MEK 2.0 verzio terve

[Lang Attila D.]

  Tetszenek az uj MEK tervei, de hadd ejtsek el egypar gondolatot.

> Szerver: A jelenlegi anonim FTP, gopher es WWW szerver helyett
> kizarolag Web-alapu szolgaltatasra kellene atterni (a WWW valt
> az Internet univerzalis eszkozeve).

  Azt azert nem mondanam, hogy "valt". Folyamatban van, hogy azza
valjon, de az ftp-nek meg mindig vannak olyan elonyei, amiket a web
nem biztosit. Uzembiztosabb a letoltes, nagy file-okat reszletekben is
le lehet tolteni. Kisebb a hardverigenye az ftp-klienseknek, mint a
bongeszoknek. Sok file letoltese is kezdemenyezheto egyetlen
paranccsal, mig a webnel minden linkre kulon kell rakattintani.
  Ezek a szempontok egy amerikai szamara lenyegtelenek, de nalunk meg
mindig nagyon fontosak. A mai magyar atlaggep a 486-os es a lassubb
fajta Pentium, de rengeteg 386-os van meg uzemben, amiken webet
bongeszni remenytelen vallalkozas. Ne zarjuk ki ezt a felhasznaloi
kort, engedjuk oket azokkal az eszkozokkel csatlakozni a MEK-hez, amik
rendelkezesukre allnak. Ok a legszegenyebb internet-felhasznalok,
amugy is el vannak zarva rengeteg mindentol.
  (Reszben hazabeszelek, mert nalam ugyan most mar, hal'istennek,
nagyon gyors a web, de nekem is nagy szuksegem van az ftp-re, mert ugy
szeretnem a MEK anyagait birtokba venni, hogy kijelolok tobb tucat
file-t, aztan a tobbi a szoftver dolga. Semmi kedvem egyenkent
kattintgatni.)

  Varjunk meg egy kicsit az ftp kiiktatasaval, amondo vagyok. Nagyon
sok emberi tobbletmunkaval, azt hiszem, nem jar a fenntartasa, s ez
bosegesen megterul a nagyobb olvasokozonseggel.

> Tarolas:

  Jo gondolat mind a harom, erdemes lesz eltoprengeni elonyeikrol es
hatranyaikrol. Egyelore a jelenlegi, egyes szamu variaciora szavazok.
Hadd emeljem ki egyetlen elonyet: nem kerulunk altala fuggesbe
semmilyen szoftvertol. Amint az ember hasznalatba vesz egy programot
es beleteszi az adatait, fuggeni kezd tole, azt tudja tenni az
adataival, amire a program kepes, mast, tobbet nem.
  Csak akkor adjuk at a teljes parancsnoksagot egy
adatbazis-kezelonek, ha a kovetkezo feltetelek biztositottak:
  -- a program nagyon sokat tud, de bovitheto is;
  -- nagyon kozismert, hogy szeles programozoi korbol szamithassunk a
hianyzo funkciok implementalasara;
  -- lehetove tudjuk tenni, hogy a szukseges bovitesekre vallalkozok
letolthessek az ehhez szukseges adatokat (elsosorban magat az
adatbazist), s ez nem jelent sok tucat megas terhet modemjuknek (es
nem tartalmazza a MEK csak belso hasznalatra valo, bizalmas
informacioit, jelszavakat es hasonlokat).

  Igy nem kerulhetunk olyan helyzetbe, hogy a MEK strukturajaban mar
csak az adatbazis-kezelon keresztul lehet eligazodni, abbol viszont
hianyoznak fontos funkciok, ezeket azonban vagy nincs, aki meg tudna
irni, vagy van, de nem tudjuk helyzetbe hozni, a munkajahoz szukseges
adatok hatalmas letoltesi terhet jelentenenek.

> Vagy egy sokkal egyszerubb, ketszintes
> rendszerben: a directory-nevek egyszeru sorszamok, minden directory
> alatt tovabbi 100 db. alkonyvtar van, minden dokumentum egy kulon
> alkonyvtarban

  Ezt is elfogadhatonak tartom. Igy ugyan az ftp-rol erkezo
felhasznalok (ha az ftp-t megtartjuk) nehezen talalnak meg egy-egy
dokumentumot, de lehet mellekelni egy file-t a sorszamokkal, hogy
eligazodjanak.

> (elonye, hogy a jelenleginel sokkal konnyebb atszervezni
> a menuket, pl. alpolcokat letrehozni a tul nagyra nott polcokon, es a
> dokumentumok URL cime kozben allando maradhat).

  Ez nagyon nagy elony. Tegyuk hozza, ugyanaz a dokumentum tobb polcon
is szerepelhet anelkul, hogy tobbszor kellene tarolni.

> A harmadik lehetoseg,
> hogy magukat a dokumentumokat is egy adatbaziskezeloben taroljuk
> egy-egy rekordban (ezt a rendszert a legkonnyebb karbantartani es
> fejleszteni, de a menuk nem bongeszhetok es az URL-cimek bonyolultak
> es esetleg nem is allandok).

  Ez a rendszer felhasznaloi szemszogbol alomszep, de fejlesztoi
szempontbol eletveszelyesnek tartom. Igy mar nemcsak a polcstruktura
informacioit, de a MEK egesz irodalmi anyagat egyetlen program
kenyere-kedvere biznank. Tul sokat lattam ahhoz, hogy ettol borsodzani
ne kezdjen a hatam.

