MEK 2.0 verzio terve

[Laszlo Drotos]

Kedves MEK-baratok es -baratnok!

Itt van 2000. es itt van az ido, hogy elkezdjunk epiteni a MEK 2.0
verziot, felhasznalva az elmult 5 ev tapasztalatait es az idokozben
megjelent uj lehetosegeket. Az alabbiakban osszefoglaljuk az eddig
osszegyult otleteket: tobbnyire tobb, eldontendo alternativat,
melyekhez orommel vesszunk velemenyeket es javaslatokat, akar
itt a listan, akar maganlevelben.

Ezek a tervek a Magyar Elektronikus Konyvtarra, mint nyilvanos
szovegarchivumra es internetes szolgaltatasra vonatkoznak. A
nemreg megalakult MEK Egyesulet es az OSZK-ban mukodo MEK Osztaly
feladatai ettol joval szelesebbek lesznek: pl. a hazai elektronikus
konyvtari es digitalizalasi kezdemenyezesek modszertani tamogatasa,
nyilvanosan nem szolgaltatott archivumok letrehozasa, egyuttmukodes
kiadokkal es kulfoldi digitalizalasi projektekkel, kapcsolattartas
a szponzorokkal es az onkentes segitokkel, PR- es reklamtevekenyseg,
palyazatok stb.

Mellekletkent ekezetesen is olvashato a szoveg.

Istvan es Laci

-----------------------------------------------------------------


                        MEK 2.0 valtozat

                Utolso modositas 2000. jan. 10.

Cel: A magyar nyilvanos elektronikus kozkonyvtar otlete igen
sikeresnek bizonyult, ezt mutatjak a folyamatosan novekedo hasznalati
statisztikak es az internetes publikalas irant erdeklodok levelei
is. A jovoben is ugyanez, vagyis a "nyilvanossag" es a "kozkonyvtar"
jelleg lesz a MEK ket alapelve. Ugyanakkor a szolgaltatast magasabb,
professzionalis szintre kellene emelni, meg kell tobbszorozni a
jelenlegi novekedesi utemet, es minel inkabb hasznalni kell azokat
a szabvanyos megoldasokat, amelyek a vilagban idokozben kialakultak.
Olyan rendszert kell letrehozni, amely egyarant konnyen menedzselheto
es hasznalhato, kepes tobb tizezer digitalis dokumentum szolgaltatasara,
es ami ujabb nehany evig alapveto valtoztatas nelkul tovabbfejlesztheto.

Megvalositas: A jelenlegi (mondjuk igy: 1.0-as) MEK meg legalabb egy
evig a mostani formajaban uzemel tovabb es kozben kell elkezdeni a
2.0-as verzio epiteset es teszteleset egy masik szerver alatt. Az uj
rendszerbe fokozatosan kerulnenek at a jelenlegi gyujtemeny legjobb
darabjai valamint az uj szerzemenyek (amelyek megfelelnek a 2.0
minosegi kovetelmenyeinek). 2001-ben az 1.0-as MEK fejlesztese
leallna, de az akkori allapot meg egy jo darabig elerheto maradna
a mostani szerveren, ugyanakkor pedig megnyitnank a nyilvanossag
szamara a 2.0-as verziot.

Helyszin: Az uj MEK epulhet a jelenlegi szolgaltato gepen: az NIIF-nel
a helkan (elony a nagy teljesitmenyu, megbizhatoan uzemeltetett, ismeros
rendszer); vagy az OSZK kozponti nagygepen (elony a "helyben levo"
Amicus konyvtari szoftver es esetleg az IBM Digital Library rendszer);
vagy egy kisebb, de "sajat" Linux gepen a MEK Osztalyon (elony az
igeny szerint osszeallithato, olcso rendszer es a rendszergazda-szintu
hozzaferes).

