<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<html>
<head>
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=ISO-8859-2">
</head>
<body vlink="#551a8b" alink="#ee0000"
background="cid:part1.08090908.09030402@oszk.hu" bgcolor="#ffffff"
link="#0000ee" text="#000000">
<font color="#000066">Tisztelt Kollégák!<br>
<br>
<b>Jankovics Marcell Kossuth-díjas, érdemes művész</b>,
rajzfilmrendező, művelődéstörténész, könyvillusztrátor lesz az <i>Országos
Széchényi Könyvtár és a Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány „Kalandozások
a kultúra és a tudomány világában”</i> című ingyenes
előadás-sorozatának következő vendége október 6-án 18 órakor. A neves
rendező „Az ember tragédiája” című rajzfilmjének premierje előtt
részleteket vetít a filmből, és mesél szerelemről, küzdésről, hazáról,
az emberről…<br>
<br>
Minden érdeklődőt szeretettel várunk ingyenes rendezvényünkre! Kérjük,
részvételi szándékát a <a href="mailto:pr@oszk.hu">pr@oszk.hu</a>
címen jelezzék október 4-ig!<br>
<br>
Az ember tragédiája rajzfilmen<br>
<b>„Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét?” </b></font>
<p><font color="#000066">Elkészült a talán leghosszabb, legmélyebb
mondanivalót hordozó magyar animációs film, amely Jankovics Marcell
életművének csúcsa. A művész eredetileg külföldi megrendelésre a
Bibliából készített volna animációs filmet Teremtés címmel, ám a munka
végleg megrekedt. Ekkor keresett, ahogyan ő fogalmaz, egy másik „nagy
falatot”, így jutott eszébe Madách műve. Ma már úgy gondolja, ez volt a
szerencsésebb választás. 28 évvel ezelőtt egész estés mozifilmet
szeretett volna készíteni a műből, de pénzhiányra hivatkozva
elutasították, végül néhány évvel később, 1988-ban kapott a munka
megkezdéséhez elegendő anyagi támogatást. Azóta folyamatosan dolgozott,
így az elkészült műből most részleteket vetít.</font></p>
<p><font color="#000066">A rendező nem véletlenül választotta előadása
címét: „Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét.” (Tizenharmadik szín,
Az űr). A küzdés szó nagyon sokszor szerepel a Tragédia szövegében,
Jankovics Marcell értelmezésében Madáchnak ez a legfontosabb, a
szerelem mellett.</font></p>
<font color="#000066"> Madách Imre a mű első változatát még 1852-ben
írta meg a börtönben, ahol Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése
miatt ült. Ennek a változatnak még Lucifer volt a címe. 1859. február
17-én kezdte újra írni „Az ember tragédiája” című drámai költeményének
második változatát a Nógrád megyei Alsósztregován. A darabot tizenhárom
hónappal később, 1860. március 26-án fejezte be. Madách Arany Jánosnak
küldte el a kéziratot, aki híres válaszlevelében többek között így
vélekedett: „Az Ember tragoediája úgy conceptióban, mint compositioban
igen jeles mű. …egy kis külsimitással irodalmunk legjelesb termékei
között foglalhat helyet az helyet. Nem tudom, mi szándéka van Kegyednek
a kiadásra nézve: én ohajtanám ezt a Kisfaludy-társaság utján
eszközölni, a mi, remélem, sikerülne is.” </font>
<p> </p>
<font color="#000066"> Arany János egy évvel később, a
Kisfaludy-társaság 1861. október 31-i ülésén maga mutatta be a
Tragédiát, sőt részleteket is felolvasott belőle. Az alkotás a Társaság
támogatásával, 1861-es évjelzéssel, de 1862. január 12-én hagyta el a
nyomdát Emic Gusztáv kiadásában. Ez a kiadvány nem került kereskedelmi
forgalomba, hiszen a Társaság saját tagjainak és támogatóinak szánta.
Feltételezések szerint 250 példány jelenhetett meg belőle, amelyből
Madách 20 tiszteletpéldány kapott. A műből eddig közel 200 különböző
kiadás látott napvilágot.<br>
<br>
A műnek nincs elmesélhető keletkezés-története, hiszen sem a család,
sem a szűkebb barátok nem voltak beavatva a készülő költemény tervébe.<br>
<br>
A darab ősbemutatóját Paulay Ede rendezésében Budapesten, a Nemzeti
Színházban 1883. szeptember 21-én tartották. Az első Ádám Nagy Imre, az
első Éva Jászai Mari az első Lucifer pedig Gyenes László volt. A darab
1000. előadását 1963. április 7-én láthatta a nagyközönség a budapesti
Nemzeti Színházban.<br>
<br>
Érdekesség: a Madách család a legősibb magyar családok egyike, alapos
kutatások Kürtösi Nyárádot tekintik az első ismert felmenőnek, aki az
1100-as évek végén élt. Jankovics Marcell<br>
<br>
1941-ben született Budapesten. Pályafutását fázisrajzoló gyakornokként
kezdte. 1963 óta készít önállóan animációs filmeket, 1965-ben nevezték
ki rendezőnek. Animátorként, animációs rendezőként, grafikai
tervezőként és dramaturgként mások filmjeiben is közreműködött.
Grafikai tervezőként a Disney stúdióban is dolgozott (Eszeveszett
birodalom, 1997). Több száz film van a háta mögött, közülük 280 filmet
maga rendezett. Vezető rendezője volt a Gusztáv, a Magyar Népmesék és a
Mondák a magyar történelemből című sorozatoknak. Három egészestés
játékfilmjének (János vitéz, Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról) nem
csupán rendezője, de forgatókönyvírója és tervezője is volt. Készít
rajzfilmplakátokat, tervez emblémákat, illusztrál mesekönyveket és más
szépirodalmi műveket is. Eddig 16, főképpen művelődés- és
művészettörténeti tárgyú kötete jelent meg. A DUNA TV egyik alapítója.<br>
<br>
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Bizottságának elnöki tisztét is betöltő
Jankovics Marcell 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat
kapott, 1984-ben érdemes művész lett. Sisyphus című filmjét 1975-ben
Oscar-díjra jelölték. Küzdők című filmjével 1977-ben Cannes-ban
elnyerte az Arany Pálmát, a Fehérlófia pedig 1984-ben Los Angelesben
megkapta a minden idők legjobb rajzfilmjének járó díjat.<br>
</font> <br>
<pre class="moz-signature" cols="72">--
Simon Ágnes
Nemzetközi és Kulturális Kapcsolatok
International and Cultural Relations
Országos Széchényi Könyvtár
National Széchényi Library
1827 Budapest, Budavári Palota F épület
Tel: +36 1 22 43 786
Fax: +36 1 22 43 744
email: <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:asimon@oszk.hu">asimon@oszk.hu</a>
Kímélje a természetet! - Kérem, fontolja meg, mielőtt kinyomtatná ezt az e-mailt!
Take good care of the environment! Please consider, before you print this e-mail, whether it is really necessary! </pre>
</body>
</html>