Elektronikus könyvkereskedelem cikksorozat

2000. Okt. 3., K, 07:54:33 CEST

Veget ert az INFINIT hirlevelben az elektronikus konyvekrol szolo
cikksorozat. Mivel valoszinuleg kevesen olvassak ezt a hirlevelet
es a MEK-rol is szo van benne, ezert "masodkozleskent" a listara is
elkuldom.

Laci

-------------------------------------------------------------------

                               INFINIT

        INFormációs társadalom, INternet, InformációTechnika

               Az ITTK - INFINIT Mûhely heti hírlevele

                   73. szám, 2000. szeptember 07.

                  Elektronikus könyvkereskedelem I.

"Figyelembe véve, hogy nyomtatott könyvek már közel hatszáz éve
léteznek, az elektronikus könyveket pedig még csak most fedezték
fel a vásárlók, egész jól csináljuk." (Phil Rance, Online Originals
kiadó)

A legújabb amerikai felmérés szerint (Seybold Research, ld. the
Standard) az emberek fognak e-könyveket olvasni, csak éppen fizetni
nem fognak érte. Tehát akik különbözõ okokból a Gutenberg-galaxis,
a könyvnyomtatás valamint az olvasás válságát, majd végét jósolták,
bizonyos szempontból nem tévedtek sokat, más szempontból viszont
jócskán pofára esnek. A könyvek nem fognak eltûnni, bár tény, hogy
az elektronikus könyvek elterjedésével megváltozni látszanak nemcsak
az olvasási szokásaink és a kiadói üzlet, hanem még az írók
publikálási lehetõségei is. Az óriási business - a papíripartól a
kiadóházak tevékenységén át az antikváriumi újraeladásig az egész
könyvelõállítási és kereskedelmi iparág - gazdasági alapjai rendülnek
meg napjainkban. Nem csoda hát, hogy a sajtó olyan sokat ír errõl a
témáról az utóbbi pár hétben.

De miért is ez a nagy sietség és miért 'csak' most került
reflektorfénybe ez a téma? Ennek valószínûleg több, egymástól nem
teljesen független dolog látszólagos egybeesése az oka. Azért
látszólagos, mert valójában már az internet megjelenésével és
elterjedésével egy idõben lehetett online könyvekrõl beszélni. Mégis
úgy tûnik, hogy az online publikálási modellek most vezettek el oda,
hogy megéri vállalkozásokat alapozni rájuk, valamint új hardvereket
és szoftvereket elõállítani. A tartalom pedig adott, mióta feltalálták
az írást és a rögzítésére alkalmas anyagokat.

Az Andersen Consulting egy friss kutatása szerint az e-könyvek 1
és 3,4 milliárd dollár közötti forgalmat fognak produkálni 2005-re.
Ami nem lehetetlen. Például Stephen King csak online publikált
novellájának (A növény) elsõ részét - a folytatást ugye akkor teszi
közzé, ha az olvasók megfelelõ hányada a letöltés után elküldi neki
a kért egy dollárt - 152 ezer rajongója töltötte le már az elsõ héten,
és megközelítõleg 93 ezren küldték el neki azt a bizonyos egy dollárt.

A Seybold Research háromezer emberrel készült felmérése azonban
óvatosságra int. Ezek szerint az olvasók nem fognak elektronikus
könyvekre költeni mindaddig, amíg a minõség nem javul jelentõsen.
Például az átlagos számítógép-képernyõrõl való olvasás se nem
egészséges, se nem kényelmes eléggé ahhoz, hogy közkedvelt szabadidõs
tevékenységgé váljon. Ennek ellenére az amerikaiak jókora hányada
mondotta, hogy szívesen olvasna elektronikus könyveket különbözõ
formátumokban, akár egy speciális e-könyv megjelenítésre alkalmas
eszközön is. A probléma csak az, hogy - mint ahogy az már az internet
világában szinte megszokott - a fizetéstõl mindenki ódzkodik.