Szerver: A jelenlegi anonim FTP, gopher es WWW szerver helyett
kizarolag Web-alapu szolgaltatasra kellene atterni (a WWW valt
az Internet univerzalis eszkozeve). A Web oldalak szolgaltatasat
vegezheti egy HTTP (Apache?) szerver, vagy egy adatbaziskezelo
(lasd kesobb), amely dinamikusan generalja az oldalakat. Az elso
esetben is mindenkeppen kell egy adatbaziskezelo (a bibliografiai
adatok tarolasara es a katalogushoz). Ezenkivul szukseg lenne
egy realmedia szerverre (a digitalis hang- es videoallomanyok
szolgaltatasahoz), egy felhasznaloi statisztika-keszito szoftverre,
megfelelo programfejleszto kornyezetre (Java, C++, Perl, SGML stb.),
es esetleg egy sajat mail-szerverre, hogy a dokumentumok levelben is
lekerhetok legyenek.

Tarolas: A szolgaltatott allomanyok elhelyezese tortenhet a jelenlegi
hierarchikus file-strukturaban (elonye, hogy az URL cimek "ertelmesek"
es tukrozik a menuk szerkezetet). Vagy egy sokkal egyszerubb, ketszintes
rendszerben: a directory-nevek egyszeru sorszamok, minden directory
alatt tovabbi 100 db. alkonyvtar van, minden dokumentum egy kulon
alkonyvtarban (elonye, hogy a jelenleginel sokkal konnyebb atszervezni
a menuket, pl. alpolcokat letrehozni a tul nagyra nott polcokon, es a
dokumentumok URL cime kozben allando maradhat). A harmadik lehetoseg,
hogy magukat a dokumentumokat is egy adatbaziskezeloben taroljuk
egy-egy rekordban (ezt a rendszert a legkonnyebb karbantartani es
fejleszteni, de a menuk nem bongeszhetok es az URL-cimek bonyolultak
es esetleg nem is allandok).

Katalogizalas: A dokumentumokrol a jelenlegi, nagyon leegyszerusitett
bibliografiai fejlec helyett "szabalyos" bibliografiai leirast
kell kesziteni egy adatbazisban, a mostaninal tobb adatmezovel,
egysegesitett nevalakokkal, de tovabbra is szabad - bar valamennyire
kontrollalt - targyszavazassal. A bibliografiai leiras es maga
a dokumentum ily modon szetvalna egymastol, bar termeszetesen a
bibliografiai adatokat a felhasznalo tovabbra is megjelenithetne
a dokumentum mellett, sot le is tolthetne azokat azzal egyutt, ha
akarja. Az adatok tarolasa tortenhet valamilyen egyszerusitett MARC
formatumban (elonye, hogy azok igy konnyen attolthetok mas konyvtarak
rendszereibe), vagy egy SGML strukturaban (elonye, hogy egyszerubben
megvalosithato).

Formatum: Torekedni kell a rendszerfuggetlen es szabvanyos
dokumentumformatumokra, ugyanakkor az is fontos, hogy a konyvtar
hasznaloi online is meg tudjak nezni, majd konnyen le tudjak
tolteni es meg tudjak jeleniteni a dokumentumokat. A szoveges
anyagok eseteben a teljes szovegben valo kereses is fontos az egesz
gyujtemenyben. Ezert ezeknel minden dokumentumbol celszeru lenne egy
Latin-2 ASCII text verziot csinalni (ez csak a teljesszovegu keresest
szolgalna, kulon nem is szolgaltatnank), valamint egy online is
lapozgathato, minel egyszerubb HTML (vagy esetleg XML, kesobb SGML)
formatumot, tovabba egy konnyen letoltheto es offline is olvashato,
illetve nyomtathato RTF (vagy ha indokolt, akkor helyette PDF, Word,
PostScript, vagy DVI) formatumot is feltenni. A haromfele formatumbol
az elso es a harmadik mindenkepp szukseges. A kepi dokumentumok
illetve a kepkent digitalizalt konyvek eseteben a JPEG, a GIF es
a PNG a tamogatando. A video es hanganyagoknal pedig a realvideo
es realaudio, illetve letoltesre (is) szant allomanyoknal az MPEG
es az MP3 johet szoba.

