<html>
<head>
<meta content="text/html; charset=ISO-8859-2"
http-equiv="Content-Type">
</head>
<body bgcolor="#FFFFFF" text="#000000">
Előre is elnézést a következőkért. Szabályozási (kodifikátor)
szakjogász posztgrad. képzésen talán a legundorítóbb az egészségügyi
hatásvizsgálati rész volt. Ennek két leegyszerűsített példáját
ismertetném, talán kiderül, hogy miért.<br>
<br>
Mondjuk dönteni kell két műtéti eljárás társadalombiztosítási
finanszírozása között. Az életképtelenséget nevezzük 0-nak, a teljes
értékű életet pedig 1-nek. <br>
<br>
"A" műtéti eljárással a beteg 0,8-as értékre hozható fel, és az ára
200 ezer forint<br>
"B" műtéti eljárásnál a beteg 0,5-ös értékre hozható fel, és az ára
120 ezer forint<br>
<br>
A költségvetés az adott műtéti eljárásra 50 M forintot tud szánni. <br>
<br>
A-esetben ez 250 beteg = 250*0,8 = 200 élet<br>
B-esetben ez 417 beteg = 417*0,5 = 208,5 élet<br>
<br>
A fentiből kitűnik, hogy a "B" verzió "éri meg" a költségvetésnek,
mivel több beteg kezelhető kissé jobb mutatószámmal. (Matematikailag
ez így van, a kimenet pedig 417 olyan ember, aki 50%-os képességével
rendelkezik annak, mintha teljesen egészséges lenne.)<br>
<br>
A következő számítási metódus az, hogy a 0,5-ös 417 fő rokkantsági
és egyéb ellátása mennyibe kerül az elkövetkező "X" évben, mennyivel
kerül többe, mint az "A" verzió 250 fős 0,8-as betegének esetleges
szociális ellátása.<br>
<br>
Ez azonban még mindig nem minden. A 0,5-ös 417 beteg várható
élettartalmát is kalkulálni kell, ugyancsak a 0,8-as 250 főét,
ugyanis lényeges tétel a nyugellátási életkor elérését követően
történő továbbélés hossza a NYUFI kiadások tekintetében.<br>
<br>
Mérlegeljük azt is, hogy az első esetben a 201. betegtől, a második
esetben a 418. betegtől már 0-val számolhatunk, ami azonban nem
kerül pénzbe, és mivel az A_B beteg elhelyezkedése amúgy is
kétséges, adóbevétel kiesést sem kell kalkulálni az elhunytak
esetében. <br>
<br>
Vajon milyen következtetést von le a jogalkotó? <br>
<br>
(Az előbbi egy elméleti számítási modell igen-igen leegyszerűsített
változata.) <br>
<br>
Miről is jutott eszembe? <br>
<br>
Bodó Balázs írásához: BB elegánsan nem említi a könyvtárak 99%-ának
modelljében immanensen szereplő rövidtávú megszűnését, de
feltételezi, hogy egy központi, bölcs akarat a modelljében foglaltak
szerint osztja majd le a pénzt, tehát egyfajta logikát és
méltányosságot is beszámít az elképzelésébe.<br>
<br>
A könyvtárat pedig csak könyvkölcsönzőhelynek tekinti, annak
közösségi, tudományos, közművelődési aspektusait ignorálva. <br>
<br>
Bodó Balázs számítása abból a szempontból érdekes, hogy van ilyen
nézet is, ez a nézet nyilvánosságot is kap, annál is inkább, hogy
népszerű a fiatal könyvtárosok, könyvtáros-jelöltek körében. A
szimplifikáló számítás meggyőző is lehet egy pénzügyes számára,
közülünk pedig elbizonytalaníthatja azokat, akik
elbizonytalaníthatóak. Számukra üzenem: a jelenlegi helyzet nem
tartható, és az utak elágaznak. Vagy egyfajta Bodó-féle virtuális
könyvtári lét felé mozdul el a rendszer, ami a könyvtárak zömének
megszűnését hozza magával, vagy pedig messze-messze jobban
kihasználjuk a közönségkapcsolati lehetőségeinket. Mert a
virtualitás örömeinek a személyesség az ésszerű ellentétpárja. Az
sem mindegy, hogy "milyen" virtualitás, és "milyen" személyesség?
