Kedves Vitázók, Tisztelt Büki Úr!<br>Két reflexió.<br><br>A sétálóidő letöltésének kezdete előtt néhány nappal, kedves informatikusunk, Góg Zoltán segítségével, sőt, ajánlására, filmbemutatót tartottunk a Pollack Könyvtárban. Íme a meghívó: <br>
<br>

"Filmvetítés a Pollack Könyvtárban!<br>
Szeretettel meghívunk mindenkit a Pollack könyvtárába, az Into Eternity 
című film vetítésére, 2011. május 17.-én, kedden, 17 órai kezdettel.<br>
A többszörös díjnyertes film az egyik legnagyobb nukleáris hulladéktárolóról, Onkalo-ról (Finnország) szól, bővebben itt: <a href="http://www.intoeternitythemovie.com/" target="_blank">http://www.intoeternitythemovie.com/</a><br>



<br>
A filmet eredeti nyelven, magyar felirattal vetítjük.<br>

A könyvtárosok"<br><br>A film arról szólt, hogy mekkora nehézséget okoz az atomhulladék 
tárolása. Az évezreddel utánunk jövőknek, akikről azt sem tudjuk lesz-e 
még emberi arcuk (akkor csókolom őket, Nagy László után "szabadon") 
hogyan magyarázza majd meg a mai "atomtemető" ember, hogy ne nyissa ki 
Pandora szelencéjét. <br>