A nyers adatok szerint a megkérdezettek 66 százaléka olvasna szívesen
kézikönyvet, 44 százaléka gazdasági témájú könyvet, 46 százalékuk
pedig útikönyvet elektronikus formában. Mégis a válaszadók kétharmada
állította, hogy nem valószínû, hogy a közeljövõben - az elkövetkezendõ
egy évben - elektronikus könyvet, vagy annak olvasására kifejlesztett
speciális berendezést vásárolna. Ezzel szemben csak 12 százalékuk
gondolta úgy, hogy õ bizony ugyanezért benyúl a pénztárcájába a
következõ 12 hónapban. Az adatok végeredményben arról árulkodnak,
hogy a lelkesedés és az érdeklõdés ellenére mindössze 28 százaléknyian
tudják elképzelni, hogy a szabadidõs olvasáshoz igénybe lehetne venni
elektronikus könyveket és (számítás)technikai eszközöket is a
hagyományos, jól bevált, papírra nyomtatott szavak helyett.

De még ha az olvasók a legnagyobb jóindulattal is inkább realistának,
semmint optimistának nevezhetõk, azok, akik az online könyvre
esküsznek tántoríthatatlanok. Már ma több mint száz újonnan alakult
(start-up) online kiadó mûködik az interneten, és még ha többségük
csõdbe is megy, minden bizonnyal késõbbi óriások is vannak köztük.
Kezdetben a pénz csak menni fog, állítja Jonathan Karp az atRandom
vezetõje a Random House kereskedelmi csoportnál, de valószínûleg
jóval kevesebb, mint más internetes cégeknél. Az optimizmus végül
is érthetõ. Senki sem tudja feledni ebben a szakmában, hogy hogyan
hódította el óriási riválisaitól a vevõket és szerzett egyre nagyobb
piaci részesedést a mára világhírû Amazon.com. Ha ez meg tudott
történni a könyvkereskedelemben, vajon miért ne történhetne meg a
kiadásban vagy akármilyen más tevékenységben, egészen a közvetlen
író-olvasó kapcsolattartásig? Mert vajon tényleg szükség van-e a
megannyi jól megfizetett közvetítõre, akik átlag 14 hónap alatt tudnak
egy kéziratból boltban kapható könyvet csinálni? Nem mehetne mindez
gyorsabban a kiiktatásukkal? (folytatjuk)

Források:

E-Publishing Empire Strikes Back
http://www.wired.com/news/culture/0,1284,38213,00.html

The Free E-Book Market Economy
http://www.thestandard.com/article/display/0,1151,18062,00.html?nl=dnt

CITING STEPHEN KING, NETLIBRARY FILES IPO
http://nytimes.com/library/tech/00/08/
biztech/articles/19netlibrary-ipo.html

E-books: a revolution in reading
http://www.theage.com.au/entertainment/20000823/A21311-2000Aug22.html

-------------------------------------------------------------------

                 Elektronikus könyvkereskedelem II.

A csendes forradalom, mely az utóbbi tíz évben a könyviparban
végbement, mára teszi lehetõvé, hogy teljesen átalakulhasson a
könyvek piaca. A varázsszó, amire újabban oly sokan esküsznek, a
print-on-demand (POD) a hagyományos könyv helyett. Hogy miért? Mert
a publikáláshoz a kiismerhetetlen piaci folyamatokat is szabályozni
kell(ene) tudni, ami igen költséges, fõleg, ha melléfog a kiadó,
mint Dorling Kindersley Csillagok Háborúja címû könyvével, amibõl
13 milliót nyomtak és 10 millió maradt meg belõle. Micsoda pazarlása
ez a papírnak és az emberi munkaerõnek, teljesen feleslegesen. A mai
kiadói 'hazardírozást', a fogyasztói igények állandó alul vagy
felülbecslését, a nyomtatáshoz szükséges minimális példányszámhatárt
át nem lépõ könyvek teljes mellõzését és a túl sok példányban
kinyomott könyvek sok-sok éves költséges raktározását válthatja fel
a print-on-demand szolgáltatás, ahol a legkisebb példányszám az egy
példány. A könyvek sosem tûnnek el a boltokból, miközben nem is fognak
a polcokon porosodni: ha valakinek kell belõle, kaphat egy frissen
kinyomtatott még melegen kötött példányt, akár speciálisan egyedire
szabott oldalformával, betûtípussal - például, ha rosszul lát, akkor
nagyobb betûkkel a könyvesboltban.