Gyujtokor: A MEK megcelzott felhasznaloi kore tovabbra is az oktatasi
es tudomanyos szfera, valamint az otthoni Internet hasznalok es a
magyar kultura irant erdeklodo kulfoldiek. Ennek megfeleloen meg
kell probalni minel teljesebben szolgaltatni a kotelezo es ajanlott
irodalmat, tovabba a szamitogepes formaban hozzaferheto tankonyveket,
jegyzeteket es mindenfele szakirodalmat, valamint a nemzeti kulturalis
oroksegnek azokat a darabjait, melyeknek meglete jogosan elvarhato
egy, az OSZK neve alatt mukodo digitalis archivumtol, kulonos
tekintettel a klasszikus szepirodalomra es a tudomanyos kutatashoz
szukseges forrasokra. Ugyancsak jo volna elerni a hazai es a
hatarontuli kortars irodalom csaknem teljeskoru bemutatasat,
legalabb egy-ket muvel minden iro es kolto eseteben. Ki kell
boviteni a gyujtott dokumentumok koret is: a kottak es terkepek
mellett szoba johetne kepzomuveszeti alkotasok, filmek es
televizios musorok, hangfelvetelek es zenek szolgaltatasa is.

Minoseg: A MEK tovabbra sem mukodhet kiadokent, de mivel az
elektronikus publikalasnal gyakran nincs szerkesztosegi vagy
kiadoi kontrol, ezert legalabb a klasszikus szepirodalmi muveknel
meg kell oldani a korrekturat minden esetben, mielott felvennenk
a gyujtemenybe. A tobbi szoveges anyagnal legfeljebb a helyesiras
ellenorzese lehet realis cel. Fontos lenne a kulalak egysegesitese
es minosegenek biztositasa is. Ehhez ajanlasokat kell kesziteni
az egyes dokumentumformatumokhoz, es minel egyszerubb, de igenyes
megjelenesre kell torekedni. A nem-szoveges dokumentumoknal a
szamitogepen valo elfogadhato minosegu megjelenites illetve
lejatszas a fo szempont, nem lehet cel olyan nagy meretu es magas
minosegu digitalis masolatok szolgaltatasa, melyek az eredeti muvek
helyettesitesere is alkalmasak. A gyujtemeny gyarapitasaban egyre
nagyobb aranyban kell a megbizhatobb kiadoi forrasokat igenybe venni.

Copyright: A 2.0-as verzioba mar csak olyan muvek kerulhetnek be,
amelyeknek a copyright helyzete tisztazott. Vagy van irasos (e-mail
is elegendo) engedely a MEK-ben valo archivalasra, vagy az Artisjuson
keresztul be lesz fizetve a megfelelo szerzoi jogi atalany. A MEK
sajat copyright szoveget jogasszal velemenyeztetni kell, es el
kell donteni, hogy tovabbra is hozzacsomagoljuk-e minden dokumentumhoz,
vagy elegendo a szolgaltatas kezdolapjan feltuntetni, vagy esetleg
jelenjen meg mindig a dokumentumok letoltese elott egy kulon kis
ablakban. Ugyancsak meggondolando a dokumentumok hitelesitese azok
digitalis alairasaval vagy valamilyen elektronikus "vizjellel".

