiado a Te
> ertelmezesed szerinti etextet nemigen adna ki. Az etext csupa
> tartalom, semmi forma, ilyen kiallitasban eladhatatlan. A konyv
> viszont szigoru tipografiai szabalyok szerint keszul(t valaha,
> amikor a minoseg meg fontosabb volt a mennyisegnel), es nemcsak az
> ertelmet, de a szemet is megprobalta gyonyorkodtetni. Ezt a
> torekvest az ekonyv atvette.

  Hadd vessem itt kozbe, hogy a regi vilagban, amikor oseim meg rendesen
megcsinaltak a konyvet, a minoseg nem volt fontosabb a mennyisegnel.
Fontos volt, egeszen egyszeruen, de a mennyisegi adatok nem sokat
valtoztak.

> Az etext es az ebook celja sem teljesen ugyanaz: az etext primitiv
> kiallitasanak koszonhetoen szinte kizarolag ingyenes felhasznalasu,
> inkabb gyorssegely celjabol keszul. Az ekonyv is lehet ingyenes, de
> valoszinuleg inkabb a profitorientalt eloallitasa lesz a jellemzo,
> es az ember karosszekben ulve fogja olvasgatni, ha valoban lesznek
> olcso megjelenitok hozza. (Ezek aranak magassagat es csokkenesenek
> tempojat illetoen en pesszimistabb vagyok az elottem
> megszolaloknal.)

  Miert vagy pesszimistabb? Az ekonyvolvaso vegeredmenyben egy
hardvereszkoz, a hardverek ara pedig elenk zuhanasokon ment at az
elmult evekben, evtizedekben.

> A szakertok azt mondjak, hogy meg lehet oldani az idoleges
> olvashatosagot: letoltod a konyvet, de az csak mondjuk 3 hetig
> nyithato meg, azutan mar nem.

  Kerdes, nem tekinthetok-e meg szakertobbnek azok, akik ezeket a
vedelmeket ezutan feltorik. Mivelhogy feltorik.

  Az ekonyvekkel az az igazi nagy problema, hogy ha valakinek csakugyan
fontos, hogy azt a konyvet birtokolja es netan terjessze is, akkor
mindenkeppen meg fogja oldani -- a pkonyv eseten ez olyan anyagi
raforditast igenyelne, amivel nem mindenki rendelkezik. Ekonyveknel
gyakorlatilag csak munkaraforditasra van szukseg.
  Jelen pillanatban nem latok modot arra, hogy egy ekonyv terjeszteset
csakugyan hathatosan, _formafuggetlenul_ meg lehessen akadalyozva. Ugy
ertem, egy PDF-ben vagy akarmilyen adott formatumban elkeszitett
konyvet el lehet latni idokorlattal, nagyon sok mindent lehet vele
csinalni -- am azt sose meg nem akadalyozod, hogy a megjeleno
oldalakat valaki lefenykepezze es mondjuk egy koteg gif gyanant
terjessze. Ez mar egy masik formatum, ahol a korabbi megoldasok
hasznalhatatlanna valnak.

> A fizetos ekonyvek konyvtari hozzaferhetosege eseten valoszinuleg ez
> lesz a megoldas. No meg az, hogy mondjuk az etext ingyenes lesz, az
> ekonyvhoz viszont csak ugy juthatsz hozza, ha tagsagi dijat fizetsz
> a konyvtarnak, ahogy a valodi eletben is ezt teszed.

  S mi a helyzet, ha egy ekiado olyan konyvet akar kiadni ebookban, ami
ingyenes etextben mar hozzaferheto? Husbavago kerdes, mert ha erre a
problemara nem tudunk valaszt, akkor a MEK-ben talalhato etextek
fizetos ebookkent valo kiadasa nem jo boni, aminek eredmenyekent
veszelybe kerulhet a MEK mukodese. Pkonyvkent meg csak-csak ki lehet
adni a konyveket ujra, azokra szamitva, akik nem fernek hozza a
nethez. Mar ameddig ezek eleg tekintelyes szamot tesznek ki.

> En peldaul most dolgozom Szeremi Gyorgy Magyarorszag romlasarol c.
> muvenek digitalizalasan. Ha keszen leszek vele, csinalok sima
> etextet es egy HTML valtozatot is belole. Nem gondolom, hogy kulon
> ISBN-szamot kellene kapniuk. Az alap azonos lesz, teljesen ugyanaz a
> szoveg ket formatumban. Egyebkent sem vagyok biztos abban, hogy az
> etexteknek ISBN-szamot kellene kapniuk.

