MEK cikk a Kurirban (ekezet nelkuli szoveg, 6 kbyte)

[Moldovan Istvan]

Itt kuldom a Kurirban, penteken megjelent MEK-rol szolo cikket
ekezet nelkuli valtozatban. Ekezetesen a cikk megtalalhato a
MEK Irattarban.

A cikket Szundy Miklos szkennelte es juttatta el hozzank.

Udv

Istvan


-----------------------------------------------------------------------------
Kurir, 1997. aprilis 18. 13. oldal


           GONDOLATOK az elektronikus konyvtarban


        /Az altalanos muveltseg lassan azt jelenti, tudjuk, mit hol
        kell keresni. Ugyanis hatalmas az informacioaradat. A
        Gutenberg-galaxisnak  persze nincs vege, sot inkabb novekszik,
        persze sokak szerint az elektronikus irodalome meg az
        Internete a Jovo. Am az informacios vilagsztradan egyre
        nehezebb eligazodni. Sok az utkeresztezodes, es keves a
        jelzotabla, igy az utas meg terkeppel sem tajekozodik konnyen
        a rengeteg anyag kozott. Egy konyvtarban, katalogusok es mas
        utmutatok segitsegevel mar sokkal egyszerubb a kereses. Tobbek
        kozott ezert is kezdtek fel-,  pontosabban kiepiteni -
        kulfoldi peldara a Magyar Elektronikus Konyvtarat./


ITTHON 1993-ban kezdte szervezni a Magyar Elektronikus
Konyvtarat (MEK) Moldovan Istvan a Budapesti
Kozgazdasagtudomanyi, es Drotos Laszlo, a Miskolci Egyetem
konyvtarosa. Egy olyan gyujtemenyt szerettek volna letrehozni
- egyelore csak kiserletkent -, amely hagyomanyos konyvtari
feladatokat is ellat, vagyis a szovegeket tobbfelekeppen
szerzo, cim vagy akar egy szo megadasaval - lehet keresni.
A MEK azota profi konyvgyujtemenykent mukodik, tobb mint 1200
dokumentum olvashato mar monitoron a Bibliatol a nehany soros
versekig. Az Interneten harom cimen:

                     http://www.mek.iif.hu
                  gopher://gopher.mek.iif.hu
                ftp://ftp.iif.hu/pub/mek/porta

teritesmentesen lehet valogatni a gyujtemenyben.

Legnehezebb feladat a szervezes volt, hiszen ossze kellett
gyujteni az elektronikus formaban megtalalhato, magyar nyelvu
oktatassal, kutatassal, kulturaval foglalkozo muveket,
amelyeknek terjesztese nem akadalyozott. Az Internet halojaban
rengeteg olvashato, csak tudni kell, hol erdemes keresni.
Szerencsere egyre tobben, programozok, egyetemi oktatok,
diakok segitettek a ket konyvtarosnak, mindenki lelkesedesbol,
ingyenesen dolgozott es dolgozik most is. 1994 novembereben az
Informacios Infrastruktura Fejlesztesi Program is tamogatni
kezdte  a MEK-et, az IIF hatalmas kozponti szamitogepet
ajanlotta fel hasznalatra.


SZOVEGEK tobbfelekeppen kerulnek a Magyar Elektronikus
Konyvtar gyujtemenyebe. Egyreszt az Interneten talalhato
folyoiratokbol, felvitt tanulmanyokbol, regenyekbol. Korabban
mar megjelent CD-ROM-ok tartalmat is olvashatjuk mar
szamitogepen, az Arcanum kiadonak koszonhetoen a Biblia
peldaul igy kerult a MEK-be, s osszel 17 magyar kolto osszes
verse olvashato lesz elektronikusan. Az Interpopulart
Konyvkiado a Nemzeti Alaptanterv alapjan allitott ossze
diakoknak egy listat, amelyen a kotelezo olvasmanyok
szerepelnek. Eredetileg elektronikus formaban szerettek volna
kiadni a muveket, vegul a lemezeket a MEK-nek adtak at, igy
kerult a rendszerbe peldaul a Ban ban, Az aranyember, az Egri
csillagok es A gavallerok.

