elso e-kotelesek az OSZK-ban

[Lang Attila D.]

> Attol tartok, azert kell egy kis ido, amig a konyvtari szfera, mint
> intezmenyrendszer ezekre valaszolni tud. Szerintem az elso
> alapkerdes, hogy legalabb definialjuk az "e-konyv" fogalmat.

  Ez tenyleg nagyon jo lenne, szerenysegem ugyanis egyelore keptelen
kulonbseget latni az ebook es az etext kozott. Elvileg az ebook
PDF-ben van, az etext pedig textben, ahol a kulonbseget reszben az
teszi, hogy elobbinek formaja, kulalakja van, utobbi viszont csak a
nyers szoveget tartalmazza; reszben pedig az, hogy a PDF egyszeru
eszkozokkel nem modosithato, a text pedig igen.
  Utobbi kulonbseget erzem a fontosabbnak. Eszerint a MEK, a Gutenberg,
az OBI anyagainak tulnyomo resze etext, nem pedig ebook.
  Marmost felmerul egy csomo kerdes. Nehany kozuluk:

  Mennyiben legyen azonos es mennyiben kulonbozo az ebookok es az
etextek jogi szabalyozasa? Bizonyos vonatkozasban megegyeznek: a
nyomtatott konyvhoz kepest nagyon egyszeru masolhatosagban, az
"eredeti" es "masolat" fogalmak megkulonboztetesenek
ertelmetlensegeben; viszont kulonboznek abban, hogy az etext egyes
peldanyai kulonbozhetnek egymastol, mert a felhasznalok
valtoztatasokat tehetnek bennuk akar a valtoztatas tenyenek
feltuntetese nelkul is, ami nem all fenn sem az ebook, sem a
nyomtatott konyv eseten.

  Mennyiben sorolhato be az ebook a "konyv" jogi fogalomkorebe es
mennyiben log ki onnan -- es mi a helyzet az etexttel? Ertelmetlenseg
lenne azt allitani, hogy nekem nincs peldanyom Shakespeare osszes
muveibol angolul, csak azert, mert etextben van. Ha a szoftver lehet
arucikk, akkor az ebook es az etext ugyanugy lehet, akarcsak a konyv,
s ebbol a szempontbol is osszetartoznak.
  A konyvtari katalogizalasnal az ebook viszonylag konnyen besorolhato a
tobbi konyv koze, csak ISBN-szamot kell kapnia. (Esetleg IESBN-t,
Internet Explorer System for Book Numbering...) Ez olyannyira
lehetseges, hogy a gyujtemenyembol talalomra kivalasztott masodik
ebookon, Perjes Laszlo e-mber cimu koteten mar ott is van az ISBN,
viszont peldaul az Amnesty International Hidden Scandal, Secret Shame
cimu kiadvanyan nincsen. Ebbol a szempontbol tehat nincs problema,
viszont a fizetos ekiadvanyok ekonyvtari szolgaltatasaval mar van. Ha
peldaul egy konyvet, ami a MEK-ben megtalalhato, valaki kiad fizetos
ebookban, azonnal felmerul a kerdes, miert venne meg akarki ez
utobbit, amikor a konyvtarban ott van ingyen -- es erre nem valasz,
hogy azert, mert az ekiado epenzt fektetett bele es mert az o
kiadvanya szebb. Lehet persze erre azt felelni, hogy a nyomtatott
konyvnel is van konyvesbolt es van konyvtar, de ez
Hephaisztosz-analogia, mert a papiralapu konyvtarba a konyvet vissza
kell vinni, az ekonyvtarba pedig nem -- nem is lehetne ugy
visszavinni, hogy ezaltal en odahaza ne birtokoljam ezt a konyvet
tovabb. A MEK es a tobbi ekonyvtar tehat valojaban nem pontos
elektronikus analogiaja a papiralapu konyvtarnak (pkonyvtar), igazabol
ezek kommunista alapon szervezett konyvesboltok: nem kell fizetni...

  Honnantol kezdve ekonyv az ekonyv? A MEK katalogusaban szamos
bejegyzes van, amelyek csak egy-egy verset takarnak. A pkonyvtarak
ilyen kis terjedelmu dokumentumokat csak a legritkabb esetben oriznek
-- ilyen kivetelek a kozepkori egylapos ujsagok, amikkel azonban
mondjuk itt a keruleti FSZEK-fiokban nincs dolga a konyvtarosnak. Ha a
MEK (vagy a PG) katalogusat komoly konyveszeti igennyel akarnank
feldolgozni, a korulmenyek szembe fognak minket siteni azzal a
kerdessel, mi legyen az ilyen kicsiny dokumentumokkal. Kapjanak onallo
ISBN-szamot?
  A kerdes masik fele: hanyfelekeppen ekonyv az ekonyv? Egy atlagos
pkonyvtarban a konyvek tobbfele pkiadasban is megtalalhatok, az egyik
Mora, a masik Gondolat, mas az evszam, mas az ISBN, jol
megkulonboztetheto. A MEK-ben azonban szamos kotet megtalalhato
textben es Wordben, RTF-ben es HTML-ben, egyben es fejezetenkent
tagolva, illusztraciokkal es anelkul, s ezek mind-mind kerdojeleket
tamasztanak. Ha ugyanaz a pkiado ugyanabban az evben kiadja a Toldit
egyszer egyetlen kiadvanyban, egyszer pedig enekenkent folvagdosva,
kulon-kulon bekotve a` ketezer forint, akkor kulon ISBN-t kell-e
kernie az egyreszes es a tobbreszes kiadvanyra? Meg szep. Utobbinak
meg ISSN is dukal.
  A kerdes harmadik fele (ez egy szazotven szazalekos kerdes): hogyan
tehermentesitjuk az OSZK-t attol a feladattol, hogy ha ugyanaz a konyv
elkeszul RTF-ben, DOC-ban, PDF-ben, HTML-ben, egyben es folvagva,
meztelenul es animalt gifekkel, online es offline valtozatban, akkor
arra mind-mind kiadja az ISBN-t? Mert ha konzekvensen kezeljuk a
rendszert, akkor ezt kellene tennie, vagyis valahanyszor megnyomom a
Save As parancsot es masik formatumot allitok be, a taskbaron fel
kellene bukkannia egy konyvtarosnak es a kezembe nyomnia egy ISBN-t.

  S igy tovabb...

> HTML, XML. Ehhez viszont ezeknek a kutyuknek nalunk kb. 20 e Ft ala'
> kell mennie, kell egy egyszeru, konnyen kezelheto csatolas PC-khez,
> esetleg mas digit. hordozokhoz (floppy, CD, DVD). Es minel
> egyszerubbnek, biztosnak kell lenniuk, ne fagyjanak le, minel inkabb
> hasznaljak a PC-ktol "tavoli" olvasok is.

  Ez nehany even belul meg fog tortenni, amint azt Asimov mar nagyon sok
evvel ezelott megjosolta (es tole fuggetlenul en is, valamivel
kesobb). Nehany ev mulva megint a tenyeremben tartva fogom olvasni a
konyvet, epp csak nem lesz finom odon konyvszaga. (Eleg baj az.)
Egyebkent akkor majd ujra ki kell adni az osszes ebookot ezekre
attervezett formaban, peldaul a Vikk.net kesz konyvei mar az en
tizenot colos kepernyomon is morzsanyi betukkel jelennek meg, ezek
pedig meg kisebbek lesznek...

La'ng Attila D. <lad at rentahost.net> <http://lad.rentahost.net>
Az is hulye, aki taxival megy autosmoziba...