Szerzoi jogi fejlemenyek

[Moldovan Istvan]

Kedves Kollegak,

Ma delelot volt szerencsem reszt venni a CECUP
(Central European Copyright User Platform) budapesti ulesen.
Aki mar nem emlekszik ra, ennek a kereteben rendeztunk me'g
majus vegen egy ket napos szerzoi jogi szeminariumot. A CECUP-rol
bovebben a honlapjan: http://www.eblida.org/cecup/, a rendezvenyrol
remelhetoleg Koreny Agi, aki az MKE kepviseloje fog irni.

Oszinten szolva jomagam arrol szeretnek par sort irni, amit ott
Faludy Gabortol megtudtam. Tekintheto veletlen szerencsenek is,
hogy ott osszefutottam vele es beszeltunk par szot, meg akartam
mar keresni, de csak huzodott a dolog. Az ur kulonben az ARTISJUS
(Szerzoi Jogvedo Hivatal) jogi igazgatoja. Vazlatosan leirnam,
mit tudtam meg tole az uj szerzoi jogi torenyrol es a MEK-kel
kapcsolatos dolgokrol.

Elozetesen ajanlom az uj szerzoi jogi torveny szoveget:

        http://www.kerszov.hu/kzldat/T9900076.HTM/T9900076.HTM

- Faludy ur megerositette kerdesemre, hogy az uj szerzoi jogi
torveny a vedelmi idot visszamenolegesen is kiterjesztette 70 evre.
Ez azt jelenti, hogy a torveny eletbelepesetol visszamenoleg (!)
szamit a 70 ev, ergo mostantol jogvedett minden olyan szerzoi
alkotas, aminek a szerzoje 1928. utan halt meg.

(En ezt nem tudtam kiolvasni a torvenybol, de o ezt hatarozottan
allitotta. Allitolag a zenei oldalrol jott a dolog, amerikai
nyomasra.)

- nemsokara meg fog jelenni a szerzoi jogi torvenyhez egy ertelmezes,
(talan a Magyar Kozlonyben), erdemes figyelni,

- felvetodott a konyvtarak digitalis dokumentum (cikk) szolgaltatasa
a rendezvenyen, amelyet a csehek mar csinalnak. A 35. par. 3. bek.
alapjan - harmadik fel reszere vegzett digitalizalas - ez hatarozottan
tilos.

- az irodalmi muvek teljesen kozos jogkezeles ala' kerultek. Ez azt
jelenti, hogy nem kell kulon-kulon szerzoi jogi engedely, sot ez nem
is kaphato az Internetre, hanem az ARTISJUS-tal lehet kotni erre egy
kozos felhasznalasi szerzodest ! Egy ilyen szerzodestervezetet kaptam
en me'g tavasszal a Faludytol, csak akkor me'g se jogalanyisag, se
penz nem volt ahhoz hogy lepjunk.

Most keszul a rendelet, nov. vege, dec. elejere varhato, amiben
megjelenik 2000-re a dijszabas. Valami miatt elore "csak ugy" nem
akarta elkuldeni, mar csak olyan cimre, akivel szerzodest kothetnek,
aki, ami nagyjabol kepviseli irodalmi szovegek Internet szolgaltatasat
az Interneten.

Ilyen szerzodest muvekre, de bitre, egyeb opcioval is kotnek,
kulonbozo
"kiszerelesben". Kell majd nekik letoltesi statisztika stb. Ezt mind
a kesobbiekben, bar mar most elozetesen el lehet veluk kezdeni
megtargyalni.

Tisztazni kell majd viszont, KI, KIK kotik veluk a szerzodest. Ha jol
ertettem, akkor a technikai es tartalmi tartalomszolgaltatonak kozosen
kell.

Ergo az NIIF-nek egyreszt, masreszt OSZK vagy/es a leendo MEk
Egyesuletnek.
Sot, ha Szegeden a JATE-n tukrozzuk, akkor nekik is. Termeszetesen a
tukrozesert
kulon dijat szamitanak fel.