Megtortenik - bar korabban nem vallaltak rogzitest -, hogy
csak nyomtatott formaban letezo muvek is bekerulnek a
gyujtemenybe. Egy muegyetemista testverpar hetekig gepelte
be Petofi Sandor verseit. Svajcbol es az Egyesult Allamokbol
is jelentkeztek, hogy szivesen vallalnanak rogzitest. Egy
iroszovetsegi felhivasnak koszonhetoen pedig az irodalmarok
maguk kuldik el regi es uj muveiket sok alkotas a penzhiany
miatt csak itt olvashato, konyv alakban nem. Spiro Gyorgy
Honderu cimu dramaja peldaul meg nem kaphato, am a MEK-ben mar
olvashato. Tokei Ferenc akademikus, aki idos koraban tanulta
meg, hogyan is kell kezelni a szamitogepet, kinai forditasait
adta oda a konyvtarnak, peldaul a Tao-te kinget es Szun-ce A
hadviseles torvenyei cimu munkajat.

Nehany kotta is "kolcsonozheto" a .Magyar Elektronikus
Konyvtarbol, peldaul barokk korusmuvek, a Hadtudomanyi
Leveltar par ertekes kincse is megtekintheto monitoron, sot
van itt regi Magyarorszag-terkep egy vancouveri gyujtemenybol.


KULFOLDON mar a hetvenes evekben alapitottak ugynevezett
elektronikus konyvtarakat. Egy amerikai professzor, bizonyos
Michael S. Hart a Project Gutenberg kereteben 10 ezer konyvet
szeretett volna mindenki szamara hozzaferhetove tenni;
meghozza ingyen. Manapsag az Interneten is - az elofizetesi
dijat leszamitva - bermentesen olvashato szepirodalom,
tudomanyos ertekezes, ponyvaregeny. Nehany lexikon is
tanulmanyozhato, de peldaul az Encyclopedia Britannicat csak
kulon penzert lathatja az ember.

Angliaban nemregiben inditottak elektronikus folyoiratot, az
amerikai kongresszus is megszavazott 600 ezer dollart a
tortenelmi dokumentumok elektronizalasara, Olaszorszagban
pedig Dante-muveket vittek szamitogepes rendszerbe. Am ezek
inkabb csak szakszovegek, igazi elektronikus konyvtarat
peldaul most letesitenek Franciaorszagban. A nemzeti konyv-
gyujtemenyt digitalizaljak.


AZ IRO, nyomda, konyvesbolt, olvaso utvonalon jutottak el a
kotetek eddig az emberekhez, ezentul egyszerubb az utirany:
iro, Magyar Elektronikus Konyvtar es olvaso. Konnyebb igy az
itthoniaknak, meg konnyebb a kulfoldon elo magyaroknak, akik
alig-alig talalkoznak hazai irodalommal. Remelhetoleg
nemsokara angolul is olvashato magyar szepirodalom a MEK-ben,
vagyis meg tobben ismerhetik meg peldaul Ady Endre vagy Jozsef
Attila verseit.


A SZERZOI JOGGAL eleg sok a problema.1994-ig az iro halalat
koveto otvenedik ev utan jart le a jog, most mar hetven
esztendonek kell eltelnie. Igy peldaul az 1943-ban elhunyt
Rejto Jeno muvei mar nem vedettek -  elkepzelheto, nemsokara
be is kerulnek a MEK-rendszerbe -, viszont Szerb Antal, aki
1945-ben hunyt el, alkotasai igen. Ugyanezert nem olvashatok
Illyes Gyula es Nemeth Laszlo alkotasai.

Mielott kortars iro muvet viszik fel az elektronikus
konyvtarba, mindig kikerik az engedelyet (amit legtobbszor meg
is kapnak). A muvesz ugyanis mondhatja, ugyan haszna senkinek
nem lesz abbol,. hogy konyvet terjesztik; viszont neki kara
szarmazhat, ha kevesebben veszik meg a kotetet. Am az ugy meg
igy sem egyszeru, hiszen kinek adja az iro a szoveget? A
Magyar Elektronikus Konyvtarnak? Ilyen jogi szerv nem letezik.
Akkor meg kinek?

A konyvtarosok szerint sokat segitene, ha peldaul a Muvelodesi
es Kozoktatasi Miniszterium legalabb a jogdijakhoz jarulna
hozza bizonyos osszeggel.


SZENTPETERI ANDRAS