<html>
<head>
<style><!--
.hmmessage P
{
margin:0px;
padding:0px
}
body.hmmessage
{
font-size: 10pt;
font-family:Tahoma
}
--></style></head>
<body class='hmmessage'><div dir='ltr'>
Kedves Listaolvasók!<BR>
<BR>
Az kicsit mindig zavar, ha valaki csak az egyik oldalt kritizálja nyilvánosan, <BR>
s ráadásul épp az uralkodó széljárásnak megfelelően.<BR>
<BR>
Többeknek mondom:<BR>
Az új nemzedékek nyugodtan alkothatnak saját kánont,<BR>
bár az egyes nemzedékek is sok szempontból rétegzettek.<BR>
<BR>
A kánonok nem elsősorban politikai akarat mentén keletkeznek, <BR>
és nem is csak a középiskolai tananyagban nyilvánulnak meg.<BR>
Pl. az európai egyetem hagyományosan autonóm. <BR>
Attól is függ, mit kutatnak az egyetemeken, <BR>
miről szeretnének írni, előadni, <BR>
mit tartanak érdekesnek a műveltebb értelmiségiek.<BR>
A miniszteriumok (- sztem -) kisebb szerepet játszanak.<BR>
<BR>
Abban egyetértek az egyik tegnapi levélíróval (K. Károllyal), <BR>
hogy a múltban élt embereken nem érdemes számon kérni későbbi ismereteinket,<BR>
és a kontextust is figyelembe kell venni.<BR>
<BR>
Mi sem látunk a jövőbe, nem tudjuk, hogy miből mi lesz,<BR>
bár a régi történetekből levonhatunk különböző tanulságokat.<BR>
A régi emberek viszont a saját világukról sokkal több tényszerű apró mozzanatot érzékeltek,<BR>
mint amennyit mi tudhatunk az ő korukról.<BR>
<BR>
Gyakran szét kell - bizonyos mértékig - választani az életrajzot a művektől: <BR>
Heidegger egykor nyilvánvalóan kötődött a náci párthoz,<BR>
talán még üdvözölte is az újbarbarizmus vitalitását, <BR>
bár művein ez annyira nem látszódhat, <BR>
mert sok liberális filozófus lelkesen olvassa máig.<BR>
<BR>
A brit modernista költők közül többen antijudaista nézeteket<BR>
fogalmaztak meg az első világháború környékén és utána. <BR>
Emiatt mai amerikai irodalmárok elfordulnak pl. T.S. Eliottól,<BR>
s pl. a zseniális Four Quartets-en is sokan fanyalognak.<BR>
<BR>
Amikor láttam az Emberek a Havason c. filmet, nem gondoltam volna, <BR>
hogy egy későbbi korszakában nyilasbarát írta az alapjául szolgáló prózát. <BR>
A római egyház is találhatott volna sok kivetnivalót a filmben.<BR>
Évtizedekkel ezelőtt volt a kezemben valamelyik korai Nyírő-kötet antikváriumból. <BR>
Nem tartottam giccsnek, <BR>
és - töredékes akkori ismereteim alapján -<BR>
a szerzőt s csak kb. annyira éreztem ellentmodásosnak, <BR>
mint pl. Sinkát, vagy egy nagyságrenddel följebb<BR>
mondjuk Szabó Lőrincet.<BR>
<BR>
Az első világháború kitörését számos nagy író és publicista üdvözölte kezdetben,<BR>
annyira romlottnak látták akkor még a Monarchia parlamentarizmusát.<BR>
Később meg sóhajtozva gondoltak vissza a "boldog békeidők"-re.<BR>
A 19-es kommün módszereit sem egy bizonyos származású embercsoport helyeselte legnagyobb számban <BR>
- bár jónéhány markáns vezetővel lehet példálózni ez ellen -, <BR>
pláne nem egy bizonyos vallás követői helyeselték,<BR>
s a kommün általános céljaival sok keresztény értelmiségi is egyetértett kezetben.<BR>
<BR>
Érdekes mellékszálak került elő a vitában, csak nem kapcsódnak a könyvtárossághoz.<BR>
Például érdekelne, hogy az egyik levelező (B. Balázs) mit mondott gyerekeinek,<BR>
hogy miért gyulladt ki 2006-ban az MTV székháza Pesten.<BR>
Másik levelezőt (B. Lászlót) megkérdezném, hogy mi zavarja legjobban a feminizmusban. <BR>
(Gondolom azért nem a nők alávetését helyeselné ezzel.)<BR>
<BR>
De magánlevezni nem akarok /nem tudok, <BR>
még az ismerősökkel se vagyok képes időben megoldani. <BR>
Ahhoz viszont, hogy beszélgetni tudjanak az emberek, <BR>
nem ártana megismerni, hogy minek alapján jutottak el<BR>
egy-egy (kategorikus) véleményhez.<BR>
<BR>
Jobb későn, mint soha, <BR>
és a túlélőknek talán sosincs későn.<BR>
Elnézést a gépelési (és egyéb) hibáimért, <BR>
csak egyszer tudtam átfutni, hogy mit írtam.<BR>
<BR>
Mindenkit üdvözlök, <BR>
és senkire nem neheztelek a levélírók közül:<BR>
NpL<BR>
<BR> </div></body>
</html>