Szerzoi jog - ismet

[Moldovan Istvan]

"Lang Attila D." wrote:

> Most azonban, ezzel a szerzodessel a zsebukben a konyvtarosok azt
> felelik, ertjuk, tessek az Artisjushoz fordulni es oveluk megbeszelni
> a dolgot; s ha karteritest kell fizetni, azt az Artisjus fogja tenni a
> sajat penzebol, mivel a MEK-tol kapott jogdij alapjan o a mi
> biztositonk.
>   Stimmel, amit mondok, vagy teljesen mellekvagany?

Legjobb tudomasom szerint igen, pontosan ! Hiszen az ARTISJUS
eppen erre vallal szerzodesi kotelezettseget. Persze a puding
probaja az eve's, kivancsian varom, hogy a gyakorlatban ez hogyan
fog tortenni.

> > A szerzodes meglehetosen "kezdeti, bevezeto" jellegu. Bizonyara
> > befolyasolja az elmult negyedevre vonatkozo reszletes felhasznaloi
> > statisztikank, amelyeket Vitezne Ildiko, a MEK rendszergazdaja tobb
> > hetes munkaval allitott elo tobb meganyi LOG file-jainkbol.
>
>   Marmint milyen szempontbol befolyasolja?

Remelem elonyosen. Ertem ezalatt, hogy nem fogja jelentosen
emelni a tarifat. Persze ket kimenet van. a) latjak a sok felhasznalot,
letoltest, emelik a dijat, b) latjak a sok felhasznalot, teteles
elszamolassal
csodbe megy az OSZK v. bezarhatjuk a MEK-et, amelyet valoszinuleg nem
akarnak es marad a "meltanyos " ar.

>   Koszonom a magyarazatot, Istvan, de valamit viszont nem mondtal.
> Mennyi a feleves jogdij es honnan lesz ra penzunk jovore, ket ev
> mulva, harom ev mulva?...

Elnezest, de a jogdijat nem irom meg nyilvanosan, a szerzodes nem
jogosit fel ra. Penzunk bizom benne, hogy az OSZK MEK osztaly
koltsegvetesebol lesz kesobb is.

Bakonyi Gezanak:

>  Eloszor egy konnyebben megvalaszolhato kerdes: mirt Monok Istvan
>foigazgato ur irta ala a szerzodest? Ezek szerint a MEK uzemeltetese es
>fenntartasa teljes egeszeben az OSZK hataskore? Mi a szerepe akkor az
>Egyesuletnek? Lenyegeben csak egy barati korre valt?

Ugy emlekszem, nyaron ezt is atbeszeltuk. Az OSZK es a MEK egyesulet
munkamegosztasa, az utobbi szerepe me'g kialakuloban van. Mar csak azert
is, mert eddig joszerivel a figyelem es munka az egyesulet
adminisztrativ
megalakulasara forditodott. DE

eppen a szerzoi jog kapcsan tobbszor elmondtam, felvetettem, hogy
celszerubbnek tartom az OSZK neveben targyalni az ARTISJUS-szal:

- egy koltsegvetesi, allami intezmeny, plane "a" nemzeti konyvtarnak
ebben talan nagyobb sulya, presztizse van;

- mint ktgvetesi intezmeny folyamatosan biztosithato a szerzoi
atalanydij
finanszirozasa (az egyesuletnek jelenleg a konyvelore sincs penze,
nemhogy szerzoi jogdijra !);

- eppenhogy a tovabbi szerzodeskotesek esete're talan az OSZK-nak
nagyobb erdekervenyesito ereje van, mint az Egyesuletnek;

- en azt a megkozelitest hangoztatom egy ideje, hogy a MEK allomanyat
a nemzeti konyvtar digitalis kulongyujtemenyekent kell elobb-utobb
tekinteni. Plane ha fejlettebb eszkozokkel szolgaltathatjuk, egy
valogatas utan. Az uzemeltetes, fenntartas OSZK felelosseg legyen/lett.
Ez szerintem nem baj, sot ... igy biztositottabb a hosszu tavu
fennmaradas, ezt tamasztjak ala' kulfoldi nemzeti konyvtarak
gyakorlatai.

Az Egyesulet szerepe't en fokent a gyarapitas szervezeseben,
digitalizalasi projektekben valo reszvetelben latom, abban,
hogy a nemzeti konyvtarnal joval hatekonyabban szervezheti
a felsooktatasban, kozoktatasban, tudomanyos kutatoi szferaban
az elektronikus kiadast, az e-dokumentumok osszegyujteset.

