elso e-kotelesek az OSZK-ban

[Istvan Moldovan]

> Van-e mar koncepcio arra, hogy az OSZK mit csinal az
> e-kotelespeldanyokkal? A netre nyilvan nem teszi ki, hiszen akkor
> rontana az e-kiado uzletet. Esetleg lehet olvasni, de csak az OSZK-n
> belul elhelyezett szamitogepen?

Nem igazan. Amint alakulgatott a kapcsolat a Vikk.net-tel en
nehany kerdest felvetettem es tovabbitottam az OSZK illetekes
vezetoinek azzal, hogy uljunk le, beszeljuk meg ezeket.
Egyelore nem volt ido ezek tisztazasara, fuggoben vannak
a kerdesek; hova erkezzenek, hogyan keruljenek be az OSZK
katalogusaban, hogyan lehessen helyben olvastatni ezeket.

(Az OSZK-ban eppen most indult be az uj integralt rendszer,
eppen most van informatikai foigazgato helyettes valtas,
ez e-book-k kerdesere ezert sem igen jutott ido eddig.)

Jelenleg az az ideiglenes gyakorlat, hogy a MEK osztaly,
mivel aktiv tapasztalata van ilyenekkel, rutinja az
Internettel es e-dokumentumokkal fogadja az e-book-okat.
Folyamatosan nyilvantartom es tovabbitom a megfelelo
osztalyra az info-t.

Az ingyenes e-book-okat feltesszuk a MEK-be, a kereskedelmi
forgalomba keruloket pedig eppenhogy hozza-nem-ferhetoen
elmentjuk.

> Egyaltalan: van-e arra lehetoseg, hogy ezt a kotelespeldanyt az OSZK
> megkuldje az osszes konyvtarnak? Papiralapu konyv eseten az OSZK
> megkapja a torvenyben eloirt mennyiseget, aztan annyi van, amennyi van.
> Egy e-konyv viszont -- gondolom -- technikailag szetkuldheto az egesz
> konyvtari halozat szamara, de vajon ezt meg is szabad tenni, illetve meg
> is teszik?

Nagyon jo kerdesek, DE

Attol tartok, azert kell egy kis ido, amig a konyvtari szfera,
mint intezmenyrendszer ezekre valaszolni tud. Szerintem az elso
alapkerdes, hogy legalabb definialjuk az "e-konyv" fogalmat.

> Es az e-kiado milyen formaban koteles beszolgaltatni a kotelespeldanyt?
> Merthogy fizetos konyv eseten nyilvan van egy regisztracio, kap a
> megrendelo egy jelszot, azzal olvashatja a muvet. A konyvtarnak kuldendo
> e-kotelespeldany is ilyen, vagy annak nem kell jelszo? Akkor konnyebben
> szetkuldheto a konyvtaraknak, de kis hazankat ismerve pillanatok alatt
> elterjedne a jelszo nelkuli valtozat.

En nem igazan tudom, a hatalyos kotelespeldany torveny vonatkozik-e
ezekre. De gyanitom, mivel azt sem tudjuk biztosan, mi az az "ezek",
ezert nem feltetlenul.

Szerintem szakmai koz-gondolkozas vegett ezeket erdemes lenne
felvetni konyvtaros korokben is. Ha gondolod, tovabbitsd a leveledet
a KATALIST-re - katalist at listserv.iif.hu.

> Remelem, nem kerdeztem nagy ostobasagokat...

Egyaltalan nem, sooot !

A kerdesek azert is izgalmasak - es innen abszolute a sajat
velemenyem -, mert az e-book-ok eloszor is igazandibol nem
vadonatuj dolgok - termeszetesen. Elektronikus formaban volt,
van mar nehany konyv, cikk stb. Az altaluk hasznalt PDF sem
uj, legfeljebb nehany ujabb formatum.

Az egyik ujdonsag, hogy kiadok, hivatalosan ilyen es csak
ilyen formaban adnak ki konyvet, tehat egy hagyomanyos kiadoi
tevekenyseget otvoznek az ugyancsak mar azert bevett internetes
terjesztessel. Ha az internetes publikaciokkal a konyvtarak
eddig nem is nagyon foglalkoztak, innentol kezdve egyre inkabb
rakenyszerulnek, hogy szembenezzenek ezzel a kerdessel.

Szerintem a masik izgalmasabb vonatkozas, ami me'g alig-alig
ert ide kishazankba, az az e-book olvasok. Egy csomo hasznos,
erdekes, izgalmas cikk, konyv stb. van a MEK-ben, no meg az
Interneten, amit azert nem olvasok el, mert a kepernyo elott
nincs idom, a sok papirt pedig sajnalom ra. Szerintem az lesz
igazan egy nagyobb palotaforradalom, ha ezek az olcso (!) kezi
olvasok, e-szoveg olvaso celgepek elterjednek, lehetoleg tobbfe'le
altalanos formatumra, PDF, HTML, XML. Ehhez viszont ezeknek
a kutyuknek nalunk kb. 20 e Ft ala' kell mennie, kell egy
egyszeru, konnyen kezelheto csatolas PC-khez, esetleg mas
digit. hordozokhoz (floppy, CD, DVD). Es minel egyszerubbnek,
biztosnak kell lenniuk, ne fagyjanak le, minel inkabb hasznaljak
a PC-ktol "tavoli" olvasok is.


Udv

Istvan