<div dir="ltr"><div class="gmail_default" style=""><div style="text-align:center"><span style="color:rgb(12,52,61);font-family:"trebuchet ms",sans-serif">HEJ, DEBRECEN...</span></div><font face="trebuchet ms, sans-serif"><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center"> Hej, Debrecen, Debrecen,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Virágtalan város,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Ködös képpel kérdezem:</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Mit kezdjek itt már most?</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Öreg pallóid porán</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Csüggedezve járok,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Vén sikátorid során</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Ásitozva nyitja rám</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Torkát minden árok.</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center"> Vén kapunkban nem köszönt</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Pipás régi gazda,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Agg ákác se, üdezöld,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Áldott ága aszva.</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Vinkós Sesta ó borát</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Sehol se találom,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Orros kancsót, csutorát,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Öreg kocsmák bútorát</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Kótyavetyén látom.</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center"> Ama leányasszonyok</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Asszonyfővel járnak,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Kik miatt még felzokog</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Szívemben a bánat.</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Új pár ül a kis padon,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Diák, bakfis, látom,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Ó, hiába tagadom,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Oda sok szép tegnapom,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Édes ifjuságom.</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center"> Akkor voltam fiatal,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Hogy elmentem innen,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Egy-két zsenge diadal</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Űzött nagyra mennem,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Jártam büszke hegyeken,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Hazajöttem mármost,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">S kijózanít hidegen</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Most ez a nagy, idegen,</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center">Virágtalan város.</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center"> (1909 )</div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center"><br></div><div style="color:rgb(12,52,61);text-align:center"> </div><font color="#134f5c">Debrecenben,  a költő és műfordító Tóth Árpádról , több helyen, és formában emlékezünk.</font></font></div><div class="gmail_default" style=""><font face="trebuchet ms, sans-serif" color="#134f5c">A róla elnevezett Tóth Árpád Gimnázium előtti téren  áll egy  egész alakos bronzszobor. </font></div><div class="gmail_default" style=""><font face="trebuchet ms, sans-serif" color="#134f5c">E. Lakatos Aranka szobrászművész alkotása, mely 2006-ban lett felavatva a gimnázium 50 éves évfordulójának alkalmából. </font></div><div class="gmail_default" style=""><font face="trebuchet ms, sans-serif" color="#134f5c">A szürke márvány talapzaton álló Tóth Árpád hosszú ballonkabátban egyik kezét zsebre dugva várja az iskolába igyekvő diákokat.</font></div><div class="gmail_default" style=""><font face="trebuchet ms, sans-serif" color="#134f5c">A debreceni Nagyerdő , az Egyetem felé vezető sétányán Tóth Árpád emlékművével találkozhatunk, melyet 1934-ban az Ady-társaság állított fel.<br></font></div><div class="gmail_default" style=""><font face="trebuchet ms, sans-serif" color="#134f5c">A szép domborműves portrét Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrászművész alkotta meg, az emlékmű építményét, pedig Popper Ferenc készítette. Sajnálatos módon az eredeti emlékművet valamikor a 80-as 90-es években úgy megrongálták, hogy gyakorlatilag teljesen megsemmisült. A ma látható emlékművet 2003-ban állították fel újból, melyet E. Lakatos Aranka szobrászművész rekonstruált az 1934-es eredeti alkotás alapján. Az emlékmű egy téglaépítménybe ágyazott gránit tábla, melyen a bronzból készült domborműves Tóth Árpád portré látható. A gránit táblába az alábbi idézetet vésték: </font></div><div class="gmail_default" style=""><font face="trebuchet ms, sans-serif" color="#134f5c"><br></font></div><div class="gmail_default" style=""><div style="text-align:center"><span style="color:rgb(19,79,92);font-family:"trebuchet ms",sans-serif">„Jó így csendesen nézni a fákat, Érezni a derűt, mely mindent áthat.”</span></div><font face="trebuchet ms, sans-serif" color="#134f5c"><br></font></div><div class="gmail_default" style=""><font face="trebuchet ms, sans-serif" color="#134f5c">Az aradi születésű Tóth Árpád családja 1889-ben Debrecenbe költözött, ahol a költő a gyermekkorának meghatározó éveit töltötte. Majd 1905-től Budapesten tanult, de 1908-ban visszaköltözött Debrecenbe, ahol a Debreceni Független Újság színikritikusa lett. 1911-től a Debreceni Nagy Újság munkatársa volt. Tóth Árpád költői pályája jelentős, költészetét a szomorúság emelkedett hangú kifejezése, a bánat jellemezte. A 20. század legnagyobb elégia- költőjeként ismerhetjük. Tóth Árpád is a Nyugat nagy nemzedékének első gárdájának tagja. <br></font></div><div class="gmail_default" style=""><font face="trebuchet ms, sans-serif" color="#134f5c">Debrecenben nőtt fel, apja, Tóth András szobrász volt. 1905-től magyar-német szakos hallgató a budapesti egyetemen. Verseit debreceni lapokon kívül A Hét, a Vasárnapi Újság, 1908-tól a Nyugat is közölte. 1909-ben családi anyagi gondok miatt abbahagyta tanulmányait, visszatért Debrecenbe, helyi lapok munkatársa lett. Tüdőbaját hegyvidéken próbálta gyógyítani.<br>1913-ban Budapesten keresett megélhetést, 1917-től az Esztendő segédszerkesztője. Hatvany Lajos támogatásával szanatóriumokban keresett gyógyulást; megnősült.Lichtmann Annát vette feleségül. </font></div><div class="gmail_default" style=""><font face="trebuchet ms, sans-serif" color="#0c343d">(Tóth Árpádot és Lichtmann Annát egy közös ismerősük mutatta be egymásnak a  Piac utcán a debreceni Városháza előtt. A sors hónapokkal később, 1911 nyarán hozta őket újra össze. A pályaudvaron botlottak egymásba, mindketten Svedlérre indultak nyaralni. Hamar kiderült, hogy kölcsönös vonzalmat éreznek egymás iránt, és Anna alakja hamarosan feltűnt "Pádi" verseiben.)</font></div><div class="gmail_default" style=""><font face="trebuchet ms, sans-serif" color="#134f5c">1918-ben a Vörösmarty Akadémia titkára, 1921-ben Az Est munkatársa lett.<br>1928. november 7-én halt meg Budapesten. Tüdőbaja okozta korai halálát.<br></font></div><div class="gmail_default" style=""><font color="#134f5c" face="trebuchet ms, sans-serif">Debrecenben született, 1920-ban lánya, Tóth Eszter költő. Tóth Eszter fia, Hollós Máté  a neves zeneszerző.</font></div><div class="gmail_default" style=""><font color="#134f5c" face="trebuchet ms, sans-serif"><br></font></div><div class="gmail_default" style=""><font color="#134f5c" face="trebuchet ms, sans-serif">közra.,</font></div><div class="gmail_default" style=""><font color="#134f5c" face="trebuchet ms, sans-serif">Stébel Ildikó</font></div><div class="gmail_default" style=""><font color="#134f5c" face="trebuchet ms, sans-serif"><br></font></div><div><div style="box-sizing:border-box"><div style="box-sizing:border-box"><div style="box-sizing:border-box;margin:10px 0px 10px 48px"><br></div></div></div></div>
</div>