Persze a hagyományos könyvkereskedõk és kiadóházak rövidtávon
mindenféleképpen ellenérdekeltek. Például ha egy helyi könyvesbolt
üzembe helyezne a boltban egy POD-terminált, amely teljesen
professzionális módon volna képes rövid idõ alatt gyönyörû, fûzött
könyveket készíteni, akkor teljesen jogosan kérdezhetné úgy a könyv
írója, mint az olvasója, hogy mi olyan drága a könyvben és vajon miért
tarthat jogosan igényt a kiadó a bevétel 85-90 százalékára, ahogy az
ma megszokott. Az elektronikus kiadók 50 százalékot adnak az írónak a
hagyományos kiadók 10-15 százalékával szemben, valamint közvetlen
kapcsolatot ígérnek az író és az olvasó között, illetve ha egy könyv
elfogyott, ahelyett, hogy esetleg évekig várnának az újabb kiadás
elkészítésével, rögtön utánnyomnak. Sõt, a POD-nál, mint látjuk, nincs
is valami sok értelme arról beszélni, hogy egy könyv elfogyott és csak
az antikváriumban kapható, vagy könyvtárból kölcsönözhetõ.

De a változás nem csak a kiadókat, nyomdákat és kereskedõket éri el,
hanem magát az olvasót is. Bár az elõzõ részben ismertetett adatok
óvatosságra intenek azzal kapcsolatban, hogy a szabadidõs olvasásban
kiváltható-e a közeljövõben a közkedvelt papír és a könnyen kezelhetõ
formátumú hagyományos könyv, ezen a téren is számos technikai újdonság
jelent meg. A könyviparra egész komoly hardver-és szoftverfejlesztési,
valamint gyártási kapacitás épül. Frissen állította kereskedelembe
a Microsoft új, könyvoldalak finomabb képi megjelenítésére alkalmas
szoftverét, amitõl nagy áttörést várnak Richmondban. De az Acrobat
Reader Portable Document Format-ja (PDF - hordozható dokumentum
formátum) is igen közkedvelt. Most folyik a harc, hogy melyik
technológia - esetleg egy harmadik, negyedik? - váljon szabvánnyá
és elterjedtté.

Az alkalmazott szoftvertõl részben függetlenül minden nagyobb nehézség
nélkül megjósolható azonban ebben az esetben is, hogy az olcsó,
praktikus, kényelmes eszközök válhatnak közkedveltté. Mert mi olvasók
olyan igen olcsó berendezésre várunk, amely kényelmessé teszi az
olvasást, de nem csak könyvekhez jó, hanem esetleg lehet rajta
levelezni is, zenét-szöveget hallgatni, jegyzetelni, nem fájdítja
meg a szemet és hasonlóan egyszerû, mint egy könyv - így akár ágyba
hurcolható, vagy forgatható a mellékhelyiségben is. Ugyanakkor, ha
a készítõi és az írók megélni is ebbõl akarnak, akkor ugyanennek a
szerkezetnek képesnek kell lennie megvédeni a szöveget az illetéktelen
eltulajdonítástól. Egyszerû ez. Ha valaki tud ilyen berendezést
gyártani, akkor amellett, hogy nagy jót tesz az emberiséggel,
mellesleg garantáltan meggazdagszik.

