<div dir="ltr">Szerencsésnek tartom magam <div>hogy volt szerencsém néhány nagy formátumú emberhez pl. Erikhez. Mint volt OMIKK-os, emlékszem, megroggyant, mikor nagy személyes sorscsapás érte, de hatalmas akaraterővel és tartással viselte. Előadni hallottam, meg értekezleteken megnyilvánulni. Egyszer rossz volt a lift, és megkérdezte, le tudok -e menni, mert ha nem, akkor levisz kézben. Ez tök jellemző volt rá azt hiszem. Abba a sorba tartozott, ahová Futala Tibor, Horváth Tibor és még néhányan. Emberi tisztesség, tudás, sziporkázó szellemesség és humor. Tanítványok és kollégák, rajongásig szerethettük őket, és ez egyben néhányunkat motivált a jobb munkára is. Ők valóban nyomot hagytak maguk után.<br>
Bencze Zsuzsa</div></div>