<html>
<head>
<style><!--
.hmmessage P
{
margin:0px;
padding:0px
}
body.hmmessage
{
font-size: 10pt;
font-family:Tahoma
}
--></style>
</head>
<body class='hmmessage'><div dir='ltr'>
> <BR>> Információforrások<BR>> <BR>> <BR>> Középkori angol írnokok online adatbázisát hozták létre<BR>> <BR>> A középkori angol írnokok online adatbázisát hozták létre a Yorki,<BR>> Oxfordi és Sheffieldi Egyetem kutatói, akik a 14-15. századi szerzők<BR>> műveit másoló írnokokat igyekeztek azonosítani.<BR>> Az ingyenesen hozzáférhető online adatbázis<BR>> (http://www.medievascribe.com) négyéves kutatómunka eredményeként<BR>> született. Annak során a tudósok a londoni városháza (Guildhall)<BR>> írnokai által készített kéziratokat elemezték. A programot irányító<BR>> Linne Mooney, a Yorki Egyetem professzora fedezte fel, hogy a<BR>> Guildhall polgári titkárságának hivatalnokai készítették el több<BR>> kiemelkedő angol irodalmi kézirat korai másolatait.<BR>> A kutatók öt középkori angol szerzőre összpontosítottak: ezek Geoffrey<BR>> Chaucer (1343-1400), az első angol nyelven alkotó költő, filozófus, a<BR>> Canterburyi mesék szerzője; John Gower (1330-1408) költő; John Trevisa<BR>> (1342-1402) író és fordító; William Langland (1332-1386) író és Thomas<BR>> Hoccleve (1368-1426) költő - olvasható a Medievalists.net<BR>> (http://www.medievalists.net) hírportálon. Az adatbázis 419 kézirat<BR>> részletes leírását tartalmazza.<BR>> Forrás: Prím, 2011. október 26. * Továbbküldöm a hírt<BR>> Címkék: információforrás (tájékoztatáshoz) | adatbázis, elektronikus<BR>> adatok elérése | információ szolgáltatása weben | könyv- és<BR>> könyvtártörténet |<BR>> vissza<BR><BR>
T. Lista!<BR>
<BR>
Kerdeznem, hogy mennyire biztonsagos az idezett hely.<BR>
Tegnap valami csunya virust kaptam be, <BR>
melyet aztan csak rendszergazda tudott kiszedni.<BR>(Gyanusitottaim listajan ez a hely is szerepel, <BR>
meg valami gigapedia is.) <BR>
<BR>
Egyebkent szinten olvastam korabban, <BR>
hogy Linne Mooney 2004-ben azonositotta <BR>
Chaucer egyik fobb felberelt hivatasos masolojat,<BR>
akinek a poeta nem gyozte javitgatni a kezirasat, <BR>
s akihez az alabbi trefas versikejet intezte, <BR>
mely szerint a kolto Boethius forditasat <BR>
es Troilus es Criseyde cimu verses regenyek is masolta <BR>
ez a "hosszuhaju" Adam.<BR>
<BR>
<DD>"Adam scrivener, if ever thee befall</DD>
<DD>Boece or Troilus for to write new,</DD>
<DD>Under thy longe locks thow maist have the scall,</DD>
<DD>But after my makinge thou write mor trew,</DD>
<DD>So oft a day I mot thy werke renewe</DD>
<DD>It to correct, and eke to rubbe and scrape,</DD>
<DD>And all is thorowe thy necligence and rape."</DD>
<DD> </DD>
(Ne kivanjak, hogy most leforditsam, majd talan egyszer.)<BR>
<BR>
A Canterbury mesek sem eredeti szerzoi (autograf) kezirasban maradt fenn, <BR>
hanem a ket legregebbi es mas-mas sorrendu kodex (Hengwrt, Ellesmere)<BR>
ennek a bizonyos Adam Pinkhurst nevu masolonak a kezirasaval es szerkeszteseben<BR>
van meg az utokornak a XV. szazad elejerol, <BR>
mar a Chaucer halala utani idoszakbol.<BR>
<BR>
Ebben a korszakban arrafele mukodtek mar vilagi masolok,<BR>
hivatalnokok, akik raadasul gyakran irogattak is.<BR>
Az emlitett Thomas Hoccleve bejart az egy kiralyi hivatalba (Office of the Privy Seal), <BR>
es sokat nyavalyog verseiben, <BR>
depresszio is kornyekezte reszben a kancellariai robot miatt :-).<BR>
Trevisa az egyik monumentalis latin vilagtortenelmi kronikat forditott angolra patronusa szamara,<BR>
Gower harom nyelven irt konyvnyi hosszusagu monoton verseket.<BR>
<BR>
Szegyen, hogy Langland remekmuve,<BR>
a Piers Plowman semmmilyen formaban nincs meg magyarul.<BR>
(Ha adatnának nyugodt nyudíjas éveim ...)<BR>
Az életrajzi adatok nem annyira biztosak, <BR>
mint ahogy a fenti hírben szerepelnek, <BR>
pl. Langlandrol alig lehet tudni valamit.<BR>
<BR>
<BR>
Udv.:<BR>
NpL<BR>
<DIV>
<BR></DIV> </div></body>
</html>