<br>(A filmre - a takarítónéniket és Góg Zolit valamint engem nem számítva, hárman voltak kíváncsiak. Ők döbbenten mentek el a film után. Szó nélkül.) <br><br>És éppen idevág, az a kérdés, mekkora a könyvnyomtatás és a számítógépes munka ökológiai lábnyoma Földünkön. Aki erről még nem tudna, annak ajánlom Gondos Gábor egyik régebbi Katalistes levelét. (Utólagos engedelmével, idemásolom, hogy ne kelljen keresgélnie annak, aki olvasni akarja.)<br>
A két dolog, a film és a levél együtt, azért elgondolkodtató, nem? <br>Üdv: P. L.<br><br>"Vizsgálja-e valaki, hogy egy digitális kiadványnak mekkora az <span class="il">ökológiai</span><br>
lábnyoma, környezetterhelése egy könyvhöz képest, vagy csak egyszerűen úgy<br>
gondoljuk, hogy mivel a digitális változathoz nem kell papír, tehát<br>
természeti kára sincs? Ez ugyanis szorosan összefügg a szociálisan<br>
érzékeny hozzáférés biztosításával.<br>
<br>
Vizsgálják-e, hogy a digitális hordozók milyen mértékben növelik a könyvet<br>
olvasó (nem a letöltő) emberek számát?<br>
<br>
Egy-két szempont az első kérdéshez- bár én csak műkedvelő vagyok, és nem<br>
geofizikus, vagy hasonló:<br>
<br>
A szerverek, és a helyi számítógépek, vagy hordozható kütyük<br>
energiaellátása azzal az árammal működnek, amit egyelőre főként kőolajból<br>
állítanak elő. Ennek biztos van a természetre negatív hatása, pl. co2<br>
kibocsátás, ami erősíti a klímaváltozást (ez utóbbi sajnos nem csak azt<br>
jelenti, hogy többet lehet strandra járni, hanem az időjárási viszonyok<br>
kiszámíthatatlanabbak lesznek, illetve pl. a növények által lakott zónák<br>
eltolódnak, tehát ahol eddig lehetett búzát termeszteni, ott esetleg nem<br>
lehet, másutt meg épp mostantól lehet (ez csak a búza, amivel<br>
foglalkozunk, a vadon élő növények és állatok oldják meg maguk ezt az<br>
átrendeződést). Ez persze nem pusztán attól van, hogy én digitálisan<br>
akarom olvasni az Egri csillagokat, hanem a társadalmi berendezkedésünk<br>
egésze épül a kőolaj elégetésére.<br>
<br>
A kőolaj kitermelési csúcsa egyébként állítólag ezekben az években van,<br>
ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb gazdaságosan kitermelhető van belőle,<br>
emiatt egyre drágább lesz, végül egy hordó kitermeléséhez egy hordónyi<br>
energiát kell felhasználni, míg eközben az igények folyton nőnek. Új és<br>
elegendően nagy mezőt évek óta nem találtak (a Föld véges, mi meg végtelen<br>
gazdasági növekedést szeretnénk rajta).<br>
A megújuló energiaféleségek állítólag jóval kevésbé impulzívak, mint az<br>
atom, vagy a fosszilis.<br>
<br>
Néhány vonatkozó cikk a <a href="http://www.ffek.hu/" target="_blank">www.ffek.hu</a> oldaláról:<br>
<br>
"The Oil Drum: Interjú készült az IEA (International Energy Agency) vezető<br>
közgazdászával, Faith Birollal, a tegnapi Independent-ben. Az IEA<br>
szakembere nagyon kemény állításokat fogalmazott meg, melyek teljesen<br>
ellentétesek az IEA korábbi nyilatkozataival és irányvonalával.  "Egy nap<br>
elfogy az olaj. Ez nem ma van, vagy holnap lesz, de egyszer eljön. Nekünk<br>
pedig el kell hagynunk az olajat, mielőtt az olaj hagy el minket; és fel<br>
kell készülnünk arra a napra. Minél előbb kezdjük, annál jobb, mert egész<br>
gazdasági és társadalmi rendszerünk az olajon alapul, és ezt<br>
megváltoztatni sok idő és sok pénz szükséges - és ezt a kérdést komolyan<br>
kell vennünk." Jelenleg valós veszélye van annak, hogy az olajellátás<br>
összeomlik a jövő év után, mert [a válság elmúltával] az igény megindul<br>
felfelé és nem történt elég erőfeszítés az új források kiépítése terén [a<br>
válság miatt elmaradó befektetésekre céloz], melyek kiváltanák a gyorsan<br>
merülő régi mezőket- nyilatkozta Faith Birol.<br>
A vezető közgazdász azt is beismerte, hogy a korábbi kimerülési mutatók<br>
tévesek az IEA jelentéseiben; az idén 6.7% a már termelő mezők átlagos<br>
kimerülési mutatója [azaz egy átlag mező 6.7%-al kevesebb olajat fog<br>
termelni 2009-ben, mint 2008-ban.] Korábban 3.4%-ról és 4.9%-ról<br>
beszéltek.<br>
<br>
VIII. 27. New Scientist: A cikk 15 éven belülre teszi a platinatermelés<br>
kimerülését. Ugyanilyen gyorsan tűnik majd el az indium (LCD tévéknél<br>
használják), a tantál (maroktelefonokban van), a hafnium, de a nem túl<br>
távoli jövőben fogy el az urán, a cink, a foszfor is. A platina egyébként<br>
az üzemanyagcellák alapanyaga lenne.<br>
Láthatjuk, hogy nem elég arra gondolni, a technológia majd megoldja<br>
gondjainkat, úgy tűnik mérlegelni kell, mivel teszi majd ezt.<br>
Atomenergiával, napelemekkel, hidrogéncellákkal úgy tűnik - nem.<br>
<br>
The Oil Drum: Az atomenergia rövid távú jövőjéről szóló cikk (szerzője<br>
fizikus, a CERN kutatója) megállapítja, hogy a felhasznált urán<br>
mennyiségét eleddig fedező polgári urántartalékok az elkövetkező 5 évben<br>
kimerülnek. Mivel az előbbi készletek és a bányászat együtt szolgált az<br>
erőműveknek "üzemanyagul", a tárolt készletek fogyását csak a bányák<br>
hozamnövelése lenne képes ellensúlyozni. Évente 5000 tonnával kellene több<br>
uránt bányászni, ez jelenleg valószínűtlennek tűnik, ezért 2009 végére kb.<br>
1200-1400 tonnás hiány lép majd fel. Ez főképp olyan országokat érinthet<br>
kellemetlenül, mint Japán, ahol a nukleáris energia az áramtermelés<br>
tetemes részét teszi ki."<br>
<br><br><br><br clear="all"><br>-- <br>Pintér László<br>nyugdíjas főkönyvtáros<br>7635 Pécs, Csóka dűlő 8. <br>Tel.: 72/226-151<br>Mobil: <a href="tel:%2B36%2030%20981-88-45" value="+36309818845" target="_blank">+36 30 981-88-45</a><br>

Honlap: <a href="http://www.csorbagyozo.hu" target="_blank">http://www.csorbagyozo.hu</a><br>