Szolgaltatasok: A digitalis dokumentumok gyujtemenyenek fejlesztese
mellett a MEK-nek tovabbra is el kell latnia egyeb konyvtari
jellegu szolgaltatasokat is, ugyanakkor fel lehetne hagyni olyan
tevekenysegekkel, amiket nem tudunk hatekonyan elvegezni, illetve
melyeknek idokozben mas "gazdaja" akadt. Igy le lehetne allni
a virtualis konyvtarban az elektronikus ujsagok es folyoiratok
URL cimeinek nyilvantartasaval. Az onallo ISSN-nel illetve
nyomtatott kiadassal is rendelkezo periodikakat ugyanis mar
szabalyosan katalogizaljak az Idoszaki Kiadvanyok Bibliografiajaban
az OSZK-ban, tovabba tobb hazai is szerveren is karbantartanak
link-gyujtemenyeket a magyar e-lapokrol. A hazai szervereken levo
magyar nyelvu elektronikus dokumentumok katalogizalasat pedig a
Neumann Digitalis Konyvtar kezdte el. Hasonlo a helyzet a levelezo
listak adatainak gyujtesevel is, ezt is megcsinaljak masok. Ennek
megfeleloen a MEK-ben a virtualis konyvtarban inkabb csak egyfajta
"tematikus katalogust" (subject gateway-t) kellene epitgetni az egyes
szakteruletek fontosabb es stabilabb hazai forrasairol. Ez csak nehany
szaz URL cimet tartalmazna, de mindegyiknel egy rovid tartalmi leiras
is segitene a felhasznalot a valasztasban.  A konyvtarak, a konyvek
es a konyvkiadas irant erdeklodoknek tovabbra is celszeru egy
link-gyujtemenyt fenntartani, ami lenyegeben a jelenlegi HUNOPAC es
az MKE EKSZ Web-lapnak a felhasznalasaval es feljavitasaval megoldhato
lenne. A MEK sajat anyagaibol minel tobb latvanyos "kiallitast"
kellene csinalni, melyek egy-egy szerzot vagy temat feldolgozva, a
szoveges dokumentumokat gazdag kepanyaggal kiegeszitve, a hipermedia
lehetosegeit kihasznalva szinesitenek a konyvtar Web-oldalait.
A tajekoztato szolgalatot a nehany honapja mar mukodo MIT-HOL
szolgaltatasra kell alapozni. Ujdonsagkent beszelgetocsatornat
vagy uzenooldalt lehetne inditani a konyvbaratoknak, es megoldani,
hogy az olvasok az egyes muvekhez megjegyzeseket fuzhessenek,
illetve maguk is ajanlhassanak olvasnivalokat a tobbieknek. Az
elektronikus konyvtar(aka)t fejlesztok szamara fontos volna egy
naprakesz nyilvantartast fenntartani a digitalizalas kulonbozo
stadiumaiban levo muvekrol a parhuzamossagok elkerulese es a
munkak jobb koordinalasa erdekeben.

                                 ---

--------- következő rész ---------






Kedves MEK-barátok és -barátnők!



Itt van 2000. és itt van az idő, hogy elkezdjünk építeni a MEK 2.0

verziót, felhasználva az elmúlt 5 év tapasztalatait és az időközben

megjelent új lehetőségeket. Az alábbiakban összefoglaljuk az eddig

összegyűlt ötleteket: többnyire több, eldöntendő alternatívát,

melyekhez örömmel vesszünk véleményeket és javaslatokat, akár

itt a listán, akár magánlevélben.



Ezek a tervek a Magyar Elektronikus Könyvtárra, mint nyilvános

szövegarchívumra és internetes szolgáltatásra vonatkoznak. A

nemrég megalakult MEK Egyesület és az OSZK-ban működő MEK Osztály

feladatai ettől jóval szélesebbek lesznek: pl. a hazai elektronikus

könyvtári és digitalizálási kezdeményezések módszertani támogatása,

nyilvánosan nem szolgáltatott archívumok létrehozása, együttműködés

kiadókkal és külföldi digitalizálási projektekkel, kapcsolattartás

a szponzorokkal és az önkéntes segítőkkel, PR- és reklámtevékenység,

pályázatok stb.





István és Laci



-----------------------------------------------------------------





                        MEK 2.0 változat



                Utolsó módosítás 2000. jan. 10.