Nem biztos, hogy mindent feltetlenul a MEK kozponti szerveren
kell tarolni, de az eddigi tapasztalatunk megis az, hogy me'g
a mai napig is ez a legbiztosabb, megbizhatobb szolgaltatas
sok egyetemi, kutatointezeti szerverhez kepest.

Az OSZK es az Egyesulet szerepet, az utobbi tevekenyseget
a kozeljovoben kell megtalalni, egyutt kitalalni.

> Masodszor az a kerdes, ami engem a legjobban izgat: a szerzodes
>alairasa egyben precedens megteremteset is jelenti. Erre valo
>hivatkozassal az osszes olyan non-profit szolgaltatot meg lehet
>szorongatni, aki teljes szveget tesz elerhetove es letolthetove az Interneten.

Ez igy igaz. Ezert is voltunk ovatosak az alairasban. Tobb helyre
elkuldtem a szerzodest, velemenyeztettem stb. (Pl. NKOM Konyvtari
Osztalya, konyvtari szerzoi jogi bizottsag). Az OSZK foigazgatojanak
is eppen ez volt az egyik felvetett problemaja, nem teremtunk-e
szerencsetlen precedenst.

Lehet, hogy igen ! DE a szerzoi jogi torveny tavaly szeptembere
ota hatalyos, az ARTISJUS dijkozlemenyet januarban jelentette'k
meg. Mar tavasszal megkeresett Faludi Gabor, utana nyaron kaptunk
kerdeseket a szolgaltatasrol, vegul aug. vegen jott a felh. szerzodes
tervezet. Lehetett volna nem alairni, vallalni egy pert, konfliktust,
Internet-botranyt ?!! Azonban ez a szerzoi jogi torveny ketelu, jonehany
szerencsetlen elemet tartalmaz "visszafele'" is. Egy MEK-hez hasonlo
szolgaltatas nem kepes tisztessegesen fejlodni, ha minden szerzotol,
orokostol kulon-kulon engedely kell. Szerzoi jogdijat megint nem
tudunk fizetni. Ergo, egy ilyen atalanydijas megoldas nekunk elonyosebb
!

Az, hogy a torveny a szerzok rendelkezesi jogait sertheti, mar
a torveny problemaja. Mindenesetre ezt a torvenyt 1-2 even belul
nem biztos, hogy meg fogjak valtoztatni.

En ugy gondolom, hogy a MEK-nek, az OSZK kereteben rendezni kellett
ezt a jogi kerdest, nem vallalhattunk egy torvenyi szembenallast.

Sok minden "benne van" ebben a torvenyben, erdemes alaposan atolvasni
Verebics Jancsi tanulmanyait. Pl. ha az ARTISJUS nagyon "szorongatni"
akar, akkor esetleg az internetes szerzok is elkezdhetik elkerni
a befizetett atalanydijbol a rajuk eso reszt.

Az ARTISJUS-tol kertem tajekoztatast - igertek -, hogy milyen elvek,
szazalekok, gyakorlat alapjan osztjak majd fel a befizetett
atalanydijat,
mondvan, ezt tolunk is kerdezni fogjak. Egyelore nem kaptam toluk
valaszt.

>Tovabba: mi a biztositek arra, hogy az Artisjus nem ker-e jovore ketszer,
>tizszer, stb.-szer tobb dijat, mint most? mi a garancia arra, hogy
>korlatozza magat?

Nincs biztositek!! Mire van ma Magyarorszagon biztositek ?! Legfeljebb
arra, hogy a benzin arat nem emelik 100 Ft fole ;-))

Egy erv, hogy a MEK az OSZK szolgaltatasa ! Egy masik erv, ha latjak
a felh. statisztikainkat ! Ha annyira felemelik a dijat, hogy korlatozni
kell a szolgaltatast, akkor tiltakozunk, botranyt csapunk, sajtonak
irunk, mozgositjuk az internetet stb. Bizonyara nem lesz "sima" menet !

A konyvtari szerzoi jogi bizottsagban mar allitottunk ossze kerdeseket,
van kompromisszumos javaslat a szerzoi jog modositasara. Leginkabb a
VAGY-VAGY, az egyeni szerzoi hozzajarulas engedelyezese es a kozos
atalanydij kozotti valasztas lehetosege. De amig a torvenyt modositjak
is dolgozni, szolgaltatni kell! Szeptember 25-en lesz a bizottsag
kovetkezo ulese, ahol kerdeseinket, problemainkat ifj Ficsor Mihallyal
fogjuk megbeszelni. A megbeszelesrol kolleganom bizonyara kuld
ismertetot
a KATALIST-re. Most nezem a naptart, eppen egy het mulva lesz.

Hat egyelore ennyit, elnezest a hosszu valaszert.


Udv

Istvan