<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<html>
<head>
<meta content="text/html; charset=ISO-8859-1"
http-equiv="Content-Type">
</head>
<body bgcolor="#ffffff" text="#000000">
Kedves Márton! Senki sem tagadhatja, hogy vannak komoly problémáink, de
akkor az is elvárható, hogy a vita a megoldások körül folyjon, és
megalapozott állításokkal álljunk elő. Ehhez szükségeltetik a szakmai
közeg tiszteletben tartása, a tények ismerete, a hozzáértés. Csak
szakirodalomból nem ítélhető meg és nem értékelhető a tevékenységünk
(vö. az M.G.által nekem idézett szakirodalmi hivatkozást, amely
egyáltalán nem támasztja alá azt az állítást, hogy menedzserként
ellenérdekelt vagyok az olvasók kiszolgálásában - ellenben érdekelt
vagyok az intézmény optimális működtetésében, amely a szolgáltatás
stabilitását, fejleszthetőségét szolgálja, a használók érdekében).
Amivel nem értek egyet, és minden alkalommal fel is fogom emelni a
szavam miatta, az a könyvtárak-könyvtárosok ostorozása, méltatlan
kritizálása: vajon tényleg vak és süket ez a szakma, hogy nem veszi
észre, milyen kihívások előtt állunk, tényleg le van maradva (de kié?)
szakmai önképünk, hozzáállásunk a mélyen tisztelt , tőlünk nyugatabbra
élő könyvtárosokhoz képest? Való igaz, más ott a politikai, társadalmi
kultúra - a különbség az, hogy nálunk sokszor a fenntartók
ellenében/nélkülük is igyekeznek a könyvtárak, egymással szövetkezve
újrapozicionálni magukat, társadalmi párbeszédet folytatni, közhasznú
információs központtá válni, közfeladatok ellátásában részt venni; itt
ettől lesznek hajszoltak. Ha valakire nem igaz, hogy homokba dugja a
fejét, miránk biztos nem...Az kétségtelen, hogy az egész könyvtári
szolgáltatási struktúra átgondolásra szorul, főleg fenntartói oldalról,
de azt is szeretném leszögezni, hogy nem lehet kizárólag a
tartalomszolgáltatásra és a virtuális térben való megjelenésre
korlátozni a könyvtárak működését - ma Magyarországon a könyvtár több
ennél, kulturális intézmény, sőt intézményrendszer, egymást segítő,
kiegészítő szolgáltatásokkal. A virtuális térben igénybevehető
tartalmakat sokan használják - de még többen (egyre többen) vannak,
akik nem... s ez már társadalmi probléma, s itt következik az a
bizonyos, nyugat-európai kollégáknak tulajdonított feladatrendszer,
melynek elemei pl. a TIOP/TÁMOP projektekben is feltűnni látszanak. A
tennivalókat illetően pedig senki sem állíthatja, hogy a zsebében
hordja a Bölcsek Kövét- de az ezzel kapcsolatos eszmecseréket, vitákat
abban a körben kell lefolytatni, amely kompetens és releváns (imádom
ezt a madárnyelvet!) érveket, állításokat tud felvonultatni...és erre
bőven van lehetőség akár itt a virtuális térben, akár az egyre inkább
idejétmúlt, de közkedvelt nyomtatott könyvtári sajtóban is<span
class="moz-smiley-s1"><span> :-) </span></span>kollégiális
üdvözlettel Kiss Gábor<br>
<br>
<br>
<br>
2010.09.16. 14:15 keltezéssel, Márton Németh írta:
<blockquote
cite="mid:AANLkTinaquk6-WF==QYO1=kPQuCpJNgf0imeDpL0fz28@mail.gmail.com"
type="cite">
<meta http-equiv="Context-Type"
content="text/html; charset=ISO-8859-2">
Már pedig szerintem igen is komoly problémák vannak. Nem szeretnék
senkit sem személyében megbántani, s nagyra becsülök mindenféle hazai
felhasználóbarát könyvtári szolgáltatási gyakorlatot, mert tényleg
sokféle és igen változatos formában léteznek, elhivatott szakemberek
verejtékes munkája révén. Szakmai önképben, hozáállásban azonban
igenis sok tekintetben komoly hiányosságok vannak. Utaltam már rá, hogy
fel kellene ismerni, hogy egy tágabb összefüggésrendszer részeként
milyen kihívások előtt áll a könyvtári világ. A Gutenberg galaxis egy
új digitális műveltségi térbe kerül, ahol a könyvtárak szolgáltató
szerepe értékelődik fel, ahol egyre inkább az általuk birtokolt