Cél: A magyar nyilvános elektronikus közkönyvtár ötlete igen

sikeresnek bizonyult, ezt mutatják a folyamatosan növekedő használati

statisztikák és az internetes publikálás iránt érdeklődők levelei

is. A jövőben is ugyanez, vagyis a "nyilvánosság" és a "közkönyvtár"

jelleg lesz a MEK két alapelve. Ugyanakkor a szolgáltatást magasabb,

professzionális szintre kellene emelni, meg kell többszörözni a

jelenlegi növekedési ütemet, és minél inkább használni kell azokat

a szabványos megoldásokat, amelyek a világban időközben kialakultak.

Olyan rendszert kell létrehozni, amely egyaránt könnyen menedzselhető

és használható, képes több tízezer digitális dokumentum szolgáltatására,

és ami újabb néhány évig alapvető változtatás nélkül továbbfejleszthető.



Megvalósítás: A jelenlegi (mondjuk így: 1.0-ás) MEK még legalább egy

évig a mostani formájában üzemel tovább és közben kell elkezdeni a

2.0-ás verzió építését és tesztelését egy másik szerver alatt. Az új

rendszerbe fokozatosan kerülnének át a jelenlegi gyűjtemény legjobb

darabjai valamint az új szerzemények (amelyek megfelelnek a 2.0

minőségi követelményeinek). 2001-ben az 1.0-ás MEK fejlesztése

leállna, de az akkori állapot még egy jó darabig elérhető maradna

a mostani szerveren, ugyanakkor pedig megnyitnánk a nyilvánosság

számára a 2.0-ás verziót.



Helyszín: Az új MEK épülhet a jelenlegi szolgáltató gépen: az NIIF-nél

a helkán (előny a nagy teljesítményű, megbízhatóan üzemeltetett, ismerős

rendszer); vagy az OSZK központi nagygépén (előny a "helyben levő"

Amicus könyvtári szoftver és esetleg az IBM Digital Library rendszer);

vagy egy kisebb, de "saját" Linux gépen a MEK Osztályon (előny az

igény szerint összeállítható, olcsó rendszer és a rendszergazda-szintű

hozzáférés).



Szerver: A jelenlegi anonim FTP, gopher és WWW szerver helyett

kizárólag Web-alapú szolgáltatásra kellene áttérni (a WWW vált

az Internet univerzális eszközévé). A Web oldalak szolgáltatását

végezheti egy HTTP (Apache?) szerver, vagy egy adatbáziskezelő

(lásd később), amely dinamikusan generálja az oldalakat. Az első

esetben is mindenképpen kell egy adatbáziskezelő (a bibliográfiai

adatok tárolására és a katalógushoz). Ezenkívül szükség lenne

egy realmedia szerverre (a digitális hang- és videoállományok

szolgáltatásához), egy felhasználói statisztika-készítő szoftverre,

megfelelő programfejlesztő környezetre (Java, C++, Perl, SGML stb.),

és esetleg egy saját mail-szerverre, hogy a dokumentumok levélben is

lekérhetők legyenek.



Tárolás: A szolgáltatott állományok elhelyezése történhet a jelenlegi

hierarchikus file-struktúrában (előnye, hogy az URL címek "értelmesek"

és tükrözik a menük szerkezetét). Vagy egy sokkal egyszerűbb, kétszintes

rendszerben: a directory-nevek egyszerű sorszámok, minden directory

alatt további 100 db. alkönyvtár van, minden dokumentum egy külön

alkönyvtárban (előnye, hogy a jelenleginél sokkal könnyebb átszervezni

a menüket, pl. alpolcokat létrehozni a túl nagyra nőtt polcokon, és a

dokumentumok URL címe közben állandó maradhat). A harmadik lehetőség,

hogy magukat a dokumentumokat is egy adatbáziskezelőben tároljuk

egy-egy rekordban (ezt a rendszert a legkönnyebb karbantartani és

fejleszteni, de a menük nem böngészhetők és az URL-címek bonyolultak

és esetleg nem is állandók).



