A het kerdese az Internettoban

[Drotos Laszlo]

Erdemes elolvasni ezen a heten a het kerdese rovatot az Internettoban es
esetleg hozza is szolni: http://www.idg.hu/internetto/friss/hetker/

Mellekelem a vitaindito cikket.

Laci

--------------------------------8<-----------------------------------------

Atveres-e az Internet szabadsagigerete?

Az alabbi beszelgetest Csordas Gaborral, a pecsi Jelenkor kiado vezetojevel
keszitettem. Csordas Gabort velemenye azonban nem elsosorban a szerzoi
jogok miatt erdekes, hanem azon osszefuggesrendszer miatt, amelyben az
Internet szabadsagat ertelmezi. Kicsit hosszu az interju, de kerlek
benneteket, olvassatok el: szerintem rengeteg jo es rengeteg vitathato
meglatas van benne.

- Volt nehany konfliktusod abbol, hogy a vezetesed alatt allo pecsi
Jelenkor kiado konyveit nehany helyen feltettek vagy megprobaltak feltenni
az Internetre. Miert tiltakozol ellene?
- A problema ott kezdodik, hogy egy szegeny es a kultura irant nem igazan
erdeklodo tarsadalomban en csak nehezen tudom az altalam megjelentetett
konyveket eladni. Marpedig az eladott konyvek arabol tudom csak kifizetni a
szerzot. Erre jon az Internet, es egy ilyen hatvanas evekbeli nagy
szabadsagideologiaval azt koveteli, hogy minden informacio legyen mindenki
szamara szabadon hozzaferheto. Ami egy gazdag tarsadalomban mukodik is,
ahol az embereknek nem okoz gondot, ha meg akarnak venni egy konyvet, mert
a konyv nem draga a jovedelmukhoz kepest. Igy az internetes publikalas sem
jelent konkurenciat a konyvnek. De ahol egy egyetemista orakig valogat a
konyvesboltban, hogy a tizenhat konyvbol, amit szeretne megvenni, melyik
legyen az az egy, amit meg is vasarol, ott a szabad hozzaferes kemeny
konkurenciat jelent. Az a fajta szabadsag-hivatkozas tehat, amelyre az
Internet epul, mar csak gyakorlati okokbol is teljesen tarthatatlan
Magyarorszagon.

- Miert nevezed hatvanas evekbeli ideologianak ezt?
- Ez az Internet alapproblemaja: egy hippie szemleletet probal
ervenyesiteni egy yuppie vilagban. Egy olyan vilagba, ahol mindennek
kemenyen megvan az ara, mindenert kemenyen meg kell dolgozni, le kell
szurkolni a dollarokat, hirtelen betor az a szemlelet, hogy nyugodtan
szakitsd le a gyumolcsot a farol: ingyen van. Az Internet ezt kinalja. Csak
sajnos a ket dolog osszeegyeztethetetlen egymassal, es ez a ma meg csak
latens konfliktus elobb-utobb robbanni fog.

- Nem lehet, hogy ez a konfliktus fogja megtorni a yuppie-mentalitast es a
dollaruralmat?
- Annak, hogy az Internethez egy tekintelyellenes szabadsagideologia
kapcsolodott, epp az a nagy veszelye, hogy egy olyan utopiat akar eletre
kelteni, amelyik ebben a vilagban nem mukodik, tehat lerombolni sem lesz
kepes ezt a vilagot. Amikor egy technika ennyire nem passzol a vilag
szerkezetevel, annak csak valamifele manipulacios almegoldas lehet a vege.
Nezd meg, mi lett a hatvanas evek alternativ szubkulturajabol: egy
iszonyatos getto! A drog, a gepzene, a diszko gettoja. Ez mar nem a
szabadsag, hanem a mechanizalodas kulturaja. A marionett kulturaja. Az
akarat nelkul bab, az akarat nelkul elszabadulo test: a gep kulturaja.
Szerintem az Internet szabadsagigeretebol is csak egy hihetetlenul nagy
csalas es manipulacio lesz.