tartalom szolgáltatásán lesz a hangsúly, a dokumentumhordozók (így a
könyvek is) csupán segítő eszközül szolgálnak sok esetben ehhez, de nem
körülöttük, mint dokumentumhordozók körül forog a szakmai tevékenység
centruma, mint az korábban megszokott volt, hanem az általuk hordozott
tartalom körül. A tartalomszolgáltatói világ pedig jelentős mértékben
piaci tér, ahol felhasználói igények kielégítésére vadászó vetélytársak
is vannak. S nem is kell minden területen felvenni a versenyt. Azonban
ha a fenntartók támogatása és a belső késztetés nem tudják segíteni a
könyvtárakat abban, hogy a kulturális és közhasznú közösségi
szolgáltatások versenyében megállják a helyüket, akkor igen szomorú
jövő vár e szakmára. Hiszen a felhasználói igények által keltett
résekbe, akkor majd bevonul más. Tőlünk nyugatabbra a könyvtárosok
hajszoltságát épp az okozza főként, hogy a fenntartókkal együtt
felismerték, hogy helyt kell állniuk e küzdelemben, készen kell állniuk
a célközönségük igényeinek kielégítésére. A hagyományos könyvkultúra
értékeinek megőrzése mellett szövetkezve egymással újrapozícionálják
intézményeiket, helyi regionális és országos könyvtári márkaneveket
építenek, társadalmi párbeszédet folytatnak, közhasznú információs
központtá válnak, közfeladatok ellátásában vesznek részt stb. Még a
rengeteg napi gond közepette sem lehet a fejeket a homokba dugni, ami
sajnos nálunk oly kívánatos magatartás. S mindjárt kicsit más prizmában
tűnik fel, hogy ki van tisztában a realitásokkal, fejlődési trendekkel,
s ki az aki nem. El lehet átkozni könnyen a külső impulzusokat hozó
Mikulás Gábort, de azzal a szakma helyzete semennyivel sem lesz jobb,
sőt csak a fülét fogja be a külső ingerek iránt. 3200 önkormányzat
hogyan tud felelős fenntartó lenni, s hálózatos kollaboratív
közkönyvtári szolgáltatások menedzselésében együttműködni? Sehogy.
Valaki kicsit jobban küszködik közülük, valaki rosszabbul. Az egész
fenntartói világ, s rajta keresztül az intézményrendszer van válságban,
mert jelen formájában képtelen megfelelni az aktuális kihívásoknak. S
van még néhány olyan alapkérdés az említetten kívül is, ami részben
szakmai, részben azon kívül eső gátja a felhasználói kihívások felé
történő megfelelésnek. Ha pedig úgy vélik, hogy MG olykor elhamarkodott
kijelentéseket tesz, tessék szakmailag felvenni a kesztyűt, vitatkozni,
érvelni ezzel kapcsolatban. Igencsak híján vagyunk úgyis a virtuális
térben e szakmai diskurzusok lefolytatásának. Épp ezek kapcsán lehetne
tisztázni, hogy miben téved és miben nem, mely megállapítása s hogyan
adaptálható az itthoni gyakorlati könyvtári körülmények közé. Ha nem
gondolkodunk, vitatkozunk, csak minősítgetünk, akkor az egy önveszélyes
tevékenység. S akármennyire átüthet MG véleményén sokak szerint a
gyakorlati könyvtári tapasztalat hiánya, a sarkos és szintén sokak
által túlzónak, elhamarkodottnak vélt megfogalmazások, akkor sem
szolgál rá arra, hogy vitaképtelennek nyilvánítsák, s lesajnálva
beszéljenek róla. S itt most nem megvédeni akarom őt, mert az nem az én
tisztem, mindig megalkotom magamban a szuverén (pozitív, vagy negatív)
véleményem a megnyilvánulásai kapcsán, ahogyan mindenki más is. Csupán
maga a jelenség, a megállapításaira adott reakciók természete aggaszt.<br>
<br>
<br>
<pre wrap="">
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
_______________________________________________
Katalist mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a>
</pre>
<pre wrap="">
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
No virus found in this incoming message.
Checked by AVG - <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="http://www.avg.com">www.avg.com</a>
Version: 9.0.851 / Virus Database: 271.1.1/3137 - Release Date: 09/15/10 20:34:00
</pre>
</blockquote>
<br>
</body>
</html>