UNESCO kongresszus a digitalis informaciorol.

[Moldovan Istvan]

Tegnap, marcius 25-en volt szerencsem reszt venni egy kis
tanacskozason, amelyet a Magyar UNESCO Bizottsag szervezett
es amelyrol rovid beszamolot adnek.

1997. marcius 10-12. kozott az UNESCO egy vilagkonferenciat
szervez "A digitalis informacio etikai, jogi es tarsadalmi
vonatkozasai" cimmel. A hazai UNESCO Bizottsag azert hivott
ossze egy kis csoportot rovid tanacskozasra, hogy reszben
megismerjuk az UNESCO elkepzeleseit, reszben tolmacsoljuk
a hazai eredmenyeket a nagyvilag fele'.

A tanacskozason Philippe Queau, az UNESCO Informacios es
Informatikai Foosztalyanak a vezetoje ismertette a kongresszus
temait es az UNESCO elkepzeleseit, terveit.

A kongresszus fo temai:

- a digitalis informaciohoz valo univerzalis hozzaferes joga;

   Ezen belul a szerzoi jog es a szellemi tulajdon jogi kerdesei
   valamint a 'fair use' alkalmazasa (az eloado itt kulon kiemelte
   a konyvtarok eziranyu jogait es gyakorlatat, mint kovetendo
   mintat),

   a tobbnyelvuseg es a sokfe'le kultura kerdese,

   az informacio es a maganelet biztonsaganak kerdesei,

- a digitalis informacio megorzese, ezen belul annak megbizhatosaga,
  hitelessegenek kerdesei valamint ;

- a tarsadalom elokeszitese az informacios tarsadalomra, a kultura
  szerepe.

Az UNESCO megkulonboztetett figyelmet szeretne szentelni az oktatasi,
tudomanyos es kulturalodasi informaciok nyilvanos elerhetosegenek.

A 'kibernetikus szellemi koztulajdon'-t megteremteseben peldakent
emlitette az eloado Thomas Jeffersont, aki 200 eve letrehozta a
kozkonyvtarak es a 'fair use' intezmenyet. A tudomanyos, oktatasi
informaciok vonatkozasaban a copyright helyett a 'copyleft' kategoriajat
kellene bevezetni. A szerzoi jog es a kozhasznalat, a szerzok es a
felhasznalok kozotti egyensuly felbomlik.

A kibernetikus ter egy kulon, ontorvenyu vilagkent jelentkezik. Ujra kell
ertelmezni az egyetemesseg, az univerzalitas kerdeset is. Jonehany pelda
hangzott el azzal kapcsolatban, hogy adott allamban, orszagban jogi
eljarast kezdemenyeztek egy mas orszag allampolgaraval szemben is, mivel
az illeto Internet tevekenysege beleutkozott a helyi torvenyekbe.
Csakhogy a torvenyek lokalisak, ahogyan az allamrendek, ezzel szemben
az Internet univerzalis. Ezert foglalkozik kulon hangsullyal a
vilagkonferencia az etikussag kerdesevel is, hiszen a jogszabalyok
ellentetes ervenyesulese mellett nagy jelentoseget kap a kibernetikus
terben az etika.

Az UNESCO egy "Kulturalis emlekezet" programmal tamogatni szeretne a
halozat multikulturalis jelleget is, a kulonbozo kulturak megjelenese
mellett a kulonbozo nyelveket is.


Az UNESCO elkepzeleseirol, terveirol bovebbet a kovetkezo cimen
lehet talalni:

http://www.unesco.org

A vilagkonferenciarol bovebben az alabbi cimen:

http://www.unesco.org/cii/ethicala/progeng.htm

(A cimet azert adom meg kulon, mert a fenti cimen hiaba kutattam
a kongresszusrol, a kiadott anyagon is hianyosan jelent meg az URL
es a Web indexelokkel valo kemeny kutakodas utan talaltam meg vegre
a kongresszusrol szolo oldal URL-jet ?)

Az UNESCO beszamolo utan Szekely Ivantol hallottunk egy erdekes
eloadast "Az informacio jog es etika utvesztoiben" cimmel, amely
az egyen nezopontjabol elemezte a halozat aldasait es atkait.
Z. Karvalics Laszlo a megszokott lenduletes stilusaban egy nemzetkozi
kitekintest tett a kulonbozo orszagok informacios strategai programjainak
embereszmenyeirol - ugy talalvan, hogy az emberrel nem forditanak tul
sok figyelmet ezek a programok.

A tanacskozason Racsko Peter "Kozeppontban az oktatas" cimmel tartott
ismertetest az MKM kozepiskolai Internet projektjerol. Megemlitette,
hogy a halozat kiepitesenek minosegi garanciai miatt, egy ilyen akciora
szerintuk az NIIF mar nem kepes, ezert a hazai magancegek kozul
vallalkozik majd valamelyik egy kulon, onallo gerinchalozat (!)
kiepitesere, amelyet azert kapcsolnak majd a HBONE-hoz.

Az MKM onallo tartalomszolgaltatokent is tamogatni szeretne a
kozepiskolakat, de hogy pontosan milyen tartalommal, adatbazisokkal,
kikkel, hogyan, arrol nem esett szo.

A gyerekek Internet hasznalataval kapcsolatban azt mondta, hogy
termeszetesen a helyi fenntartok fogjak meghatarozni, mit szabad
hasznalni az Interneten es mit nem.

Talan a fenti MKM akciohoz kapcsolodik, egy friss hir, egy "Neumann Janos
Digitalis Konyvtar" letrehozasarol. Az otlet Magyar Balinttol szarmazik
es a miniszteriumban most dolgozzak ki a reszleteket. Egy olyan
komplexum szerusegrol hallottam elkepzelest, amelyben - itt Pesten lenne
- mindenki hozzaferhet a kulonbozo digitalis informaciokhoz. Csak bizni
lehet benne, hogy - amennyiben ebbe az elkepzelesbe a Miniszter ur
tenyleg egy elektronikus konyvtar epiteset is belegondolta - akkor ehhez
felhasznaljak a hazai konyvtarakban mar meglevo tapasztalatokat is es
nem valamelyik hazai maganceg oldja meg a dolgot par szaz milliocskabol
a maga modjan.

Meg egy kerdes:

A napokban kezdodik Budapesten a 97. evi Internet Galaxis rendezveny.
A varos tele van a plakatokkal, amelyen azt olvastam, hogy marcius 3-an
zart, szakmai napot szerveznek muzeologusoknak, muveszettorteneszeknek,
konyvtarosoknak. Ha valaki errol bovebbet tudna ami kozerdeku, kerem irja
meg a KATALIST-re.

A tudosito

Moldovan Istvan volt.

moldovan at puli.bke.hu


P.S. A pernix.bke.hu cimu gepunk bizonytalan ideig tarto meghibasodasa
miatt a reszemre szolo leveleket ezentul a fenti e-mail cimemre kernem
kuldeni.