Az Internet es a konyvtarak (vissza a kozepkorba?)

[Drotos Laszlo]

Reszletek a Computerworld-Szamitastechnika 1998. junius 23-i
szamaban megjelent interjubol. A nyilatkozo Ficsor Mihaly,
a WIPO (World Intellectual Property Organization) vezerigazgato-
helyettese, a riporter Revesz Gabor.

(Remelem nem se'rtem meg a szerzoi jogokat, hogy ezt itt kozzeteszem. ;-)


<idezet>

...
- Vegul is hogyan alakult ki az internetre vonatkozo jog?

- Nagy vita folyt arrol, hogy milyen jog vonatkozzek az internetre
valo felvitelre, valamint a kozzetetelre. Ez mas, mint a kozbenso
muveletek kerdese, ez a legjelentosebb mozzanat, mert ha valami fent
van az interneten, es nincsenek tisztazva a szerzoi jogok, valamint
nincs mod a fizikai jogvedelemre, akkor a vedelem hatastalan. Abban
egyetertes volt, hogy a felvitel pontjan tisztazni kell a jogok
kerdeset, nagy vita volt azonban abban, hogy a szerzoi jogok kozul a
mupeldanyokhoz kotodo jogok - mint a masolas, terjesztes, elosztas,
kolcsonzes - vagy a nem mupeldanyokhoz kotodo joga - mint a nyilvanos
atvitel, a kozonseghez valo kozvetites legyen a mervado. A ket oldal
erosen osszekavarodik az internet eseteben, mert a dolog technologiailag
hasonlit a kabeles - atvitelre, de a vegen mupeldanyok jelennek meg.
A vita hattereben az allt, hogy mig az Egyesult Allamokban a mupeldanyok
terjesztesenek joga az eros es minden nagyobb jogtulajdonosi csoport
szamara kotelezo ervenyu jog, addig az europai jogban a kozonseghez
valo kozvetites joga az erosebb. Vegul kompromisszumos megoldas
szuletett, amelyben az alapjog a kozvetites joga lett egy tisztazo
mondattal, amely szerint ez a jog minden mukategoriara, igy peldaul a
szovegekre es grafikai muvekre is kiterjed, kulonosen arra az esetre
is, amikor a kozonseg maga donti el, hogy mikor es hol fer hozza a
muhoz - ez elter az altalanos sugarzasi elvtol, ahol a kozonseg nem
donthet az idopontrol. Nagy vita volt a kivetelekrol is, mert a
peldaul a hagyomanyos kornyezetben a konyvtarak a kutatoknak
jogdijfizetes nelkul is adhatnak mupeldanyokat. Azonban az az
allaspont gyozedelmeskedett, hogy internetes kornyezetben a konyvtar
mar ugyanolyan terjeszto, mint egy kiado vagy mas forgalmazo.
...

- Vegul is milyen kivetelek maradtak, ha a konyvtarak peldaul nem azok?

- Termeszetesen lesznek kivetelek, de azok sokkal jobban korulirtak,
mint azt a hagyomanyos kornyezetben latjuk. Lehetnek kivetelek, de a
konyvtarak eseten csak akkor, ha biztositek van arra, hogy a mupeldany
csak ahhoz jut el, akinek szantak. A kiveteleknek mindig is figyelembe
kellett venniuk a jogtulajdonosok erdekeit, hisz azok nem ashatjak ala
a piacot.
...

- Ezek szerint egy tisztan elektronikus modon letezo konyvtarnak,
nevesitve a Magyar Elektronikus Konyvtarnak is rendelkeznie kell a
kozzetetel jogaval, es rendelkeznie kell vedelmi technologiakkal?

- Az elektronikus konyvtarnak is rendelkeznie kell a jogokkal. Azt,
hogy ki hogyan vedi a muveit, a jogtulajdonosok dolga. Lehet, hogy
a szerzo nem vedi muveit, es szabad felhasznalasra atengedi azokat
mindenkinek, de ehhez is rendelkezni kell a jogokkal.
...

</idezet>


Szoval a jogaszok es a mediamultik ugy dontottek, hogy nem szamit
mindaz, amit a konyvtarak az elmult pa'r szaz evben a kultura
es a tudomany alkotasainak megorzeseben es az emberekhez valo
eljuttatasaban vegeztek, ezentul nekik is kiadokent vagy
forgalmazokent kell mukodni, amennyiben digitalis dokumentumokat
akarnak szolgaltatni - versenyhelyzetben, piaci korulmenyek kozott,
ami egyenlo lesz a konyvtarak, mint kozintezmenyek megszunesevel.

Arra sem gondolnak, hogy a konyvtarak, muzeumok, leveltarak
gyujtemenyenek tulnyomo resze soha nem lesz ma'r piackepes aru',
vagyis ha a kozgyujtemenyek nem digitalizaljak oket (mert nem tudja'k
megszerezni a kozzeteteli jogokat), akkor ezeket a dokumentumokat
senki nem fogja szamitogepre vinni, mert tobbe kerul a belefektetett
munka, mint a varhato haszon. Me'g szerencse, hogy a nyilatkozo
szerint a sok adminisztracio miatt a torveny csak 2000-ben lep
hatalyba, utana jon a sotet kozepkor, jonnek a "lelancolt" konyvek...

Laci
MEK konyvtaros