<br><font size="4"><b><span class="all_titles">Dippold Péter lesz a FSZEK új igazgatója</span></b></font><br>
<span class="author"><a style="color: rgb(108, 108, 108); text-decoration: none;" href="http://prae.hu/prae/users.php?uid=999" title="MTI/PRAE.HU">MTI/PRAE.HU</a></span><br>
<br>
Dippold Péter lesz jövő évtől a Fővárosi Szabó Ervin
Könyvtár (FSZEK) Központi Könyvtárának igazgatója a Fővárosi Közgyűlés
szerdai döntése értelmében.<br><br><br>A közgyűlés egyhangú döntése alapján az új igazgató 2012. január 1-jétől öt évig, 2016. december 31-ig vezetheti a könyvtárat.<br>
<br>
A főváros honlapján nyilvánosságra hozott előterjesztés szerint a
jelenlegi igazgató, Nagy Anna megbízása 2011. december 31-ével jár le. A
poszt betöltésére október 4-én a FSZEK pályázatot írt ki. Erre két
pályamunka érkezett, amelyek közül az egyik nem felelt meg a kiírásnak. A
szakértői bizottság végül egyhangúan Dippold Péter kinevezése mellett
tette le a voksát.<br>
<br>
"A pályázat megismerése és a személyes beszélgetés tapasztalatai
alapján alakította ki egyhangú véleményét a bizottság: benyújtott
pályázata, életútja, szakmai rátermettsége és a személyes meghallgatás
alapján javasolták Dippold Péter pályázatának elfogadását" - írta Fodor
Péter, a FSZEK főigazgatója levelében.<br>
<br>
Dippold Péter 1957-ben született Baján. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1982-ben diplomázott történelem-könyvtár szakon. <br>
<br>
1982 és 1986 között könyvtárosként dolgozott, 1986-tól a
Magyarságkutató Intézet Archívumának vezetője volt. 1992 és 1995 között a
Teleki László Alapítvány Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
igazgatójaként, 1995 és 1999 között a Teleki László Alapítvány
Közép-Európai Intézet Könyvtárának igazgatójaként dolgozott. 2000-től öt
évre a Könyvtári Intézet igazgatója lett. <br>
<br>
2008-tól 2010-ig az Országos Széchényi Könyvtár
főigazgató-helyetteseként, majd 2011-ig tájékoztatási igazgatóként
dolgozott. Jelenleg a bajai Eötvös József Főiskola docense<br><br><br><table class="article-box" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><thead><tr><td><h1>Három robot kerestetik</h1>
<h2>Könyvtári fejlesztések</h2>
<h3>Mindenki számára hozzáférhető online katalógusként
egyesítették a Magyar Országos Közös Katalógus és az Országos
Dokumentum-ellátó Rendszer adatbázisát. Bánkeszi Katalin, a Könyvtári
Intézet megbízott igazgatója érdeklődésünkre elmondta: az Országos
Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Debreceni Egyetem e pillanatban is zajló
fejlesztésének köszönhetően ma egyetlen ponton – az www.odrportal. hu
webcímen – 54 könyvtár dokumentumállományáról tájékozódhatnak az
országlakók. </h3>
<h4>
<span>|</span> Népszabadság<span>|</span>
2011. december 1. <span></span> </h4>
<div class="h">
<span class="floatright">
</span><br>
</div>
</td>
</tr>
</thead>
<tfoot>
<tr>
<th class="rating"><br></th>
</tr>
<tr>
<th><br></th>
</tr>
<tr>
<td><br></td>
</tr>
<tr>
<td><br></td>
</tr>
</tfoot>
<tbody>
<tr>
<td id="article-body" class="body">
<p>A közös katalógus- és lelőhely-adatbázisban
mindösszesen nagyjából négymillió könyvről, folyóiratról, kottáról,
térképről, hangfelvételről és filmről talál bibliográfiai adatokat az
érdeklődő, a folyóiratok száma kétmillió. A rendszer azt is megmondja,
hogy az adott dokumentum mely könyvtár(ak)ban, hány példányban lelhető
fel, mely helyeken kölcsönözhető.</p>
<p>Az is nyomon követhető, hogy az áhított könyvre, folyóiratra (stb.)
leadott kérés teljesítése hol tart. A keresőhöz ügyfél-azonosító
tartozik, ezzel később a fizetős másolatkérésre ismód nyílik. Amiben
viszont nincs újdonság: a dokumentumokhoz személyesen vagy a posta
közreműködése révén juthat hozzá az olvasó.</p>
<p>Elsőre némileg az is atavizmusnak tűnik, hogy miközben külföldön
magukat a dokumentumokat igyekeznek online hozzáférhetővé tenni, nálunk
az a hír, hogy online katalógust építenek – nincs itt ellentmondás? –
kérdeztük az OSZK e-szolgáltatási igazgatójától. Vonderviszt Lajos
szerint nincs, a fejlett világon mindenhol létezik ilyen vagy hasonló
katalógus, amely egyúttal (mindenhol) az országos, tömeges digitalizálás
alapja is: tudni kell, mi, hol van. Ráadásul – jegyezte meg – még a
legszerencsésebb államok sem mondhatják el magukról, hogy úgy haladnak,
ahogy szeretnének.</p>
<div class="ad-container-outer">
<br>
<div class="ad-container-inner">
<div id="zone1754893" class="goAdverticum">
<var class="priority" style="display: none;">160</var></div>
</div>
</div>
<p>Kétségtelen viszont, hogyMagyarország digitalizálás terén nagyon nem
áll jól, az elektronika mindenekelőtt az állománymegóvást szolgálja, az
OSZK 9 milliós dokumentumállományának például eddig csak egy töredékét,
néhány tízezer tételt sikerült webesíteni. Az ok természetesen a
pénzhiány: kézi erővel végzik a munkát, mert automata szkennerre nem
telik. Első körben legalább három robotszkenner kellene ahhoz a Nemzet
Könyvtárának, hogy beindíthassa a tömeges digitalizálást, vagyis, hogy
legalább a legnépszerűbb, legfontosabb dokumentumokat elérhetővé tegye a
világhálón; ezek durván 60-80 millió forintba kerülnének, ez most
elérhetetlenül sok pénz, aligha lesz tehát tartható a 2015-re kitűzött
határidő. Az uniós hozzájárulás esélye is csekély, így az OSZK minden
követ megmozgat, hogy támogatókat találjon –biztosított Vonderviszt
Lajos.</p></td></tr></tbody></table><br>