CHIP cikk a MEK-rol

[Drotos Laszlo]

Az ekezetes valtozat a MEK Irattarban olvashato.

Laci

-------------------------------------------------------------

CHIP 1997. szeptember - 9. szam


                          A jovo konyvtarai
                          -----------------

          Magyar Elektronikus Konyvtar - Project Gutenberg


     Bar mar szoltunk ilyenekrol, ahogy egyre tobb resztvevoje
     van a vilagmeretu elektronikus informacios halozatnak, ugy
     lesz egyre fontosabb, hogy az effajta kezdemenyezesekrol
     mind tobben tudjanak.


Az elektronikus dokumentumok terjesztese nagysagrendekkel olcsobb
mint a papiralapuake. Jelenleg meg eleg draga felszereles szukseges
az Intemet eleresehez es az elektronikus dokumentumok olvasasahoz,
de ha ez mar megvan, akkor az egyes dokumentumokra juto koltseg igen
alacsony. Az elektronikus dokumentumokat azonban sokkal nehezebb
mozgatni es olvasni, mint a papiralapuakat. Ez talan megvaltozik,
mert az MIT Media Labsban sikerult eloallitani egy specialis
muanyagot, ami lehet atlatszo vagy fekete, es ezt az allapotat
megtartja, amig egy csekely aramot kap. Ennek es egy specialis
nyomtatonak a segitsegevel megoldhato, hogy valamit kinyomtassunk,
letoroljuk, majd ugyanoda mast nyomtassunk. De ha valaki kisse
valoszerubb peldat szeretne a kozvetlen hasznositasra, azt is
talal: a Microsoft a tenyergepek - termeszetesen a Windows CE alapu
tenyergepek - kapcsan megemliti a Project Gutenbergrol letoltheto
elektronikus konyvek olvasasat.


Olvassunk,...

Jelenleg meg sokkal tobb papiralapu dokumentum van, mint elektronikus.
Hogy ez meg meddig igaz, azt nem lehet tudni, hiszen a Web
fejlodesenek uteme minden elkepzelest felulmul. Mindenesetre a
papiralapu muvek kozott vannak szep szammal olyanok, amelyeket
ertekesnek tartunk. Ezeket a felsorolt ervek miatt muszaj atultetni
elektronikus formaba. Az ilyen celu kezdemenyezesek kozul
Magyarorszagon a Magyar Elektronikus Konyvtar, nemzetkozileg pedig
a Project Gutenberg a legjelentosebb. Bar mar mindkettorol irtunk,
CD-inken reszleteket is lehoztunk e konyvtarak anyagaibol, nem
szabad elfelednunk, hogy mindketto fejlodik es folyamatosan bovul.
Ezek a projektek voltakeppen a "Gutenberg-galaxis" atmenteset
celozzak. A jelenlegi trendek szerint az ifjusag egyre tobbet tolt
kulonbozo elektronikus eszkozok hasznalataval - es egyre kevesebbet
olvasassal. Valojaban ezek a tevekenysegek nem zarjak ki egymast,
nyugodtan lehet olvasni a mai kozonseges kepernyokon is. Nagy hasznat
lathatja az elektronikus konyvtaraknak az idosebb korosztaly is,
akkor is, ha nem olvasni, hanem kutatni tamad kedve. A kutatasi
munka jelenleg mintegy 90%-at kitevo lapozgatast megtakarithatjuk
a keresheto szovegek reven, es igy a tenyleges elemzesre
osszpontosithatunk. S hol masutt talalhatnank meg egy helyen Dante
Isteni szinjatekat tobb nyelven is? Terjunk vissza a koltsegekre.
Mivel szinte muszaj minden iskolat felszerelni szamitogepekkel, miert
ne lehetne ezeken olvasni is? Hosszu tavon valoszinuleg meg olcsobb
is, mint a papiralapu konyveket megvenni, kulonosen, ha csak egy-egy
reszre van szukseg az adott mubol.


...de mit?

Nem csak konyvekrol van itt szo. A Project Gutenberg konyvtara peldaul
tartalmaz egy MPEG filmet az elso holdraszallasrol. Ez minden ember
szamara erdekes lehet, hiszen az emberiseg nagy sikererol van szo,
megis igen nehez lenne masutt elerni. A Magyar Elektronikus Konyvtar
is valtozatos anyagokkal van tele. Nemcsak klasszikus irodalmi muveket
talalunk itt, sot: hatarozottan ezek alkotjak a kisebbseget. Az 1997.
augusztus elsejen frissnek szamito anyagok rendkivul szerteagazoak:
egyarant megtalalhatjuk itt a mai magyar diaknyelv szinonimaszotarat,
William Shakespeare: Szeget szeggel cimu klasszikus muvet es egy VMS
alapismeretekrol szolo segedletet is. Mindez nem meglepo; az indexben
1510 bejegyzest talaltunk. Ebben 42 regeny es regenyreszlet, 412 vers,
57 elbeszeles, 11 elbeszelesgyujtemeny, 201 eloadas, 148 cikk, 137
tanulmany, 15 szotar, 22 terkep, es meg 3 kotta is szerepel.

                                  *

Az elkovetkezo evekben az OCR technologia fejlodesevel valoszinuleg
tovabb gyorsul ez az erdekes es roppant fontos folyamat. Rengeteg
kerdest is felvet mindez. Egy konyvet peldaul keptelenseg
megvaltoztatni, de egy file-t mar konnyu. Az ilyen kerdesek azonban
nemcsak az elektronikus konyvtarakat erintik, hanem mindenkit, aki
elektronikus dokumentumokkal dolgozik. Vagyis elobb-utobb mindenkit.


                                                      Negyesi Karoly