- Hogyan? Tenyleg ahhoz fersz hozza, amihez akarsz! Illetve, amit
megtalalsz.
- Az Interneten az ertektelen informaciokhoz ferhetsz hozza konnyen. A
szemethez. Mihelyt komolyabb informaciora van szukseged, egyre gyakrabban
elkerik a hitelkartyad szamat. Ha egy olyan vilagban, ahol lepten-nyomon
fizetned kell, feldobjuk az irodalmat az Internetre, hogy tessek, olvassa,
aki akarja, az nem a szabadsagrol szol, hanem az irodalom leertekeleserol:
az irodalom ugyanolyan szemette valik, mint mindaz, amit az Interneten
ingyen kapsz meg. Vagyis a szellem termekei leertekelodnek. Ha ingyen kapod
meg oket, ha mindenkinek joga van hozzajuk, ez azt jelenti, hogy a szellemi
teljesitmeny erteke nulla. Le lehet szakitani a farol.

- Ugye a te dolgod az, hogy annyi penzt hajts be egy altalad kiadott
konyvert, hogy azt, aki dolgozott vele - az irot -, meg tudd fizetni.
Viszont ha ebbol a megfontolasbol nem engeded feltenni az Internetre a
konyvet, epp annak a yuppie- es az aruvilagnak a logikaja szerint jarsz el,
amelyet egyebkent nem szeretsz, es amelyiknek a logikajat meg szeretned
torni.
- Nem. Az en velemenyem meglehetosen elitelo ezekrol a hatvanas evekbeli
illuziokrol: ezek kovetkezmenye volt annak a szemleletnek a kialakulasa is,
hogy mindazok a dolgok, amelyek nem elfogyaszthatok, ertektelennek
minosulnek. Ezt akarja az Internet is az irodalommal: hiaba dolgozott egy
szerzo negy vagy kilenc evig a regenyen, el lehet venni, el lehet lopni,
amit csinalt, semmit sem er a munkaja, ugy nyulod le, hogy egy fillert sem
fizetsz erte. Ez agyrem! Mifele szabadsagideologia az ilyen?! Tehat igenis,
ervenyesiteni kell a szerzoi jogdijat az Interneten. Hiszen lehet tudni,
hogy hol vittek fol egy konyvet, lehet tudni, hogy hanyan olvastak el,
toltottek le.

- Erre azt fogjak mondani neked azok, akik ismerik az Internet logikajat,
hogy leveheted a konyveidet, ha az, aki felrakta oket, nem fizet jogdijat -
amire egyebkent ma a szerzoi jogi torveny is kotelezi -, be is perelheted,
de abban a pillanatban fel fogjak tenni meg huszonhatan, a vilag kulonbozo
pontjain.
- Hat ez szep dolog, de korantsem a szabadsagrol szol, hanem eppen az
ellenkezojerol. Arrol szol, hogy te tul kicsi es tul gyenge vagy ahhoz,
hogy ezt a huszonhat masik helyet mind vegigpereld, es ok eppen erre
szamitanak. Arrol szol, hogy aki kicsi, akinek nincs eleg penze, annak
nincsenek jogai. Ez mindjart nem az a magasztos eszme, amelyikrol az
internetes szabadsagideologia hivei aradoznak: ez a legocskabb visszaeles a
gazdasagi folennyel! Masreszt az a huszonhat masik ember sem azert rakja
fel a konyveket, mert ellenallhatatlan szukseget erzi annak, hogy font
legyenek az Interneten, hanem mert be van etetve ezzel a
szabadsagideologiaval. Te hiaba ultetsz fat, ha valaki elhireszteli, hogy a
szabadsag azt jelenti, hogy mindenkinek joga van kitepni a fakat, akkor
azok, akik ezt elhiszik, ki fogjak tepni a faidat! Ez agyrem! Hihetetlenul
romlott erkolcsi alapokon nyugszik ez a nagyon szepnek latszo meggondolas.
A cenzurat akarjak lerombolni? Ugyan mar! Ez a tukrozeses jatek eszebe se
jutna senkinek, ha nem lenne mogotte ideologia. Csak azert csinaljak, mert
elhiszik, hogy a szabadsag neveben cselekszenek!

