Kenyes ((C)-os) stuff Oroszorszagba?

[Werner 'Dirk Gently' Zsolt]

Kozben en is nyughatatlanul hadakozom a finn burokraciaval - hiperaktiv
lelkektol elvarhato hogy ha eppen nem szkennelnek forditanak programoznak
etc... akkor valami mas fontosat (bar ez esetben, ugy latszi,
meglehetosen foloslegesen) csinaljanak.

Szoval, all a bal a finn konyvtaram kozul. Eddig a nagy konyvkiadok jogi
kepviseleteinek, a finn iroszovetseg kepviseloinek, a konyvtarak
vezetosegenek valamint a fontosabb finn Usenet / fido csoportokba kuldtem
el a felhivasom, amelynek roviditett fiorditasat megirom mindjart. Ha
valaki azt hisiz, hogy magayrorszagon kemenyfeju a burokracia, akkor
teved - nem jart ui. meg Finnorszagban. No de errol majd kesobb.

Szoval felvetodott az otlet, hogy a copyright-ilag kenyes szkenneleseket
mi lenne, ha mind az en finn, mind az altalam esetleg jovoben
szkennelendo magyar konyvtarbol Oroszorszagban helyeznenk el, ui.
oroszorszagnak meg mindig nincs az EU-val olyan (C)-megallapodasa, mint
Magyarorszagnak, azaz az ottani WEB fenntartokat stb... nem lehet
megfogni. Nektek mi a velemenyetek ilyesfajta tenykedesrol? (mint
mondtam, ez foleg az en sajat konyvtaramra vonatkozik, de senki sem
tudja, hogyu pl holnap nem veletlenul egy meg (C) vedelem ala eso magyar
muvet szkennelek-e be.). Szerintem jo otlet es vegso megoldasnak megteszi.

Szoval a finn fido-n / usenet newsgroup-okban a kovetkezoket halottam (a
szokott 'ragaszkodni kell az EU torvenyeihez'-temakon kivul):

1, az Internetes kozles nem minosul rendes konyvtari szolgaltatasnak (EZ
KISERTETIESEN HASONLIT A MAGYAR HATOSAGOK VELEMENYEHEZ!), azaz
internetes kozles eseten a kozlonek JOGDIJAT KELLENE FIZETNIE a
szerzonek. Ez a legnagyobb baromsag (elnezest a kifejezesert) mind
nalunk,mind finnorszagban.

2, a legtobben *csak fizetos* Internetes konyvtarat tudnak elkepzelni.
mar van egy ilyen finn ekzdemeny a www.edita.fi/editor URL-en, ahol SAJAT
szerezemenyeket arulnak (hogy miert hoztak fel az Useneten kovetendo
peldanak, nem tom. Visznu azert, hogy valamire mutassanak, hogy 'na lam,
azert nemkunk is van valamink'). Szinvonalrol most inkabb ne beszeljunk.
Es termeszetesene Interneten klasszikus irodalmat keresek es nem holmi
otodrangu shitet, amely letolteseert raadasul meg penzt is kernek.

Folyt. kov. A 'harc' meg nem ert veget ;-)

Ja, akkor itt egy gyorsforditas a cikkembol amit szetkuldozgettem:

"Szinte minden allamnak van mar sajat elektonikus konyvtara, amelyekben
megtalalhato az adott orszag legfontosabb nemzeti irodalma. Szembeotlo
kivetelkent Finnorszag van, ahol a 'Muisti'-projektet figyelmen kivul
hagyva "(megj.: nagy nullat csinaltak eddig, renki.helsinki.fi/memory)"
semmi erdemleges 'elektronizalo' projekt nem muxik. E pillanatban ketto
finn alkotas talalhato az Interneten: a Biblia finn forditasa es a
Kalevala.

Ha az ember finn irodalmat akar kiadni, rogton beleutkozik a
(C)-egyezmenyek altal felallitott '70 ev el kell hogy teljen a szerzo
halala utan'-falba "(megj. nalunk ez csak 50, ezert is lehet pl Rejtot
szabadon terjeszteni - erre a Videoprint Rejto osszese is pelda lehet, ui
abban sem szerepel a '(C) Rejto-orokosok' vagy vmi hasonlo - SEMMI)" A
finn nyelv nagyon fiatal mind a tekintetben, hogy a finneknek meg a
mult szazadban se volt kimagaslo irodalmi alotasuk (Kivi 7 testveret es a
Kalevalat kiveve), es ezzel is -reszlegesen- magyarazhato, hogy miert
nincs irodalom "(megj. egyik valaszban az volt, hogy a (C) -jogok
megsertese nelkul szabadon kiadhato irodalom mar 'veres munkaval'
elektronizaltatott - pedat nem tudott a srac mondani, szoval szerintem ez
is csak mellebeszeles meg annak a leplezese, hogy senki sem volt kepes 1
konyvet se beszkennelni Finnorszagban)"  [...]

Miert nem lehetne ezt a (C)-torvenyt megvaltoztatni, hogy legalabbis a
fontosabb, 70 evnel fiatalabb finn irodalom is az Internetre kerulhessen?
A finn konyvkiadok azt allitjak "(no ez jo erv lesz a magyar kiadokkal
valo hadakozasban is!)", hogy az elektronikus formaban terjesztett
konyvek ohatatlanul bevetelkiesest jelentenek, ui mindenki az
elektronikus konyveket printeli majd ahelyett, hogy megvenne a boltban a
konyvet. Ez tobb okbol is hibas erveles:

1, a nyomtatas iszonyu draga; egyszeru fenymasolasnal kb. ketszer dragabb
oldalankent

2, a HTML nyelv nem tesz lehetove az eredetihez huen hasonlito tordelest,
karaktyerek hasznalatat, igy egy HTML-konyv eszteteikai elmenye is
osszehasonlithatatlanul rosszabb lesz akar egy konyvtarbol ingyen kivett
es fenymasolt konyvnel;

3, ugyan ki akarna 10-20 centi vastag a/4-es kenyelmetle,
esetlen stb.... papirpaksametakkal szaladgalni, amikor ugyanez sokkal
kenyelmesebb, lapozhato stb... formaban, sokkal olcsobban konyv alakjaban
is rendelkezesre all

Nem is szolva az uj technologiai lehetosegekrol, amit a HTML kinal.
Konyvtaramban szamos ket, ill. tobbbnyelvu konyv talalhato - a
Kalevalabol eddig sosem jelent meg teljes haromnyelvu kiadas, nos, az en
pagemen az is megtalalhato "(ezen felul jopar konyvet ketnyelvusitettem
meg; vszinu 1-2 magyarral is igy teszek majd ha sikerul pl arany osszes
angol/ nemet forditasat beszerezni)". techinailag kizarolag az
elektronikus kiadas kepes arra, hogy iklyen trukkoket csinaljon.

[...]"

Elnezest a hosszu levelert, de azt hiszem, a magyar viszonyok kozott is
jopar igazan hasznos gondolatot felvetettem.

Zsolt.