És végül az sem mellékes, mi lesz a tartalom. Sõt, ma már azt mondják
a médiaszakma szakértõi, hogy a technológiánál, a vasnál sokkal
értékesebb a tartalom. Az igazán nagy profitot így a tartalom-ipar
(content industry) tudja realizálni. Feltéve, hogy olyat tud nyújtani
az embereknek, amiért azok hajlandóak fizetni, fõleg egy olyan
elektronikus környezetben, ahol megszokott, hogy szinte minden ingyen
van. És ez felveti a tartalom legnagyobb problémáját, amire más
területen sem sikerül megnyugtató megoldást találni, ez pedig a
szerzõi jog, az eltulajdonítás, a kalózmásolatok készítésének a
kérdése. Megvan a megoldás a szerzõi jog védelme alól kikerült
irodalmi közkincsekkel. Ezek, mint Dante, Voltaire, Kant vagy az egész
Biblia - akár magyarul is - hozzáférhetõvé tehetõk. Ezek a könyvek már
nem szerzõi jogdíjasak és sok esetben hagyományos nyomtatott formában
nem is hozzáférhetõk, vagy csak igen körülményesen, antikváriumokon
keresztül. Egyes becslések szerint csak angol nyelven több mint
egymillió olyan könyv van, amely elfogyott, már nem kapható
könyvkereskedésekben. Csak üdvözölhetõ tehát, ha végre hozzáférhetõk
lesznek - egyedül az antikváriumokat kell félteni...

A szerzõi jogdíjas könyveket azonban 'lopják', visszaélnek azzal,
hogy ha digitalizálták õket, akkor gyakorlatilag mindenféle extra
költség nélkül úja elõállíthatóak elektronikus formában, tetszõleges
példányszámban. Ugye eddig is elterjedt módszer volt, különösen az
oktatásban, hogy egyes hagyományosan nyomtatott könyvoldalakat,
fejezeteket lefénymásolnak - már ez is a copyright megsértése. Ennek
volumene azonban a rosszul kivitelezett technika esetén elképzelhetõ
elektronikus másoláshoz képest elenyészõ. Harry Potter történetei már
most hozzáférhetõk házilag szkennelt formában az interneten.

Bár ez a kérdés nem megoldott - persze éppúgy igaz ez a zeneiparra
is például, vagy bármilyen digitálisan is elõállított termékre -, a
fantáziánk mégis azt mondathatja, hogy óriási potenciál rejtezik az
elektronikus könyvekben, dokumentumokban. Például ha már utaztunk
könyvektõl nehéz csomaggal, értékelni tudnánk a kis helyen elférõ,
könnyû technológiát, amelyben tárolható az összes útikönyv, szótár,
térkép és a csak szórakozást szolgáló irodalom...

A kérdés az, hogy vajon mikor válhat mindez valósággá a magyar
olvasó számára, a saját anyanyelvén? Hol tart a magyar könyvipar az
elektronizációban?

(folytatjuk)

Források:

Don't Steal This Book
http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/articles/A58282-2000Aug8.html

E-books, Schme-books. Print on Demand
May Be Publishing's Ace in the Hole
http://inside.com/story/Story_Cached/0,2770,7864_8_12_1,00.html

DIGITAL PUBLISHING: AN OPEN E-BOOK
Edupage, 7 August 2000

Frustrated novelist turns to Internet
http://www.latimes.com/communities/news/inland_empire/20000817/tiv0007703.html

E-Book Gold Rush: Welcome to the Electronic Backlist
http://www.linguafranca.com/print/0009/inside-ebook.html

-------------------------------------------------------------------

                 Elektronikus könyvkereskedelem III.