- Egy korabbi heti kerdeshez feltettem Parti Nagy Lajos egyik irasat, a
Szendet. Miert nem tekintheto ez reklamnak: az ironak, a konyvnek es neked,
a kiadonak?
- En orulok, ha valaki a konyveinket fol akarja tenni az Internetre, de
akkor forduljon a jogtulajdonoshoz, akik mi vagyunk, kossunk szerzodest,
allapodjunk meg valamilyen szazalekban, es legyen ott, hogy ezt a szoveget
csak a copyright-jegyzettel lehet letolteni: legyen az ugy tiszta! Persze,
hogy jo reklamhordozo az Internet: szeretnek is reklamozni az Interneten,
szeretnek reszleteket lehozni konyvekbol, de azt majd en eldontom, hogy
hogyan es mit akarok reklamozni! Ne oldjak meg helyettem az eletemet!

- Hogyan tudod nyomonkovetni, ki, hol, mit rak fel a konyveid kozul?
- Nezd, ki mondana, hogy az autolopas nem bun, hiszen a tolvajoknak csak
egy szazalekat talaljak meg? Ket kulonbozo dolog, hogy elkaphato-e a
tolvaj, illetve, hogy ez lopas-e. Igen, az. Tehat ne hivatkozz arra, hogy
nem erdemes ezen lovagolnom, mert majd ugyis letukrozik, es akkor ugyse
tudok mit csinalni! Attol ez meg jogtalansag. Jogtalansagot pedig ne
kovessunk el, ne eljunk vissza azzal, hogy valaki szegeny es kicsi, es nem
tud egyszerre husz pert inditani! Ez brutalis visszaeles az erofolennyel.
Ebben semmi fennkolt sincs!

- Megis, mi kifogasod van az internetes szabadsagideologia ellen?
- Az emberek akkor legyenek szabadok, amikor elmennek szavazni. Vagy amikor
egy hivatalban megtapossak oket. Ott ne engedjek! Ne belyeggyujtokent
legyenek szabadok, hanem allampolgarkent! Ne egy virtualis hobbiterben
eljek ki a szabadsagigenyuket! Amikor egy rendorrel allnak szemben, akkor
legyenek batrak!Akkor legyenek szabadok, amikor a valosagos
elethelyzeteikben kotelesek szabadnak lenni! Amikor batorsag kell hozza,
hogy szabadok legyenek! Egy virtualis terben szabadnak lenni, mondhatom,
nagy dolog! Micsoda szabadsag ez? Ellenorizhetetlenul es
lenyomozhatatlanul, plane alneven...! Nagy szabadsag, mondhatom! Potlek!

- De talan kialakit egy olyan gondolkodasmodot, attitudot, amelyet at lehet
vinni a valosagos eletbe is.
- Hat azt megneznem, hogy fog ez a szabadsag visszajonni a valosagos
eletben! Szerintem a virtualitas hihetetlenul nagy csapda. Az utopiaban
ugyanis az az igeny fejezodik ki, hogy megvaltoztassuk az eletunket. Amikor
egy utopiat atteszel egy virtualis terbe, es megvalositod, abban a
pillanatban megszunik az utopia hajtoereje. Abban a pillanatban mar nem
erositi az igenyt, hogy valtoztasd meg az eletedet, hanem megszunteti a
feszultseget, a hajtoerot. Leszereli. Kielegulsz a virtualisban, a
valosagosat meg hagyod a fenebe. Ezert mondtam, hogy az Internetben olyan
hatalmas manipulacios hazugsag lehetosege van, amelyik pillanatokon belul
mukodni fog. Szerintem mar most is mukodik.

Mihancsik Zsofia

zsofi at mail.datanet.hu