Természetesen kombinált megoldások is elképzelhetők.<br>
<br>
Üdv.:<br>
HSD<br>
<br>
<br>
<br>
<pre class="moz-signature" cols="72">"..és nincs más Rajta kívül." (5Móz.4:35)
</pre>
<br>
2012.04.16. 15:48 keltezéssel, Dániel Takács írta:
<blockquote
cite="mid:CAHCGt_5wWHcLceqsjLXvfDJLRXmoUJHrE4yf1LdG1e9TTJygzQ@mail.gmail.com"
type="cite">Tisztelt Katalist olvasók!<br>
<br>
Nem vagyok írás-jogú tagja a listának, de követem az itt zajló
kommunikációt. Danit kértem meg, hogy továbbítsa a levelem
Önöknek, hogy tisztázhassak néhány, hozzám kapcsolódó félreértést.
Itt szeretném tehát írásban is megismételni az OSA beszélgetésén
elmondottak lényegét:<br>
<br>
A mai árakon számolva egy (20 MB méretű, azaz igen jó minőségű)
digitális könyv tárolásának költsége 7 forint / év. Ugyanennek a
könyvnek az olvasóhoz juttatása elektronikus hálózatokon keresztül
60 fillér / tranzakció. (Az árakat ez alapján számítottam: <a
moz-do-not-send="true" href="http://aws.amazon.com/s3/#pricing"
target="_blank">http://aws.amazon.com/s3/#pricing</a>)<br>
<br>
Más szóval egy pécsi Tudásközpont méretű intézmény (1 millió kötet
[tekintsünk el attól, hogy ez nem 1 millió különböző cím!], és évi
1 millió kölcsönzés) éves logisztikai költsége hét millió
hatszázezer forint.<br>
<br>
A Tudásközpont 2012-ben 400 millió forintból gazdálkodhat. Nem
tudom, hogy ebből mennyit kell szánnia (fűtésben, munkabérben,
stb) arra, hogy könyveket tárol, kölcsönöz, polcról levesz majd
újra feltesz, tönkrement állományt pótol, stb., de fejemet teszem
rá, hogy többet, mint 7.600.000 forint. Ahogy az is biztos, hogy a
sokmilliárdos, e beruházásra fordított összeg nagy<br>
része arra ment el, hogy ezt az 1 millió tételt legyen hol
biztonságban tárolni, és kölcsönözhetővé tenni.<br>
<br>
Az állításom annyi, hogy minden olyan forint, amit a 7.6 millió
felett könyvtári logisztikára költünk (könyvtárosként,
adófizetőként) rossz célra fordított összeg, mert lehetne belőle
digitalizálást, állománygyarapítást fizetni, lehetne belőle pénzt
fizetni a kiadóknak azért, hogy az e-kölcsönzést legálisan
lehessen tenni, lehetne belőle pénzt szánni arra, hogy a látogatók
figyelme a gyűjtemény méltatlanul mellőzött darabjaira irányuljon,
és így tovább, azaz lehetne arra szánni, hogy a könyvtár jobb
legyen. Ugyanez vonatkozik az új könyvtárak építésére: minden
olyan milliárd, amit fizikai könyvek elhelyezésének biztosítására
költünk ahelyett, hogy digitalizására szánnánk, rosszul elköltött
pénz.<br>
<br>
A technológiának köszönhetően történt egy elképesztő
hatékonyság-javulás, és ennek kihasználásával rengeteg pénzt
nyerhetnének a könyvtárak.<br>
<br>
Arról nem is beszélve, hogy csak így lehet megnyerni az olvasókat,
akik, ha dönthetnek úgy is, hogy egy illegális könyvtár
felhasználói lesznek, habozás nélkül fognak átállni a gigapédia
táborába. (A Gigapédiának is 1 millió különböző ISBN-t viselő
dokumentumból állt az állománya, ebből olyan 400ezret ismert fel
az Amazon webáruháza. 43 ezer tétel volt csak a társadalomtudomány
