[KATALIST] DI-GIZMO (fwd)

[Drotos Laszlo]

Tovabbitom a MEK-L listara is.

Laci


---------- Forwarded message ----------
Date: Thu, 29 Jul 1999 21:54:42 -0400
From: American Hungarian Foundation <info at AHFOUNDATION.ORG>
To: KATALIST at LISTSERV.IIF.HU
Subject: [KATALIST] DI-GIZMO

Kedves Kollegak!
A patinasan magyar hangzasu Lake Tahoe szomszedsagabol jelentkezem.
Ebben a dinnyeerlelo, jobban mondva gatyarohaszto hosegben bementem egy
CompUSA nevu boltba es korulneztem, mit vinnek magammal a plage-ra (ha
mennek) - persze Stallone tulelokese mellett. Ime:
-- (Megjegyzem, nincs tudomasom arrol, mennyire telitett a magyar piac
ezekkel a termekekkel, bar az valoszinu, hogy nehany, makkoscipoben jaro
honfitarsunk mar szerzett maganak ilyeneket.) --

RIO:
-- Szakasztott olyan, mint a setalomagno, vagy CD-lejatszo, am digitalis
alapu es az Interneten folszaporodott MP3 kiszolgalogepekrol letoltheto
zeneket lehet hallgatni vele. (Persze a RIO csak egy modja az MP3
elvezetenek.) A kis keszulek kapcsan vesztegessunk nehany szot az
MP3-ra. Az MP3 a Mozi-Piktorok 3. csoportjanak 1992-ben elfogadott
szabvanya,  audio-file-ok tomoritesere szolgal, es az Internet korai,
boldog anarchisztikus allapotara emlekeztetoen szabadon hallgathato. Az
MP3 (mp3.com) a CODEC nevu program egyike, ill. annak koztulajdonu
formaja, amellyel a zenei file-okat ossze lehet zsugoritani
(COmpress-DECompress). A lemeztarsasagok vicsorognak. A los angelesi
egyetemen (UCLA) meg marciusban resztvettem egy vitan, ahol azt
bizonygattak, hogy a szegeny tarsasagok mennyi profittol esnek el minden
belepeskor. En ezt vitattam, jelezven, hogy nem minden betevedo
latogatot tekintsenek azert potencialis vevonek. A helyzet momentan
dontetlen, a legutobbi birosagi dontes szinte kesz csapas volt a
`kompanyikra`. A dontes arrol szolt, hogy az MP3-al valo manipulalas
olyan mint a video-magno, ahol a nezo donti el, milyen idopontban
tekinti meg a felvett anyagot - ergo, nem serti a lemezkiadok erdekeit.
Hozzatehetjuk:  meg olyanabb, hiszen a kalozzene hallgatoja
tarsszerzokent alakithatja, forgathatja anyagot. Meg az is elofordulhat,
hogy rajonnek a tarsasagok is: a zenehallgatas ezen uj modja (es a
zenehez valo uj viszonyulas a hallgato es a kreativ zenesz reszerol is -
gondoljunk az un. `plug-in`, haromdimenzios programocskakra, amelyek
vizualis elmenyt nyujtanak) indirekt modon meg az o beveteluket is
novelheti. (Persze erre merget azert nem vennek.) A legismertebb szabad
eleresu software a Winamp (www.winamp.com)  es a Sonique
(www.sonique.com) , ezek egy CD lejatszo osszes lehetosegeit emulalni
tudjak.  Aztan letoltheto a lemezboritokent fungalo, neha kisiskolasok
altal tervezett felulet, a `skin`, valamint  a `plug-in` is, amely pl.
taviranyitohoz hasonlo funkciot tesz lehetove. A zene mar csak hab a
tortan, mondhatnank. Szamos, legalisnak tekintett hely van, legalis
hangarchivumok, amit meg lehet latogatni. Am nem is muszaj letolteni a
zenet, megelegedhetunk az Internet radioallomasok valamelyikere lepve
valos ideju (real time) zenehallgatassal, zenezuhataggal  (streaming
music) is. A Birodalom visszavag: a napokban a sajto itt beszamolt
arrol, hogy a lemeztarsasagok uj Secure Digital Music Initiative (SDMI)
elnevezesu szabvanycsomagban allapodtak meg. Ugy nez ki, hogy
kompromisszumos megoldas fog szuletni es valamilyen digitalis vizjellel
fogjak a letoltott file-okat azonositani.
~~~~^^^^^~~~~-----
E-NOTEPAD:
--Ez az elektronikus jegyzettomb szakasztott olyan, mint egy
jegyzettomb. Max. A4-es meretu papir(!)blokk, egy szereny kulseju
bakelit keretben. Szerintem ezt barmely magyar froccsonto kisiparos
tomegesen elo tudna allitani. Persze a lenyeg a hozza tartozo tollban
van. Ez egy valodi golyostoll, a kivant mertekben jon belole a tinta es
amellyel irni lehet a blokkra, de a tollfejben van egy apro (mondhatni
csip-csup) chip meg egy mini akkumulator. Ha jol emlekszem 50-60
oldalnyi szoveget tud fogadni egyszerre, ami eleg arra, hogy
gondolatroham eseten osszes gondolatunkat - szkeccseinkkel egyutt - egy
lenduletben rogzitse. De ami a magia, a valodi csoda, az az, hogy meg
enyhen olvashatatlan kezirasunkat is egy OCR karakterfelismero program
tisztaba teszi, atalakitja es kontrolalas utan a gazdagepen keresztul
