<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" http-equiv=Content-Type>
<META name=GENERATOR content="MSHTML 8.00.6001.19120">
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV><FONT size=2 face=Arial><FONT size=3 face="Times New Roman">Tisztelt Németh 
Andor!<BR>Az előző kormányok alatt is szervezett a KKDSZ ilyen tüntetéseket. 
2008 októberétől lettem a KKDSZ megbízott elnöke és november végén hatalmas 
<BR>demonstrációt tartott az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek a 
KKDSZ is tagja volt. Ha felmegy a honlapunkra (</FONT><A href=""><FONT size=3 
face="Times New Roman">www.kkdsz.hu</FONT></A><FONT size=3 
face="Times New Roman">), akkor <BR>megtalálja, de idézek is belőle:<BR><EM>Az 
Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság országos demonstrációt hirdetett 2008. 
november 29-én, szombaton, 13 órára a Kossuth térre.<BR>A közgyűjteményi és 
közművelődési dolgozók képviseletében megjelenők programja:<BR>11.15 - 11.45-ig. 
gyülekezés a Néprajzi Múzeum Szalay utcai bejáratánál <BR>(jelvény, táblák, a 
saját biztonsági kollegáink igyekeznek áttekinteni a 
<BR>résztvevőinket).<BR>11.45-dől csatlakozás a Szalay utcai, a  
pedagógusokkal és oktatási <BR>dolgozókkal közös tüntetéshez az Oktatási és 
Kulturális Minisztériumnál.<BR>12.45-dúl átvonulás a Kossuth térre<BR></EM>Ezen 
kívül is csatlakoztunk az MSZOSZ által hirdetett tüntetéshez és szerveztünk más 
konföderációkkal közösen megmozdulást. Ezek hatására <BR>fogadott el a kormány 
2010 elején egy egyszeri 98.000 forintos bérkiegészítést minden 
közalkalmazottnak.<BR>Miért állítják folyton, hogy bezzeg akkor nem? Ez 
tényszerűen nem igaz. Továbbá ennek egyébként sincs semmi jelentősége, mert az 
az egyetlen kérdés, <BR>hogy ma van-e oka a demonstrációknak, vagy nincs. 
Márpedig van. Most nem kezdek bele a szakmai feladatok ellátását immár teljesen 
ellehetetlenítő <BR>megszorítások sorába, ha felmegy a már említett honlapunkra, 
akkor sok mindent megtalál. Szívesen elküldöm az Orbán Viktornak írott levelem, 
<BR>amelyben sorolom ezeket.<BR>Ami az én történetemet illeti: sokáig bíztam a 
Fideszben és akkor még párton kívüliként elfogadtam a BP. VII. kerületi 
alapszervezet jelölését a FIDESZ <BR>budapesti szervezetének választási 
listájára, amiről be is kerültem képviselőnek. (Ez után léptem be a pártba is.) 
De egy ismert fideszes <BR>politikus mást szeretett volna erre a helyre ültetni. 
Ezt nem tudta volna keresztülvinni, ha én nem mondok le, mert erre senki nem 
kényszeríthet egy <BR>képviselőt sem - éppen ettől lehetnének a képviselők 
függetlenek, de sajnos nem azok -. Én két okból voltam hajlandó lemondani, 
azért, mert sok <BR>mindenben csalódtam már akkor, (a mostani kormány alatt 
sokkal több mindenben, de ez  most más kérdés), másrészt attól féltem, hogy 
esetleg, <BR>netalán valamely bonyolult áttételen keresztül hátrány ér intézet 
igazgatóként engem, vagy az intézetet, vagy a szakmámat. Úgyhogy megírtam a 
<BR>lemondásomat, de a FIDESZ Budapesti elnökségének döntése alapján, az a 
bizonyos Mitnyán György, aki szerepel az Ön által előbányászott cikkekben, 
<BR>nem volt hajlandó a Fővárosi Önkormányzathoz azt továbbítani. A fővárosi 
önkormányzat képviselőinek választásán csak lista van, nincsenek egyéni 
<BR>választókörzetek és ezekről a helyekről ez a budapesti szervezet dönt. Én, 
ha már így történt, akkor valóban abbahagytam volna a képviselőségemet, de a 
<BR>frakció is, amelyik kisebbségben volt és mindenkire szüksége volt, valamint 
a budapesti vezetőség is ragaszkodott hozzá, hogy maradjak. Mindenki abban 
<BR>bízott, hogy előbb-utóbb visszavonom a lemondást és a magasban lévő személy 