> Formatum:

  Ez nagyon nehez kerdes. En a sima ASCII-t nelkulozhetetlennek
tartom, egyszeruen azert, mert eddig meg nem lattam programot, ami
azzal ne lett volna kompatibilis. Lehet persze, hogy valahol Redmond
legsotetebb bugyraiban, ahol a DOS-t mar evekkel ezelott leirtak es
elfelejtettek, az ASCII megszuntetesere is szonek terveket, de miert
menjunk ennek elebe?

  A Latin-2 mint eloiras ele en odatennem a "lehetoleg" szot, ha mar
mindenkeppen eloiras, de jobb szeretnem, ha nem lenne az. A szovegek
ugyanis nem abban a kodtablaban vannak, amiben uri kedvunk diktalja,
hanem amiben tarolni _lehet_ oket. Fogom a sajat regenyemet, a
Sophie-t, hiaba van magyarul, tele van francia betuket tartalmazo
nevekkel. Beszkennelem Svejket, az meg cseh betukkel van tele.
Beszkennelem a vietnami tarsalgasi zsebkonyvet... :)
  Inkabb azt javasolnam: tegyunk az adatbazisba egy mezot, ami kozli,
milyen kodtablaban van az ASCII valtozat. A teljesszovegu keresest
pedig keszitsuk fel arra, hogy ezt a mezot nezze meg es a keresendo
szovegben levo ekezetes betuket ennek megfeleloen cserelje le. Nem
boszorkanysag.

  A formatumokra visszaterve, en jobb szeretnem az ASCII-t is
szolgaltatni. Vannak felhasznalok, akiknek az RTF komoly gond, a PDF
pedig teljesen ismeretlen. (Itt a listan is hanyszor jelent mar meg
kerdes, hogy lehet a MEK-ben levo PDF file-okat elolvasni.) Ezen az se
segit, ha teszunk egy Adobe-emblemat a honlapra, mert a felhasznalok
a) nem tudnak, b) nem akarnak menku nagy programokat letolteni egy
apro verseskotethez, c) eszre se fogjak venni az emblemat, es idotok
felet a "hogy lehet ezt elolvasni" tipusu kerdesek megvalaszolasaval
tolthetitek.
  Az RTF-re ugyanez all. Nekem az egyetlen RTF-olvasom a Winword, nem
is igen tudom, mi tudja meg ezt olvasni. A felhasznalok egy hanyadanak
nincs Winwordje, sokaknak pedig olyan gepe nincs, amin az normalisan
futna. Kesobb majd lesz nekik, de szerintem 2010-ben meg mindig fogunk
XT-ket talalni Magyarorszagon.
  Maradjunk a mai magyar valosagnal. A magyar netizenek az orszag
nepessegenek 5%-at teszik ki, gepparkjuk ot-tiz evvel a nyugati norma
utan kullog. A MEK nekik szolgaltat, nem annak a keves mazlistanak,
akinek Celeron ketyeg az asztalan.
  Es akkor meg nem szoltam arrol, hogy a MEK fontos kapocs a kulfoldon
elo magyarok szamara. A nyugatiaknak ez nem gond, de Erdelyben azt a
keves szerencsest, aki hozzafer a nethez, mar maga az ASCII es az RTF
kozotti 25%-os meretkulonbseg is kellemetlen helyzetbe hozhatja. A
neten az ido penz, a magyar tarifak mellett plane, a roman tarifak
mellett meg planebb.

  ASCII. Gyors, univerzalis, uzembiztos, olcso. Vasarolja on is... :)

> Gyujtokor:

  Ha nem emlegettetek volna mufajokat, nem szolok egy szot se, de igy
muszaj megint a mellemet vernem es obegatnom: _ifjusagi irodalom,
ifjusagi irodalom._ Itt nem arrol van szo, hogy Verne nagyobb ertek
volna, mint Jokai. Arrol van szo, hogy a neten a fiatalok vannak
tobbsegben, de meg ha nem igy lenne is, a gyerekeket teljesen
kirekeszteni ugyebar megsem akarjuk. 2010-re ok lesznek a net
hangadoi, 2020-ra teljesen atformaljak a sajat szajuk ize szerint.
  A kotelezo irodalmat, mint tudjuk, a gyerekek nem olvassak, en is
akkor olvastam eloszor a Tuskevarat, amikor a tanneni mar reg
lemondott rola, hogy ezt valaha megteszem. A tankonyveket plane nem. A
klasszikus szepirodalmat koszonettel felretoljak, es mi se szoktuk
biztatni oket, ugyan olvassak mar el a Szall a kakukk feszkeret, mert
az milyen izgis.
  Az emberiseg fele gyerek. Nem lehet a MEK-et csak felnottirodalommal
megtolteni.

> A MEK sajat anyagaibol minel tobb latvanyos "kiallitast"
> kellene csinalni,

  Ez nagyon jo gondolat!

La'ng Attila D. <Lang_Attila at e73.kibernet.hu> <http://w3.swi.hu/langattila>
Agy - az a szerv, amellyel azt gondoljuk, hogy gondolkodunk.