A korábban már részletesebben ismertetett eljárás, a print-on-demand
(POD), - azaz a könyvet csak akkor nyomtatják ki, ha arra ténylegesen
szüksége van valakinek, mondjuk a boltban - idehaza még nem elterjedt.
Ebbõl a szempontból (is) évekkel vagyunk elmaradva az elektronikus
eljárások kidolgozóihoz képest. Részben nem véletlenül, hiszen elõször
a megfelelõ keresletnek kell megjelennie, amihez a hozzáférés
statisztikáit illene javítani. De a hozzáférés problémája csupán
látszólagos. A technológiához, illetve a POD elõnyeihez való
hozzáférés adott lehetne például a könyvesboltokban függetlenül
attól, mennyien használják a legújabb információs és kommunikációs
technológiát, és akik nem használják, azok mennyire irtóznak a
technikától. A könyvesbolt raktárában zümmögõ gépezettel nem kellene
szembesülnie a vevõnek, csupán a végeredménnyel, ami egy szépen kötött
könyv lehetne.

A probléma ezúttal is az, hogy Magyarország túl kicsi piac és
kulturálisan saját nyelvébe zárt. Kevesen beszélnek-olvasnak azokon
a világnyelveken itthon, amelyeken már hozzáférhetõ az elektronikus
irodalom. Az pedig nem igazán érdeke a nagy cégeknek, hogy magyarul
állítsanak elõ elektronikus irodalmat, ez piaci alapon könnyen
belátható. Vagyis magyar kezdeményezésre van szükség. Hiszen éppen
ezzel az új technológiával - az internetrõl letölthetõ könyvekkel és
a POD-dal lehetne a magyar irodalom zárt helyzetén változtatni. Fõleg
egy ilyen kis nyelvnél érdekes kísérletnek bizonyulhat 'betörni' a
nemzetközi kulturális piacra az új technológiák segítségével. Ennek az
az elõnye, hogy a mûvek könnyen megõrizhetõk és terjeszthetõk egyrészt
magyarul, másrészt idegen nyelvekre fordítva, így a kultúr- és
tudománypolitika szerves részévé válhatna az elektronikus
könyvterjesztés.

Erre nyugodtan mondható, hogy félig nyitott kapukat döngetek. A magyar
irodalmi kultúrpolitika, a tudomány, a kiadók, a kereskedõk, sõt még
az olvasók is felismerték már, hogy az internet a közeljövõben az
irodalom szolgálólánya lehet... A más fórumokon már sokat tárgyalt
digitális halhatatlanok kezdeményezés például az internet erõsödõ
szerepére épít. Az oldalról - ha éppen elérhetõ - letölthetõek a
magyar irodalom élõ remekei.

Másik példaként említhetõ a most már évek óta jól mûködõ MEK, azaz
a Magyar Elektronikus Könyvtár, amely egyrészt a tudományos anyagok
elérhetõségét kívánja biztosítani, másrészt viszont az irodalmi
gyöngyszemeket és az azokról szóló elemzéseket is 'megjelenteti',
hozzáférhetõvé teszi oldalain.

De azt se higgyük, hogy a Könyvek könyve, a Biblia kereshetõ magyar
elektronikus szövege hiányzik az internetrõl. A Biblia több szerveren
is olvasható - ami különösen fontos, ha belegondolunk, hogy az elsõ
nem lineáris olvasásra készített (elejétõl a végéig betûrõl-betûre
olvasandó) szöveg, mert tele van keresztutalásokkal. Az interneten
nem kell lapozgatni és keresgélni, ha az adott részre szeretnénk
továbblépni, hanem egy kattintással megjeleníthetõ, így könnyedén
végigkövethetünk egy szálat a Biblia könyveinek sokaságán keresztül.