is belenyugszik, hogy maradok. Nem részletezem, mert más személyeket is 
<BR>említenem kellene, de elég kemény huza-vona volt, mire a budapesti szervezet 
végül májusban beadta a derekát és elküldte a lemondásomat, valamint az új 
<BR>személy nevét - Hont Andrásét - akit helyettem delegált erre a képviselői 
mandátumra.<BR>Én azóta is sajnálom az ügy ilyen szerencsétlen elhúzódását és 
azt is, hogy a kétségtelen jogi gondot teremtett a Budapesti FIDESZ Szervezet 
azzal,. <BR>hogy nem küldte kb. egy hónapon belül el ezt a  lemondást - de 
egyébként erre semmiféle jogszabályban semmiféle határidő nincs megadva. És azt 
<BR>mindenki tudja, hogy egy munkahelyi felmondás is csak akkortól érvényes, 
amitől azt a munkaadó elfogadja és megegyeznek a részletekben, nem abban a 
<BR>pillanatban szűnik meg a munkaviszonyom, amikor az én nyilatkozatomon 
megszárad a tinta. Ennek ellenére én vállaltam, hogy visszafizetem a 
<BR>tiszteltdíjat, ha az OV úgy dönt. De az Országos Választási Bizottság úgy 
döntött, hogy a lemondás akkortól érvényes, amikortól a "mandátum gazdája", 
<BR>azaz a budapesti szervezet azt átküldte a fővárosnak. Ha a sajtó nem csinál 
belőle óriási nagy ügyet, akkor semmiféle probléma nem lett volna és a 
<BR>kipellengérezésemen kívül így sem lett, mert heteken belül fennakadás nélkül 
elrendeződött minden. És senkit egy forint kár nem ért, mert miközben én 
<BR>arra vártam, hogy a lemondásomat elfogadja a budapesti szervezet, aközben 
mindent elvégeztem, amit kellett. Sőt kulturális ügyekben és több fővárosi 
<BR>intézmény érdekében az éves költségvetési tárgyalásokon nagyon sokat tettem 
- azóta is előkereshetőek az előterjesztéseim a fővárosnál.<BR>Nem tudom miért 
olyan hatalmas bűn ez, hogy emiatt 11 év múlva nem lenne szabad feltenni négy 
szakszervezeti konföderáció felhívását, amely <BR>demonstrációt nem is én 
hirdettem meg?!<BR>Nem akkor mondtam le - és aztán még más okok közrejátszása 
miatt - nem akkor léptem ki a Fideszből, amikor nem voltak <BR>hatalmon, hanem 
éppen akkor, amikor hatalmon voltak és nem lehetett tudni, hogy meddig maradnak. 
Azt hiszem, hogy elég kevesen mennek így szembe az <BR>éppen fennálló 
hatalommal.<BR>Egyéb kedvezőtlen történések ellenére, továbbra is bíztam ebben a 
pártban, bár ennek semmiféle szakszervezeti következménye nem volt és az 
<BR>ellenkezőjének sincs. Amikor most a legutóbbi választást megnyerték, akkor 
írtam egy tízoldalas javaslatot, arról, hogy mi lenne a legfontosabb a 
<BR>közművelődésben. Megtalálható a már említett honlapunk Olvasnivalók 
rovatában "A nemzeti művelődés minőségéért" címen, büszke lennék rá, ha a 
<BR>Katalist feltenné, vagy klikkelési lehetőséget teremtene erre (több országos 
szervezet vitát rendezett belőle, igen jó visszhangja volt). Azt hiszem a 
<BR>nemzeti kultúra iránt erősen elkötelezett írás. De sajnos nem az én szerény 
javaslataim nem valósultak meg, hanem semmi, az égadta világon semmi nem 
<BR>történt durva visszafejlesztéseken kívül a területünkön. Szakszervezeti 
vezetőként nem fogalmazhatok úgy, ahogyan szeretnék, de hát ez ma nem a 
<BR>magyar művelődéspolitika fénykora - ennyit talán mondhatok.A politikai 
kérdésekre itt most nem térek ki, csak annyit jelzek, hogy az <BR>lenne az 
elvtelenség, ha makacsul kitartanék egy narancs színű embléma mellett, akkor is, 
ha annak tettei nem egyeznek saját meggyőződésemmel. <BR>Márpedig ez a kettő ma 
már sajnos határozottan nem egyezik, de nem hiszem, hogy ennek felismeréséért és 
bevallásáért valamilyen főbűnösnek kellene <BR>engem kikiáltani.<BR>Köszönti 
Önt: Földiák András </FONT><BR></FONT></DIV></BODY></HTML>