Katalogizálás: A dokumentumokról a jelenlegi, nagyon leegyszerűsített

bibliográfiai fejléc helyett "szabályos" bibliográfiai leírást

kell készíteni egy adatbázisban, a mostaninál több adatmezővel,

egységesített névalakokkal, de továbbra is szabad - bár valamennyire

kontrollált - tárgyszavazással. A bibliográfiai leírás és maga

a dokumentum ily módon szétválna egymástól, bár természetesen a

bibliográfiai adatokat a felhasználó továbbra is megjeleníthetné

a dokumentum mellett, sőt le is tölthetné azokat azzal együtt, ha

akarja. Az adatok tárolása történhet valamilyen egyszerűsített MARC

formátumban (előnye, hogy azok így könnyen áttölthetők más könyvtárak

rendszereibe), vagy egy SGML struktúrában (előnye, hogy egyszerűbben

megvalósítható).



Formátum: Törekedni kell a rendszerfüggetlen és szabványos

dokumentumformátumokra, ugyanakkor az is fontos, hogy a könyvtár

használói online is meg tudják nézni, majd könnyen le tudják

tölteni és meg tudják jeleníteni a dokumentumokat. A szöveges

anyagok esetében a teljes szövegben való keresés is fontos az egész

gyűjteményben. Ezért ezeknél minden dokumentumból célszerű lenne egy

Latin-2 ASCII text verziót csinálni (ez csak a teljesszövegű keresést

szolgálná, külön nem is szolgáltatnánk), valamint egy online is

lapozgatható, minél egyszerűbb HTML (vagy esetleg XML, később SGML)

formátumot, továbbá egy könnyen letölthető és offline is olvasható,

illetve nyomtatható RTF (vagy ha indokolt, akkor helyette PDF, Word,

PostScript, vagy DVI) formátumot is feltenni. A háromféle formátumból

az első és a harmadik mindenképp szükséges. A képi dokumentumok

illetve a képként digitalizált könyvek esetében a JPEG, a GIF és

a PNG a támogatandó. A video és hanganyagoknál pedig a realvideo

és realaudio, illetve letöltésre (is) szánt állományoknál az MPEG

és az MP3 jöhet szóba.



Gyűjtőkör: A MEK megcélzott felhasználói köre továbbra is az oktatási

és tudományos szféra, valamint az otthoni Internet használók és a

magyar kultúra iránt érdeklődő külföldiek. Ennek megfelelően meg

kell próbálni minél teljesebben szolgáltatni a kötelező és ajánlott

irodalmat, továbbá a számítógépes formában hozzáférhető tankönyveket,

jegyzeteket és mindenféle szakirodalmat, valamint a nemzeti kulturális

örökségnek azokat a darabjait, melyeknek megléte jogosan elvárható

egy, az OSZK neve alatt működő digitális archívumtól, különös

tekintettel a klasszikus szépirodalomra és a tudományos kutatáshoz

szükséges forrásokra. Ugyancsak jó volna elérni a hazai és a

határontúli kortárs irodalom csaknem teljeskörű bemutatását,

legalább egy-két művel minden író és költő esetében. Ki kell

bővíteni a gyűjtött dokumentumok körét is: a kották és térképek

mellett szóba jöhetne képzőművészeti alkotások, filmek és

televíziós műsorok, hangfelvételek és zenék szolgáltatása is.



Minőség: A MEK továbbra sem működhet kiadóként, de mivel az

elektronikus publikálásnál gyakran nincs szerkesztőségi vagy

kiadói kontrol, ezért legalább a klasszikus szépirodalmi műveknél

meg kell oldani a korrektúrát minden esetben, mielőtt felvennénk

a gyűjteménybe. A többi szöveges anyagnál legfeljebb a helyesírás

ellenőrzése lehet reális cél. Fontos lenne a külalak egységesítése

és minőségének biztosítása is. Ehhez ajánlásokat kell készíteni

az egyes dokumentumformátumokhoz, és minél egyszerűbb, de igényes

megjelenésre kell törekedni. A nem-szöveges dokumentumoknál a

számítógépen való elfogadható minőségű megjelenítés illetve

lejátszás a fő szempont, nem lehet cél olyan nagy méretű és magas

minőségű digitális másolatok szolgáltatása, melyek az eredeti művek

helyettesítésére is alkalmasak. A gyűjtemény gyarapításában egyre

nagyobb arányban kell a megbízhatóbb kiadói forrásokat igénybe venni.