  Ebben en sem, de problema, hogy az ebook es etext kozotti atmenetet
egyelore nem latom vilagosan definialva. Az elobb azt irtam, az ebook
(a PDF) egyszeru eszkozokkel nem modosithato. Hat bonyolultabb
eszkozokkel pedig modosithato! es ha egyszer modositottak, mar senkit
se fog erdekelni, hogy az "egyszeru" vagy "bonyolult" eszkozokkel
tortent. Ilyen modositas lehet az, ha valaki egy politikai
dokumentumban az osszes igent nemre csereli (az eredmeny rovid eletu,
de hangos botrany), avagy ha valaki az egesz ebook tartalmat, netan
kulalakjat is lemasolja egyetlen apro reszlet: az idokorlat
kihagyasaval. Ha pedig csak a tartalmat masolja le, az ebook maris
etextte valtozott; avagy ha egy etextre kiad egy Print to PDF
parancsot, maris ebookot kaptunk.
  A kerdes tehat nem olyan egyszeru.

> Az egesz etext-ebook koruli eszmefuttatasod ravilagit arra, hogy az
> ekiadvanyok megjelenese a feje tetejere allitja az eddigi vilagot.

  .zsel avtidrof nednim lotnatsoM .nesetezsemreT

> A MEK eddigi tevekenyseget tekintve voltakeppen nem csupan konyvtar,
> hanem egyben nonprofit kiado is. A valodi kiadok viszont bizonyos
> ertelemben konyvtarra valhatnak: kikolcsonozhetik sajat ekonyveiket
> a fentebb mar vazolt idokodos modszerrel. Szep uj vilag...

  Nem, a megengedo esetet itt el kell hagyni! A kiadok nem
kikolcsonoz_hetik,_ hanem muszaj lesz (csak) kikolcsonzniuk a
konyveiket, mert a vegleges odaadassal megnyitjak az utat a masolas
fele. Ha viszont a konyvet csak kolcsonbe adjuk oda, nem vegleg, akkor
az olvaso jelentosen kevesebbet lesz hajlando fizetni erte. Meg szebb
uj vilag...

  En a gubancbol ott latom a kiutat, hogy az ekonyv noha tartalmilag
konyv ugyan, anyagat tekintve "szoftverbol van", ezert erdemes a
szoftvereknel alkalmazott megoldasokat attekinteni es megprobalni
alkalmazni ra. Mar csak azert is, mert a szoftver teruleten regota
kiforrott megoldasok vannak arra, amivel az ekonyvnel meg csak
probalkozunk.
  Nomarmost. Jelenleg a szakertok az ebook masolasvedelmen torik
iskolazott fejeiket, ahogy a szoftverszakertok tettek ezt a nyolcvanas
evekben. hamarosan bebizonyosodott, hogy ez az ut nem jarhato, mert
eloszor is a masolasvedelmeket feltortek, masodszor pedig ha ez mar
megtortent, akkor a felhasznalo a legcsekelyebb mertekben sem volt
erdekelt abban, hogy a masolt programot legalizelje.
  Miutan kiderult, hogy a kreta vastag reteg bibivel van korulveve, a
cegek elkezdtek bucsut mondani a masolasvedelemnek, s ehelyett
igyekeztek erdekeltte tenni a felhasznalot a legalis
szoftvervasarlasban. A modszereket ismerjuk: kulonfele supportok,
upgrade-ek, shareware koncepcio, es nehomman csak mezesmadzag legyen,
bilincses BSA-plakatok.

  Nos, a nyugdijjarulekban es a konzekvenciaban az a kozos, hogy mind a
kettot le kell vonni. Most foglalkozzunk a konzekvenciaval. Mit
tanulhatunk a szoftveripartol?
  Eloszor is elkezdhetjuk masolasvedeni a konyveinket, de ezt most mar
azzal a tudattal tesszuk, hogy a szoftveriparnak se sikerult. Bizzunk
a mai kor modernebb technikajaban, a szuperjo szoftvermegoldasokban,
amik a konyveket iiiiiiiggggazan masolhatatlanna teszik? Nyugodt
lelekkel, de ez esetben szamoljunk vele, hogy homok megy a szemunkbe,
az orrunkba, a fulunkbe. Kellemetlen erzes.

  Szerintem par even belul mar ez lesz a kep: commercial book,
sharebook, freebook...

La'ng Attila D. <lad at rentahost.net> <http://lad.rentahost.net>
"Hamarabb eljon az, amitol felsz, mint az, amit remelsz." (P. Syrus)