szekcióban, javarészt a legkurrensebb könyvek, klasszikusok és új
művek egyaránt. Melyik magyar (vagy külföldi) könyvtár veheti fel
ezzel a kínálattal a versenyt?)<br>
<br>
Kívülállóként (érts: olvasóként és szerzőként) én azt látom, hogy
a könyvtárak ugyanabban a helyzetben vannak, mint volt az
Encyclopedia Britannica a web megjelenésekor. Azt hitték, hogy a
megváltozott körülmények között is biztosítható a kivételezett
szerepük, többek között a szakmaiság, a minőség miatt. Kiderült,
hogy az EB nem csak a webbel, de a wikipédiával<br>
szemben is végleg elvesztette a versenyt: az, amit az olvasók
maguk összeraknak, még a maga vegyes minőségében is jobb, mint a
kiváló szerzők által összerakott EB. A Tudásközpont, és az összes
többi könyvtár (és, teszem hozzá, könyvkiadó) önmagukban nagyon
értékes intézmények, de a gigapédiával és a többi (legális és
illegális) elektronikus könyvforrással<br>
szemben nem fognak nyerni tudni, csak ha azon a pályán kezdenek el
versenyezni ahol jelenleg a Gigapédia nyerésre áll.<br>
<br>
A digitalizálásról: 1 könyvoldalt a Library of Congress 4 éve 10
dollárcentért digitalizált. Tekintsünk el attól, hogy azóta ez az
összeg mennyivel alacsonyabb a jobb technológiáknak köszönhetően.
1 millió cím (átlagosan 200 oldal/címmel számolva)
digitalizálásának a költsége kb 5.2 milliárd HUF. Minden egyes
könyv, amit nem fizikai valójában kell tárolni és<br>
mozgatni: megtakarítás, amit digitalizálásra, jogdíjfizetésre,
stb. lehet fordítani, kiadók, olvasók, könyvtárosok legnagyobb
megelégedésére.<br>
<br>
Én személy szerint annak örülnék, ha azok az emberek, akik most
idejük legnagyobb részében könyveket pakolásznak és a checkoutnál
kódolvasókat üzemeltetnek (tisztára, mint egy szupermarket
árufeltöltői és pénztárosai) értő kezekkel digitalizálnák az
állományt. Manuális szkennerekkel, kb 1 könyv / óra tempóval 600
ember egy év alatt kényelmesen végezne is a fenti mennyiség
szkennelésével. És ha már minden megvan digitálisan, akkor
foglalkozhatnának azzal, ami talán a leghálásabb feladat: az
olvasók kalauzolásával ebben az elképesztő digitális
gyűjteményben.<br>
<br>
<br>
Üdvözlettel,<br>
<br>
b.-<br>
<br>
Bodó Balázs, PhD<br>
<a moz-do-not-send="true" href="http://www.warsystems.hu/"
target="_blank">http://www.warsystems.hu/</a><br>
<br>
Fulbright Visiting Researcher and Fellow<br>
Stanford Law School Center for Internet and Society<br>
<a moz-do-not-send="true" href="http://cyberlaw.stanford.edu/"
target="_blank">http://cyberlaw.stanford.edu/</a><br>
<br>
Assistant Professor, Head of MSC Program in Cultural Industries<br>
Budapest University of Technology<br>
Department of Sociology and Communications<br>
Center for Media Research and Education<br>
<a moz-do-not-send="true" href="http://mokk.bme.hu/"
target="_blank">http://mokk.bme.hu/</a>
<br>
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
<br>
<pre wrap="">_______________________________________________
Katalist mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a>
</pre>
</blockquote>
</body>
</html>