Copyright: A 2.0-ás verzióba már csak olyan művek kerülhetnek be,

amelyeknek a copyright helyzete tisztázott. Vagy van írásos (e-mail

is elegendő) engedély a MEK-ben való archiválásra, vagy az Artisjuson

keresztül be lesz fizetve a megfelelő szerzői jogi átalány. A MEK

saját copyright szövegét jogásszal véleményeztetni kell, és el

kell dönteni, hogy továbbra is hozzácsomagoljuk-e minden dokumentumhoz,

vagy elegendő a szolgáltatás kezdőlapján feltüntetni, vagy esetleg

jelenjen meg mindig a dokumentumok letöltése előtt egy külön kis

ablakban. Ugyancsak meggondolandó a dokumentumok hitelesítése azok

digitális aláírásával vagy valamilyen elektronikus "vízjellel".



Szolgáltatások: A digitális dokumentumok gyűjteményének fejlesztése

mellett a MEK-nek továbbra is el kell látnia egyéb könyvtári

jellegű szolgáltatásokat is, ugyanakkor fel lehetne hagyni olyan

tevékenységekkel, amiket nem tudunk hatékonyan elvégezni, illetve

melyeknek időközben más "gazdája" akadt. Így le lehetne állni

a virtuális könyvtárban az elektronikus újságok és folyóiratok

URL címeinek nyilvántartásával. Az önálló ISSN-nel illetve

nyomtatott kiadással is rendelkező periodikákat ugyanis már

szabályosan katalogizálják az Időszaki Kiadványok Bibliográfiájában

az OSZK-ban, továbbá több hazai is szerveren is karbantartanak

link-gyűjteményeket a magyar e-lapokról. A hazai szervereken levő

magyar nyelvű elektronikus dokumentumok katalogizálását pedig a

Neumann Digitális Könyvtár kezdte el. Hasonló a helyzet a levelező

listák adatainak gyűjtésével is, ezt is megcsinálják mások. Ennek

megfelelően a MEK-ben a virtuális könyvtárban inkább csak egyfajta

"tematikus katalógust" (subject gateway-t) kellene építgetni az egyes

szakterületek fontosabb és stabilabb hazai forrásairól. Ez csak néhány

száz URL címet tartalmazna, de mindegyiknél egy rövid tartalmi leírás

is segítené a felhasználót a választásban.  A könyvtárak, a könyvek

és a könyvkiadás iránt érdeklődőknek továbbra is célszerű egy

link-gyűjteményt fenntartani, ami lényegében a jelenlegi HUNOPAC és

az MKE EKSZ Web-lapnak a felhasználásával és feljavításával megoldható

lenne. A MEK saját anyagaiból minél több látványos "kiállítást"

kellene csinálni, melyek egy-egy szerzőt vagy témát feldolgozva, a

szöveges dokumentumokat gazdag képanyaggal kiegészítve, a hipermédia

lehetőségeit kihasználva színesítenék a könyvtár Web-oldalait.

A tájékoztató szolgálatot a néhány hónapja már működő MIT-HOL

szolgáltatásra kell alapozni. Újdonságként beszélgetőcsatornát

vagy üzenőoldalt lehetne indítani a könyvbarátoknak, és megoldani,

hogy az olvasók az egyes művekhez megjegyzéseket fűzhessenek,

illetve maguk is ajánlhassanak olvasnivalókat a többieknek. Az

elektronikus könyvtár(aka)t fejlesztők számára fontos volna egy

naprakész nyilvántartást fenntartani a digitalizálás különböző

stádiumaiban levő művekről a párhuzamosságok elkerülése és a

munkák jobb koordinálása érdekében.



                                 ---