tetszoleges formatumban kinyomtatja!
~~~~~~~^^^^^^^^~~~~------
E-BOOK:
--Ez az igazi nagyagyu, persze a kulonfele tenyergepek elterjedese utan
logikusnak tekintheto a megjelenese. Az elso fecskek a piacon a Franklin
Rt. altal gyartott Rocket E-book (www.franklin.com), a SoftBook
(www.softbook.com), es az Everybook Dedicated Reader, de amerikai modra
rovid idon belul cegek tucatjai fogjak varhatoan gyartani es
forgalmazni. Nezzuk a Rocket E-book-ot: gyartoja, a Franklin Electronic
Publishers Inc. nem kezdo ceg, 1986-ban ok keszitettek az elso Spelling
Ace helyesirasellenorzot, majd az online Webster-szotarakat peldaul. Az
elektronikus konyvecske olyan mint egy paperback, konnyu tartani sot,
olvasni is. Sokkal jobb es elesebb kepet ad, mint a hordozhato gepek
kijelzoi, es a gyartok szerint a tengerparti napsutesben is priman lehet
olvasni. Online lehet vasarolni a keszuleket is, a konyveket is, ezek az
otthoni bazisgepen keresztul tolthetok at az e-bookra. 30 ora
idotartamra szol az elem, de hamar  fol lehet tolteni.  Kb. 10 atlagos
meretu konyvet tud tarolni. (4 ezertol 100 ezer oldalig terjed a
kapacitas). Sulya ugy fel kilo (a SoftBook nagyobb meretu es tobb mint
egy kilo).  Lehet szoveget annotalni, szora keresni stb. A kepernyoje
erintessel mukodik (touchscreen), a keszulek grafikus, kepet-hangot
kezel.  Kb. 300-400 dollar, a konyvcimek ara pedig jelenleg a puhafedelu
konyvek ara korul alakul. Egy osszehasonlito elemzes  (Lawrence Magid -
Los Angeles Times) szerint a SoftBook alkalmasabb terkepek, technikai
kezikonyvek kezelesesre. A SoftBook nem tamaszkodik egy dokk- vagy
gazdagepre, hanem beepitett modemmel kozvetlenul kapcsolodik a
forgalmazo serverehez. Sajat dokumentumot (vagy barmely webes anyagot)
is a ezen a kozponti serveren keresztul lehet ratolteni a Softbookra. A
Rocket E-book ezzel szemben Windows-os PC-t vagy MacIntosh-t igenyel. A
gazdagep soros portjahoz csatlakozik, azon keresztul barmely webes
anyagot ra lehet tolteni.
A harmadik keszulek, az Everybook Inc. termeke az Adobe-fele
PDF-technologiat hasznalja. Ami nagy elony, hiszen a kiadok csaknem 90
szazaleka  PDF formatummal dolgozik a hagyomanyos konyv eloallitasanal.
Az Everybook Dedicated Reader a konyvet annyira utanozza (most mondjam
azt, mint az elso nyomtatott muvek a kodexeket?), hogy kinyithato es ket
oldalon van kepernyoje. Amikor kinyitjuk, a megvasarolt es letoltott
konyvek gerincet mutatja a kepernyo, rabokunk a kivant konyvre aztan
kezdodhet az olvasas. Infravoros kapcsolattal barmely resz kinyomtathato
tavoli nyomtaton, faxon. Ujjal alahuzhatjuk, kiemelhetjuk a szoveget.
Szines, nagyfelbontasu kepernyon lehet a virtualis kozponti
konyvesboltba latogatni. Jarhatunk a polcok kozott, levehetjuk a
koteteket a polcrol, belelapozhatunk a tartalomjegyzekbe, kivonatokba.
Es persze a vasarlas is nyomban megtortenhet, a masodpercig tarto
hitelkartya-visszaigazolas utan mar lehet is letolteni a konyvet. (Hogy
az orosz nagyregenyek hogy mutatnak egy ilyen kijelzon, azt nem tudom.)
Ez utobbi, az Everybook Dedicated Reader,  gyartoja szerint ma a
csucsmodell, hiszen nem csupan egy (pala)tabla, fekete-feher keppel,
hanem nagy felbontasu szines, eles kepet ad. Es erdekes adalek, hogy -
mint mar utaltam ra, a kiadoknal regota hasznalt es preferalt PDF
formatumot ez az elektronikus konyv  valtoztatas nelkul jeleniti meg,
ezert a meglevo licencek hatalyat nem lepi at.
Az egyik e-kiado vezetoje azert az e-bookhoz fuzott kommentarjaban
ramutatott arra, hogy ilyen elven mukodo vallalkozasok mar sok eve
vannak, a Gutenberg Project pl. 27 eve adja kozre a klasszikus
szerzoket. (En meg hozzateszem, hogy a Drotos-Moldovan paros vezetesevel
aldozatos munkaval epulo MEK  is modell erteku elozmenynek tekintheto.)
A nagy kiadok felszemmel figyelik ezt a nyiladozo uzletagat: a
Barnes&Noble pl. e-bookra szakosodott reszeket epit ki boltjaiban. A
honlapjukon az e-kinalat kb. 500 konyvcimet tartalmaz. Az online
konyvvadaszat kapcsan talan a kollegak meg nem lattak a Librius.com
honlapjat: a World Bookstore tobbezer konyv es egyeb kiadvany
mesterpeldanyat orzi, mohon varva a vasarlokra.
Ennyit az uj di-gizmokrol, elnezest, hogy igenybe vettem a turelmuket.

Banhegyi Zsolt
(zsolt at ahfoundation.org)