Jo hir viszont, hogy a felhasznaloi szerzodes kiterjedhet az idegen
nyelvrol
forditott muvekre (ezt megkerdeztem), gondolom akkor az idegen nyelvre
foditott
magyar muvekre is (ezt nem kerdeztem meg), sot es az Internet
szolgaltatas
- sugarzas - mellett esetleg CD-ROM kiadasra, terjesztesre is.

Irodalmi muvekre szerinte az atalanydij nem lesz jelentos (?), igazan
kemenyebb osszegeket a zenei anyagokert fognak kerni.

Tehat ugy tunik, egy kompromisszumos megoldaskent alkalmazhato szinte
minden szolgaltatott Internet dokumentumra a kozos jogkezeles,
atalanydijas
modon, negyedeves fizetesi terminusokban.

Ez jo is rossz is, ugy tunik ez van.

Persze veszelyes, mert amire szerzodest kotunk, arra folyamatosan kell
biztositani a "sugarzasi elofizetest". Viszont biztos jogi hatteret
kapunk.

Tisztazando ilyen feltetelek mellett, hogy tavlatilag a MEK-ben levo
es a kesobbiekben gyujtendo allomany tulajdonosa az OSZK legyen-e vagy
a MEK Egyesulet. Az OSZK-ban me'g nem tisztazodtak ilyen szintig a
dolgok,
technikailag egyelore nem erett meg a helyzet a MEK attelepitesere.
Bar
ez nem is zavarja azt, hogy tartalmilag ki legyen a MEK-adatbazis
tulajdonosa.

A MEK Egyesulet szerintem lehet, hogy megfelelobb "gazda" lenne, bar
- talan - az OSZK biztosabb hosszu tavon.

Azt hiszem, ez kokemeny koltsegvetesi kerdes, hiszen ha ezt komolyan
vesszuk, attol a pillanattol kezdve ez aka'r evi nehany szazezres es
folyamatosan bovulo koltseget jelent majd ! Persze ez csak az
Interneten
nyilvanosan szolgaltatott dokumentumokra vonatkozik.

Elfelejtettem viszont megkerdezni, hogy konyvtarak kaphatnak-e esetleg
valami kedvezmenyt, gondolom ez a kesobbiekben alku kerdese.

Faludy erdeklodesebol ugy tunt, nagyon "keres" egy megfelelo hazai
intezmenyt, amivel ilyen jellegu szerzodest kothetne irodalmi
szovegekre.
A MEK mellett az egyetlen szambajoheto szervezet a Neumann.

Ergo ha nagyjabol tovabbgondolom, akkor itt most 'nagyban' kellene
elkepzelni a dolgot, egy hosszutavu, nemzeti szovegarchivum,
elektronikus
konyvtarban, amely minosegi, valogatott szovegeket, szepirodalmi es
szakirodalmi szovegeket is tartalmaz es amelyek folyamatosan novekvo
koltsegvetessel, de jogilag tisztan szolgaltathatoak.

Ugy gondolom erre magasabb szinten mozgositani lehetne forrasokat.

Sajna azt is elfelejtettem, csak feltetelezem, hogy azert azokra
a muvekre amelyekre szerzoi jogi (jogorokosi) hozzajarulast kapunk,
az atalanydij-fizetes nem terjed ki. Tehat, ha szerzoket meg tudunk
gyozni egy poszt-MEK-es publikalasra, archivalasra, akkor az
atalanydij
csokkentheto. (legalabb a novekedes dinamikaja).

Kerdes me'g, ezen az alapon hogyan targyalhatunk majd a kiadokkal.

Mindenesetre most mindenkeppen a kovetkezo lepes az egyesulet
megalakulasa,
annak kb. 2 honap amig a Cegbirosagon bejegyzik es szerzodokepes lesz.
Iden nem tartok tole, hogy mar szerzodest kotunk (mibol ?), de a
targyalasokat,
megbeszeleseket mar el lehet kezdeni az Artisjus-tal es magunk kozott.


udvozlettel

Istvan