1001

[La'ng Attila D.]

  Beszkenneltem az Ezeregyéjszakát. Könyvtári könyv lévén sajnos nincs
harminchárom hónapom és tíz napom a kijavítására, ezért jelentkezõket kérek
a feladatra.
  Könyvészeti adatok: Az Ezeregyéjszaka meséi. Kriterion Könyvkiadó,
Bukarest  1977. ISBN 963 07 12830. Alapkiadás: Az Ezeregyéjszaka meséi.
Európa Könyvkiadó, Budapest 1974. A fordítás az eredeti arab szöveg alapján
készült. [Fordító nélkül.]

  A szkennelés minõsége közepes. Sok globálcserét végrehajtottam, de
érdemes még néhány tucatot csinálni. Ha kell, makrókat is írok szimpla
szövegcserével nem végrehajtható változtatásokhoz. Egyébként nagyon megéri
a munkát, minden lapjáról zsákszámra ömlenek a drágakövek.
  Jelenleg WordPerfect 5.1-ben van, de tudom adni Word 6.0-ban vagy RTF-ben
is. Nyolc file-ba szkenneltem, ezek WordPerfectben 1,4 megát, ASCII-ben 1
megát tesznek ki. A javításra jelentkezõknek bármelyik file-t tudom adni,
de darabolhatom is tovább.
  A file-ok tartalma és mérete WordPerfectben (Wordben is körülbelül
ugyanennyi):

A) Sahriár király és öccse, Sáh-Zemán király története. A teherhordó és a
három leány története. 186 k
B) A meggyilkolt leány vagy a három alma története. Apró történetek és
anekdoták. 58 k
C) A szabó, a kis púpos, a zsidó orvos meg a keresztény sáfár története. 202 k
D) Ali Baba és a negyven rabló. 129
E) Aladdin és a bûvös lámpa. 246
F) A tengerjáró Szindbád utazásai. 150
G) Mese az asszonyok végtelen ravaszságáról és csalfaságáról. 284 k
H) Abu Kir és Abu Szir. Sahriár király és Sehrezád történetének befejezése.
Betûrendes név- és tárgymutató [tkp. arab szó- és névmagyarázat].
Tartalomjegyzék, kolofon. 185 k

  Könyvtárosok, két kérdésem van. Megnéztük az 1960-as kiadást is, abban
sincs megjelölve a fordító. Lehetséges, hogy az arabok egybõl magyarul
írták a meséiket?
  Másik kérdésem: ha elkészül a szöveg, ugye kiteszitek a polcra?
Kulturális értéke vitathatatlan. Az arab népmeseírók aligha fognak
problémázni, a fordítónak pedig még a nevét se közlik...

...Halomban a színaranyrúd, remek ezüstholmi -- ki gyõzné mindet elsorolni?
--, dirhemek, dinárok, mindenféle pénzek; át se lehet tekinteni az egészet,
mint a homok vagy kavics, olyan tömegben, hogy mérni, számolni lehetetlen.
Egy darabig nézgelõdött ebben a csodálatos csarnokban, aztán megint másik
kapu tárult fel elõtte, bement és egy harmadik csarnokba került, amely még
gyönyörûbb és ragyogóbb volt az elõbbinél, benne temérdek pompás
díszöltöny, szebb nem készül itt, sem messzi földön, aztán rengeteg
gyönyörû kelme, ruháknak csodás brokátja, selyme...