Ha az ember alaposabban körbeszaglász elektronikus könyvek után
kutatva a magyar virtuális térben, akkor a következõ érdekes oldalra
bukkanhat: "Az elsõ magyar e-book - Mester Sándor Az európai álom
címû munkája - csak Windows '95-ös, vagy '98-as operációs rendszerrel
olvasható. Szabadon letölthetõ - vagyis ingyenes. De kérjük - ha
megteheti -, legalább 300 forintot fizessen be az árvízkárosultaknak
fönntartott segélyszámlára." A kezdeményezés erõsen Stephen King
novelláinak letöltési módjára utal - ha valaki letölti, úgy dönthet,
hogy küld, vagy nem küld pénzt a megadott számlaszámra. De amellett,
hogy a könyv tényleg letölthetõ és Internet Explorer segítségével
képernyõrõl olvasható, egy elektronikus hírlevélre is feliratkozhat a
kíváncsiskodó, amiben könyvújdonságokról és az elektronikus könyvekkel
kapcsolatos hírekrõl értesülhet. Más kérdés, hogy, mint ahogy az egy
parázs amerikai vitából már kiderült, nincs 'elsõ' elektronikus könyv,
aki ilyet kijelent, hamarosan támadások kereszttüzében találhatja
magát, tele címjavaslatokkal arról, hogy kik és hol elõzték meg - igaz
ez a virtuális tér magyar szegletére is. Feltehetõ a kérdés például,
hogy a MEK - mint a neve is mutatja elektronikus könyvtár - mit közöl,
ha nem elektronikus könyveket?

Aki könyvek után akar böngészni a neten és kiindulópontot keres, a
bõség zavarával küszködik. Több kiadót elérhet az interneten, például
a Kossuth, az Akadémiai - ahol elektronikus könyvek is vásárolhatók,
PDF formátumban, igaz drágábban, mint a hagyományos papír alapú
verzió - vagy a Magvetõ kiadók oldalai mind mintaként tekinthetõek
sokszínûségükkel. De a könyvkereskedõk és -áruházak oldalai is remekül
használhatók otthonról, így a Librié, vagy a Fókusz Online-é is.

Ennek ellenére idehaza sem megoldottak azok a problémák, amelyekkel
az elektronikus publikálás világa küszködik: a kalózkodás - a szerzõi
jogok sorozatos megsértése, az elektronikus formátum nehézkes és
fárasztó olvasása, a hagyományos boltok-antikváriumok lehetséges
eltûnése (bár a virtuális antikvárium is élõ kezdeményezés idehaza),
egyes állások lehetséges megszûnése (a papíriparban, a kiadókban, a
kereskedelemben, stb.).

Bár kétségtelen, hogy vannak elõnyök is: a könnyebb szállíthatóság,
a raktározási költségek csökkenése, a kis példányszámú mûvek
hozzáférhetõvé válása és az írók-olvasók könnyebb kapcsolattartása,
továbbá - mint látjuk a magyar nyelv esetén - a kultúra terjesztése...

Források:

Általános kiindulópont lehet: http://www.webalaplap.hu/muveszet.html
Digitális halhatatlanok: http://www.irodalmiakademia.hu
Magyar Elektronikus Könyvtár: http://www.mek.iif.hu/
Biblia: http://www.katolikus.hu/lib_mag.html
Az elsõ magyar e-book - Mester Sándor Az európai álom címû munkája:
http://www.eol.hu/ebook.asp
Kossuth Kiadó: http://www.kossuth.hu/
Akadémiai Kiadó: http://www.akkrt.hu/
Magvetõ Kiadó: http://www.lira.hu/magveto/index.html
Libri: http://www.libri.hu
Fókusz Online Könyváruház: http://www.fokuszonline.hu/
Új Könyvpiac: http://www.ujkonyvpiac.hu/main.html
Bioenergetic ezoterikus könyváruház: http://www.hpconline.com/bioenergetic/
Kiskapu Virtuális Könyvesbolt: http://www.kiskapu.hu/kiskapu/
Könyv-CD-Videó Áruház: http://www.webaruhaz.hu/index.php3
Pult Könyvesbolt: http://www.konyvesbolt.hu/
Virtuális Antikvárium: http://virtant.hypermart.net/

A sorozat véget ért. A korábbi részek:

Az elsõ rész: http://www.ittk.hu/infinit/2000/0907/index.html
A második rész: http://www.ittk.hu/infinit/2000/0914/indexm2.html

Pintér Róbert; pinter.robert at ittk.hu

-------------------------------------------------------------------